A reformpedag gia eszmet rt neti s mentalit st rt neti elozm nyei

1. A reformpedag�gia eszmet�rt�neti �s mentalit�st�rt�neti elozm�nyei

2. Reformpedag�gia: K�z�s alapelvek ment�n szervezodo olyan pedag�giai �ramlatok elnevez�se, melyek a hagyom�nyos iskola �tform�l�s�t-meg�j�t�s�t tuzik ki c�lul. A reformpedag�giai gondolatok a 19. sz�zad utols� �vtizedeitol kezdve szervezodtek j�l k�r�lhat�rolhat� ir�nyzatokk�.

3. A reformpedag�giai ir�nyzatok �z�szl�bont�sa� a sz�zadfordul�t megelozo �vtizedekben Az elso angol ��j Iskola�: Abbotsholme - 1889, II. Vilmos n�met cs�sz�r iskolareformja - 1890, Ellen Key: �A gyermek �vsz�zada� - 1900.

7. A reformpedag�gia k�t l�nyeges mozzanata a) A tradicion�lis, �r�gi� iskola kritik�ja megcsontosodott, t�lhaladott m�dszerek, �csengoh�z alkalmazkod� idobeoszt�s, a tudom�ny rendszer�t mereven k�veto tant�rgyak, az elavult tantervek �s tank�nyvek egyeduralma, sematikus �rt�kel�s, k�lsodleges fegyelmez�s, merev iskolarendszer.

8. b) A gyermek k�r� rendelodo pedag�gia �j jelszavai, radik�lis retorik�ja Sz�lsos�ges ellent�tp�rok az �tmenet lehetos�g�nek kiz�r�s�val: �j (iskola) - r�gi (iskola), progressz�v (pedag�gia) - tradicion�lis (pedag�gia), j�vo (iskol�ja) - m�lt (iskol�ja). Az �j (ut�pisztikus) elvek �s a r�gi gyakorlat szembes�t�se: gyermekk�zpont�s�g ? tananyag-k�zpont�s�g, cselekv�sk�zpont�s�g ? passz�v befogad�s, sokoldal� k�pess�gfejleszt�s ? �egydimenzi�s�, �rtelemk�zpont� tan�t�s.

15. A reformpedag�giai gondolkod�sm�d pedag�giat�rt�neti gy�kerei:  A reformpedag�gia elozm�nyeit h�rom �sv�nyen haladva der�tj�k fel: 1. Pedag�giai reformgondolatok f�lbukkan�sa a nevel�srol elm�lkedo szerzokn�l. 2. Az iskol�val kapcsolatos kritikai attitud feleros�d�se. 3. Az emberi mentalit�s �s viselked�skult�ra v�ltoz�sai a 18-19. sz�zadban.

16. 1. A reformgondolatok eszmet�rt�neti elozm�nyei (Eszmet�rt�neti v�zlat) Rotterdami Erasmus (1469�1536): A nevel�s sz�ks�ges: �A term�szet kituno talaj�, noha m�g megmuveletlen sz�nt�f�ldet ad a kezedbe ...� �A gyermekkornak a kellemes �s gyermekies dolgok felelnek meg, ... a mogorvas�gnak �s daraboss�gnak hi�nyoznia kell.�

17. Juan Luis Vives (1492�1540) A k�nyszer nem nevel, csak beh�dol�st v�lt ki: �Az emberi l�lekben csod�latos v�gy �l a szabads�g ut�n. Engedi, hogy gyakorolj�k, de a k�nyszer�t�st nem turi.� Michael de Montaigne (1533�1592) Kritikus gondolkod�sra van sz�ks�g: �Rost�ljon meg a gyermek mindent, �s ne fogadjon el semmit tekint�ly alapj�n.� �A koll�gium n�lunk ifj� rabok b�rt�ne.�

18. Francois Rabelais (1493 v. 94-1553): A term�szet a legjobb nevelo k�zeg: A �kert� mint pedag�giai toposz: �...r�ten avagy m�s f�ves helyen �talment�kben megvizsg�lt�k a f�kat �s n�v�nyeket, egybevetv�n azo�kat a r�gieknek k�nyveivel, akik ezekrol �rtak vala...�

19. Johannes Amos Comenius (1592-1670): Omnia sponte fluant, absit violentia rebus: �A term�szet semmit sem hajt eroszakkal elore, csak ami m�r bel�l meg�rett �s kit�rni k�sz�l.� �Az �t�snek-ver�snek semmi hatalma sincs arra, hogy �ltaluk a tudom�ny szeretet�t �bressz�k a lelkekben.�

