Johann Wolfgang von Goethe

1. Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832)

3. Goethe (Joseph Karl Stieler festménye, 1828 )

5. Goethe irodalmi munkássága • Herder felkeltette Goethe érdeklődését a népdalok iránt, - népdalgyűjtés. Első népdalszerű, lírikus költeményei • Straßburg-ban belépett a Sturm und Drang nevű körbe (később művészeti irányzat lett) • 1774 – Az ifjú Werther szenvedései(Die Leiden des jungen Werthers) világhírűvé tette. • 1780 – A vándor éji dala (Wanderers Nachtlied) • 1795 – Wilhelm Meister tanulóévei, majd W. M. vándorévei (1821) • 1796 – Xéniák (Xenien) (Vendégajándékoknak nevezett kritikai élű epigrammák-Schillerrel együtt) • 1808 – Faust – I. rész • 1819 - Nyugat-keleti díván (West-östlicher Divan) Verseskötet. El Hafisz XIV. századi költő maszkja mögé bújik. • 1827 –Marienbadi elégia (Marienbader Elegie) • 1832 – Faust – II. rész

6. Életművében tökéletes egységre talált a francia felvilágosodás, az ókori klasszicizmus, s a német múlt és az akkori német jelen szerinti történelmi haladás • Személye testesíti meg a világhatású német klasszicizmust, de úgy, hogy merítenek tőle a szentimentalisták, s népdalgyűjtéseivel, azok átdolgozásával előkészíti a romantikát. Goethe-szobor Frankfurtban

7. Goethe Faust • Ifjúkorától izgatja Goethét a Faust-téma. • A reneszánsz tudós témája, aki eladja lelkét az ördögnek, modern misztériumként népszerű volt (bábjáték,ponyvatörténet) • A klasszikus angol drámaíró, Marlowe, Shakespeare kortársa már hatásos drámát írt belőle. • Goethe egy vázlatos drámát írt: "Ur-Faust" (az "ős-Faust"). • A téma nem hagyta nyugton, évekkel később építette fel azt a már-már romantikus Faust-drámát, amelyet ma a "Faust első részé"-nek nevezünk. • 1832: befejezi a Faust második részét. • Az egész nagy műalkotás témája a magánélet, a közélet, a szenvedélyek és tudományos gondok versekben, sokféle versformában. • A drámatörténet egyik legfontosabb alkotása. • Műfaja:világdráma, emberiség-költemény (ember és világ alapvető kérdéseit feldolgozó mű; a drámai költeményben vagy lírai drámában, nem a külsődleges drámai cselekmény a fontos, hanem a szereplők gondolatai, önmagukkal és környezetükkel folyatott vitája; minden külsődleges esemény a szereplőkben lejátszódó belső folyamatoknak van alárendelve).

11. A Faust története • Az idős, szigorú és merev életet élő doktor egy izgalmas tavaszi napon összefut Mefisztóval, az ördöggel, aki megfiatalítja, cserébe a lelkéért. • Egy formaság, egy csepp vér, amivel alá kell írnia egy papírt, hogy majd egyszer, halálakor, amikor minden ember épp a mennyországba készül, ő majd a szerződés értelmében a pokol felé veszi útját. • Ez a felkínált fiatalság nemcsak testi, hanem szellemi fiatalság is egyben. Faust doktor tehát viszonylag gátlástalanná válik, felszabadul, és a tudomány és a rend szolgálata, illetve tisztelete helyett a pillanatnak és az érzéki örömöknek kezd el élni. Mefisztó pedig mindent elérhetővé tesz számára. • A tragédia ott jön be a képbe, hogy Margit, mint rendes lány, az anyjával alszik, így ahhoz, hogy egymással lehessen a pár, el kell altatniuk a mamát. • Az altatóról is Mefisztó gondoskodik, és túllő a célon, az anya többé nem ébred fel. • A lány terhes is lesz. • A bátyja párbajra hívja a gaz csábítót, de elveszíti azt, az életével együtt. • A végén a lány saját kivégzésére vár anyja megöléséért, de már a csecsemőnek és a bátyjának is annyi. • A darab műfaja:világdráma, emberiség-költemény

12. A Faust cselekményvázlata 1. Előkészítés: • Szereplő: Faust- tudós doktor, de már nem hisz a tudásban, az ember taníthatóságában, s nem hisz Istenben. Szabadba vágyik a poros könyvek közül. • Helyszín: Faust szobája, majd a lipcsei városkapu előtti tér,tarló- Németország. • Idő: tavasz, húsvét előtti nap • Wagnerrel a városi forgatagban sétálnak, Faustot, a sokszorosan életmentő orvost, éljenzik. Gúnynak érzi, bár nem az. A tudást haszontalannak tartja. Elmenekülnek.

13. 2. Bonyodalom • A tarlón fekete kutya Faustékhoz szegődik • Hazaérkezvén a kutya vándordiákká változik, aki Mefisztó, azaz a Káosz fia, maga a Sátán. • Faust, mivel vágy nélkül nem érdemes élni, saját halálát kívánja. • Szerződést kötnek: Mefisztó eljuttatja az emberiség csúcsára cserében Faust lelkéért, mely így a tudós halála után a pokolra jut.

14. 3. Kibontakozás • Auerbach pincéje, Lipcsében –borvarázs- • Boszorkánykonyha – Tükör- a legcsodásabb testű nőt látja meg Faust – Fiatalító varázsszer Faustnak • Az utcán Faust és Margit találkoznak • Faust ajándékai Margitnak (Mefisztótól) • Találka Márta (Margit szomszédja) kertjében (Margitot aggasztja Faust hitetlensége, s gyűlöli Mefisztót) • Szerelmük beteljesülését Mefisztó altatója segíti, melyet Margit anyjának szánnak.

15. 4. Tetőpont • Az altatóval Margit akaratlanul megöli anyját, teherbe esik; Margit Faustra és Mefisztóra rátörő bátyját, Bálintot Faust megöli másnap

16. 5. Megoldás • Margit szenvedése bűnei miatt • Boszorkányszombat, Boszorkányszombat-éji álom (Oberon és Titánia aranylakodalma) • Faust lelkiismeret-furdalása miatt tömlöcéből ki akarja menteni a halálára váró Margitot, de Margit nem akar kétszeres gyilkosként szabadulni. Istentől kér és kap megváltást.