460 likes | 528 Vues
A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő 2014. évi változások. Matlné Kisari Erika előadása. CSALÁDI JÁRULÉK-KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE JOGOSULTAK.
E N D
A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő 2014. évi változások Matlné Kisari Erika előadása
CSALÁDI JÁRULÉK-KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE JOGOSULTAK • Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult . • Év közben csak az a biztosított, aki az Szja tv. szerint az adóelőleg megállapításánál is jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére!
CSALÁDI KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE JOGOSULT 1)az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult; 2) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; 3) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); 4) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély A 3)-4) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.
A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE • A családi járulékkedvezmény érvényesítésére jogosultak a kedvezményt döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. • Az együttes igénybevétel feltétele, az érintett személyek adóbevallásban, munkáltatói adó megállapításban közösen tett, az adóazonosító jelet is tartalmazó nyilatkozata. • A nyilatkozatban fel kell tüntetni a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntést is.
A munkáltató közreműködése • A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv . szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. • A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.
A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ÖSSZEGE A járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető családi kedvezmény összegéből • a családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy • a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka de legfeljebb a biztosított által fizetendő természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege.
A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA • A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. • Fontos! A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentesvagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).
A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY HAVI ÖSSZEGE A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének — ha az pozitív — 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő • természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és • nyugdíjjárulék összege.
Példa Egyedülálló anya 2 kiskorú gyermeket nevel. Részmunkaidőben dolgozik havi 100 ezer forint a munkabére. • Csk. havi összege: 125 ezer forint • Bruttó munkabér :- 100 ezer forint Csjk alapja: 25 000*16%=4000 (az igénybe nem vett csk. adótartalmának megfelelő összeg a csjk.) Ez nem a járulékalapot csökkenti, hanem a fizetendő járulékokból kerülhet levonásra! Az anya nem fog természetbeni egbizt. járulékot fizetni, azt nem kell levonni (100000*4%=4000).
PÉLDA • Munkavállaló 3 gyerekkel összefüggésben jogosult családi kedvezmény és családi járulékkedvezmény érvényesítésére 280 000 Ft. munkabér alapulvételével. • Csk. havi keret 618 750 • Munkabér -280 000 (adóelőleg-alap) • 338 750x16%= 54 200 (ez az összeg érvényesíthető lenne a járulékból.) • A 280 000 forint járulékterhe *(4+3+10 %=17%)= 47 600 forint. • Figyelem az 1,5 % munkaerő-piaci járulék terhére nincs csjk. érvényesítés azt meg kell fizetni. • A magánszemély nem fizet 4+3=7% egbizt. járulékot és 10% nyugdíjjárulékot. A csk. havi kerete összesen 577 500 forintal csökkent és maradt ebben a hónapban 41 250 forint fel nem használt keret.
A KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SORRENDJE A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget • természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre • pénzbeli egészségbiztosítási járulékként vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre • nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. 31 . § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be
A HAVI ÉRVÉNYESÍTÉS KORLÁTOZÁSA • Családi járulékkedvezmény havi, negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.
HAVI IGAZOLÁS KIADÁSA A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.
ÉVES IGAZOLÁS KIADÁSA A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.
Átmeneti szabály • A családi járulékkedvezmény megállapítására, érvényesítésére vonatkozó 2014. január 1-jétől hatályos szabályokat az olyan jövedelmekre kell elsőként alkalmazni, amelyeket a 2014. január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.
Összefoglalva • A családi járulékkedvezmény érvényesíthetőségének alapvető feltétele a biztosítottistátusz. (Nem minden járulékot fizető biztosított!) • A családi kedvezmény az Szja vonatkozásában adóalapot csökkentő kedvezmény, a járulékok tekintetében a családi járulékkedvezmény nem a járulékalapot, hanem a fizetendő járulékot csökkenti. • A családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető az adómentes, de járulékalapot képező jövedelmekkel összefüggésben. (Van olyan személy aki biztosított, járulékot is fizet, de a adómentes juttatás után, pl. GYES-en lévő munkavállaló.) • A családi járulékkedvezmény év közbeni érvényesítésére csak a családi kedvezményre jogosult biztosított magánszemély esetében van mód.
BIZTOSÍTOTTAK KÖRÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS • 2014. január 1-jétől a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy a gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra • Új jogviszony a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony
Biztosítás szünetelése • Szünetel a biztosítási kötelezettség: • A tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt, • Minden olyan esetben, ha külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
Nem szünetel a biztosítási kötelezettség • Ha a fizetés nélküli szabadságot az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
A biztosítási kötelezettség alá nem eső külföldi kiküldött A 2013. dec. 31-éig hatályos rendelkezések szerint a biztosítás nem terjedt ki: a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.
Változás 1. • a Tbj. külön rendelkezik arról, hogy kétéves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre. Fontos! a szociális hozzájárulási adónak – egyebek mellett – nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 11. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, így az említett rendelkezés alapján a biztosítás alól kivont személyek tekintetében a szociális hozzájárulási adókötelezettség fel sem merülhet
Változás 2. Az előzőektől eltérően két évnél hosszabb munkavégzés esetén is mentesülhet a természetes személy a biztosítási kötelezettség alól, ha • a munkavégzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a munkavégzés tényleges, vagy várható időtartama a két évet meghaladja és • az előre nem látható körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő 1 év eltelte után következik be, és ezt a körülményt a munkáltató 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak.