20. �Legyen az iskola kellemes hely, �s hozzon a szemnek k�v�lrol-bel�lrol gy�ny�rus�get.� A tan�t�s �...p�lca, szigor, k�nyszer n�lk�l, a lehetos�ghez k�pest k�nnyen, kellemesen �s mintegy �nk�ntesen t�rt�nj�k.�

21. Jean-Jacques Rousseau (1712-1778): Pozit�v, elfogad� gyermekszeml�let: �Minden j�, amidon kil�p a dolgok alkot�j�nak kez�bol.� Az �nkibontakoz�s seg�t�se: �Negat�v nevel�s�. �Pedag�giai naturalizmus� - a term�szet, mint az ismeretszerz�s sz�ntere. Nevelo jellegu pedag�giai helyzetek teremt�se.

23. Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827): A �k�z, a fej �s a sz�v� kimuvel�s�vel seg�ts�gny�jt�s az emberi boldogul�shoz. �Az ember tan�t�sa ... nem m�s, mint seg�ts�get ny�jtani a term�szet �nkibontakoz�sra ir�nyul� t�rekv�s�nek.� A szeml�ltet�s �j dimenzi�i: �Anschauung� � a dolgok, jelens�gek belsov� v�lt megtapasztal�sa. (A n�piskolai pedag�gi�ban sz�les k�rben elterjedt, n�lunk a �besz�d- �s �rtelemgyakorlat� tant�rgy m�dszertan�t jelentos m�rt�kben befoly�solta.)

24. Az eddigieket �sszefoglalva meg�llap�that�: A reformpedag�gi�t megelolegzo gondolatok fejlod�s�ben nincs �cez�ra�, a fejlod�s folyamatos.

25. 2. Az iskolakritika megeros�d�se: 2. 1. Az egyre t�megesedo iskolai oktat�ssal kapcsolatos ambivalencia, majd kritika a k�pzomuv�szetben is tetten �rheto.

29. 2.2. Iskolakritika �k�v�lrol�: orvosok figyelmezteto cikkei a 19. sz�zad elso �vtizedeitol kezdve N�met orvosok: Karl Ignaz Lorinser (1836): t�lterhel�s ? �az idegrendszer t�meg�nek megn�veked�se�. �A legszorgalmasabbak a legesendobbek.� Hermann Cohn (1867): t�lzott szellemi ig�nybev�tel ? fejf�j�s, r�vidl�t�s, em�szt�si panaszok.

30. Paul Hasse (1880): az iskolai t�lterhel�s pszichi�triai t�netekhez vezethet. Vita az iskolai t�lterhel�srol (22 ezer al��r�s). Az ellent�bor hangja: a t�l sok kellemes foglalatoss�g �rtalmas, a 14-16 �ves fiatals�gnak szigor� nevel�sre van sz�ks�ge. II. Vilmos n�met cs�sz�r tan�gyi reformja (1890): �rasz�mcs�kkent�s (a gimn�ziumokban heti 16 �r�val kevesebbet �rtak elo), latin-g�r�g st�diumok anyag�nak m�rs�kl�se.

31. 3. �j mentalit�s, �j embereszm�ny kibontakoz�sa  A gyermekkel kapcsolatos attitud fokozatos �tform�l�d�sa. (A v�ltoz�s jelei a k�pzomuv�szetben.)

33. A csal�di szerepek differenci�l�d�sa a 19. sz�zadban. Az apa helyzet�nek, szerep�nek �t�rt�kelod�se. Az apa-gyermek kapcsolat �j elemei. (K�peslapok csal�d-�br�zol�sai.)

36. Az embereszm�ny v�ltoz�sai a 19. sz�zad m�sodik fel�re: �j embert�pus sz�let�se: a fogyaszt� (�konzum�l�) ember, aki m�r nem �evil�gi aszk�tak�nt� akar �lni (Max Weber szavaival), hanem felfedezi saj�t belso vil�g�t, egyre differenci�l�d� ig�nyeit, kiel�g�t�sre t�ro magasabb rendu sz�ks�gleteit. Gyermekeinek sz�nvonalas, sokoldal� nevel�st, oktat�st akar biztos�tani. Ebbol a k�rbol ker�lnek ki az elso ��j iskol�k� (reformpedag�giai programot megval�s�t� intern�tusok) �megrendeloi�.