Járulékalapot képező jövedelem • Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, • a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, • a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, • a hivatásos nevelőszülői díj*, • a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK • A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, • a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint • a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő • egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6810 forint (naptári napi összege 227 forint).
Egészségügyi hozzájárulás Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem, vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely • a Tbj. szerint járulék alapját képezi, • szociális hozzájárulási adó alapját képezi, • az Szja. tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.
Az egyes kamatjövedelmeket terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás • 2013. augusztus 1-jétől a kamatjövedelmet és bizonyos esetekben a tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozamot 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli. A kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályozása egyértelműsíti, hogy a járuléktörvény alapján a belföldinek minősülő magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet • a) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem – az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével – adóalapként meghatározott összege után, • b) az Szja tv. 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.
MENTESÍTŐ SZABÁLY • A hatályos szabályozás alapján – egyebek mellett – mentes a kamatjövedelem után fizetendő egészségügyi hozzájárulás alól a kollektív befektetési értékpapírból (pl. befektetési jegy) származó kamatjövedelem, ha a megtakarítást legalább 80 százalékban EGT állam forintban jegyezett értékpapírjában tartják. • E mentesség kiterjesztésre kerül a biztosításból származó kamatjövedelemre, ha annak biztosítási tartaléka vagy díjtartaléka megfelel az előbbi feltételnek.
A 6% MÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS BEVALLÁSA • A kamat jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek nem kell bevallania, ha a jövedelem kifizetőtől származik. • A tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ ALAPJÁNAK VÁLTOZÁSA A kifizetőt terhelő adó alapja: • a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, • Külföldi kiküldetés esetén alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.
Utólagos kifizetések • Az adóalap megállapításánál a szociális hozzájárulási adó alapjaként szolgáló jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony megszűnését követően kerül sor. • Az ilyen kifizetéseket úgy kell figyelembe venni, mintha a kifizetésre a jogviszony utolsó napján került volna sor.
ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGET NEM EREDMÉNYEZŐ JOGVISZONY • Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a felsőoktatási intézmény hallgatójának gyakorlati képzésére tekintettel létesített hallgatói munkaszerződésen alapuló jogviszonya.
HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉSEN ALAPULÓ KÖTELEZETTSÉG • A képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben folytatott hallgatói munkaszerződésen alapuló jogviszony az adófizetési kötelezettség vonatkozásában munkaviszonynak minősül.
TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ TANULÓ, HALLGATÓ Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony – egyebek mellett - • a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony.
TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ TANULÓ, HALLGATÓ FOGALMA Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató az aki: • a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik, • b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy • c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
A TANULÓI, HALLGATÓI JOGVISZONYOK IGAZOLÁSA A jogviszonyt • a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás, • a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás, • a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány, • a közreműködő intézmény által kiadott, a diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás. Az igazolás, diákigazolvány érvényességi idején belül. • a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány a tanévet követő október 31-éig tanúsítja.
SZABAD VÁLLALKOZÁSI ZÓNÁBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK ADÓKEDVEZMÉNYE • a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhet, ha az a szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától – közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított – 20 km-re található szabad vállalkozási zónában, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van.
KUTATÓK FOGLALKOZTATÁSA UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNY KITERJESZTÉSE • 2014. január 1-jétől a kedvezmény nem csak a doktori vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalóval, hanem a • nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgatóval, vagy doktorjelölttel összefüggésben is lehet érvényesíteni.
A RÉSZKEDVEZMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA(ALAPJA ÉS MÉRTÉKE) • A doktori vagy magasabb tudományos fokozattal, tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló esetén a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint. Mértéke 27 százalék. • A doktori képzésben részt vevő hallgató, vagy doktorjelölt esetében a munkavállalót az adómegállapítási időszakban megillető, az adó alapjának megállapításakor figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék.
A TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLI SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA • Tartósan álláskeresőnek az tekinthető, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. A 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. • A Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.
A gyed, gyes vagy gyet, folyósítása alatt vagy után foglalkoztatott személyekkel összefüggő kedvezmény A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott - gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesülő – munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
A kedvezmény kiterjesztése Ha a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. a részkedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.
A kedvezmény érvényesítésének időbeli korlátja A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, Három vagy több gyermek esetén az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
A GYED, UTÁN GYES, GYET FOLYÓSÍTÁS ALATT VAGY UTÁN FOGLALKOZTATOTTAKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLY Az adókedvezmény érvényesítését megalapozó igazolás tekintetében változás, hogy a munkáltató a kedvezményt • az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely által, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a Kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
A három vagy több gyermekre tekintettel érvényesíthető kedvezmény további feltétele A gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély esetén a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, kincstár által kiadott igazolás.
Megszűnő kedvezmények • A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény; • A START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ kedvezmények; • Karrier-híd program kifutó jelleggel. Fontos! A 2013. december hónapra vonatkozóan benyújtásra kerülő 1408-as bevallásban a kedvezmény még érvényesíthető.