1 / 103

Bevezetés a méréstechnikába

Bevezetés a méréstechnikába. Fizikai mennyiség. A tapasztalt világ fontos tulajdonságainak leírására fizikai mennyiségeket használunk. A fizikai mennyiségnek van neve, jele, mértékegysége és pontos jelentése

lynch
Télécharger la présentation

Bevezetés a méréstechnikába

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Bevezetés a méréstechnikába

  2. Fizikai mennyiség • A tapasztalt világ fontos tulajdonságainak leírására fizikai mennyiségeket használunk. • A fizikai mennyiségnek van neve, jele, mértékegysége és pontos jelentése • A mértékegység a tekintett fizikai mennyiségből egy jól meghatározott adag. Egy adott mértékegységnek is van pontos jelentése. Például: A testek fontos tapasztalt tulajdonsága, hogy milyen melegek. A kapcsolódó fizikai mennyiség a hőmérséklet. Jele T. Egyik mértékegysége az 1 celziusz– fok. • Mi a celziusz-skála? Mit jelent pontosan az, ha T=50 celziusz fok? • Mi a hőmérséklet nevű fizikai mennyiség jelentése?

  3. SI mértékegység - rendszer • Alapmennyiségek és egységek:tömeg (m) 1 kg - kilogrammhossz (l) 1 m - méteridő (s) 1 s - másodpercáramerősség (I) 1 A -amperhőmérséklet (T) 1 K - kelvinfényerősség (φ) 1 cd - kandelaanyagmennyiség (N) 1 mol - mól • A többi mennyiség az alapmennyiségekből származtatható a megfelelő fizikai törvények alapján. A származtatott egységek ugyanúgy állnak elő az alapegységekből, mint a származtatott mennyiségekPéldául: A sebesség nagysága egy hosszúság (az út) és egy időszakasz (a megtételhez szükséges idő) hányadosa. (v=s/t) A sebesség egysége ezért m/s, aminek nem adtak külön nevet.

  4. Származtatott mennyiségek • Frekvencia (f) 1 Hz, hertz • Erő (F) 1 N, newton • Energia – munka, hő (E,W,Q) 1 J, joule (munka, hő) • Teljesítmény(P) 1 W (watt) • Elektromos töltés (Q) 1 C (coulomb) • Elektromos feszültség (U) 1V (volt) • Ellenállás (R) 1Ω (ohm) • Vezetés 1 S (siemens) • Kapacitás 1 F (farád) • Mágneses fluxus 1Wb (wéber) • Mágneses indukció 1 T (tesla) • Induktivitás 1 H (henry) • stb

  5. Mit fogunk mérés alatt érteni? • A mérés során a mérendő fizikai mennyiséget a mértékegységgel hasonlítják össze. Hányszorosa a mérendő mennyiség a mértékegységnek? • A mérés új ismeret megszerzése céljából történik. • Meg kell becsülni, hogy mennyire pontos az eredmény. Közvetlen mérés: A mérendő mennyiséget közvetlenül hasonlítjuk össze a mértékegységgel: pl. távolságmérés vonalzóval, tömegmérés kétkarú mérleggel Közvetett mérés: A mérés eredményét megfelelő átalakítás után kapjuk meg, a mérendő mennyiség mértékegysége nincs jelen a mérésben. Mérési módszer: Az elv, amely szerint a mérést megtervezzük és elvégezzük. Mérési eljárás: A módszer, az eszköz és a mérést végző személy együttes tevékenysége.

  6. A mérési hiba • A mérendő mennyiség valódi értékét nem ismerjük. A cél a valódi érték legjobb becslésének a megtalálása. Ezt nevezzük helyes értéknek. Rendszeres hiba: az ismételt mérések (mérési sorozat) során nagysága és előjele nem változik. Pl: A vonalzó nem ott kezdődik, ahol a skála; A higanyos hőmérő magasabban van a szemünknél, a puska félre hord a rossz irányzék miatt. Véletlen hiba: nagysága és előjele az ismételt mérések során változik. Pl: A céllövő ugyanoda céloz, de a golyó nem ugyanoda megy. • A mérési hiba megadható abszolút vagy relatív módon. • A megadott mérési hiba jelentése többféle lehet, tisztázni kell!

  7. A hiba abszolút és relatív megadási módja • Az éppen végzett (i-edik) mérés abszolút hibája (H_i) az éppen mért érték (x_i) és a helyesnek elfogadott érték (x_h) ilyen sorrendben vett különbsége: • A (helyesnek elfogadott értékre vonatkoztatott) relatív hiba az abszolút hiba és a helyes érték hányadosa: • Ha százalékos formában adják meg, akkor az arányt 100-al szorozni kell. • A relatív hiba vonatkozhat a méréshatárra is. Ekkor a műszer végkitéréséhez tartozó helyes értékkel kell osztani.

  8. Osztálypontosság • A műszerek, érzékelők jellemző adata a mérési tartományra vonatkozó osztálypontosság. (Op) • Szabványos osztálypontosságok: 0.05, 0.1, 0.2,0.5,1,1.5,2.5,5 • A mérési tartományban a mérések abszolút hibája állandó, ami felülről becsülhető a végkitérés (méréshatár) és az osztálypontosság szorzatával. • A műszerről leolvasott értékre vonatkozó relatív hiba, ami viszont függ a leolvasott érték nagyságától! (xia változó, Op és xvállandók)

  9. A méréshatár megválasztása • A mérés pontosságának jellemzésére a relatív hiba használható. • Egy adott mérési tartomány felső harmadában csökken a leolvasott értékre vonatkozó relatív hiba az elfogadható szint alá!

  10. Kérdések • Egy analóg voltmérő pontossági osztálya 1.5. A végkitérése 150V. Az elvégzett mérés során 45 V-ot mutat a műszer. Mekkora a mérés abszolút hibája? (2,25V) Mekkora a mérés maximális relatív hibája? (5,26%) Mekkora a mérés maximális végkitérésre vonatkoztatott relatív hibája? (1,5%) • Méréstechnika jegyzet, ellenállás-mérési példa • Egy 0,1 osztálypontosságú digitális multiméterrel 2V-os méréshatáraban mér 0,15V feszültséget. Milyen pontos ez a mérés? Hány digites a kijelző? Megismétli a mérést most 200mV-os méréshatár alkalmazásával és 142mV-ot mér. Mekkora a relatív hiba? Mi lesz a mérési eredmény?

  11. Mérési sorozatok kiértékelése • Mérési sorozatról akkor beszélünk, ha amennyire lehet azonos körülmények között többször megismételjük a mérést. • Ha elegendően pontos műszerrel mérünk, a mért adatok a megfelelő gondosság ellenére is különbözni fognak egymástól. • A mért érték – azaz a mérési eredmény - becslésére az egyes adatok számtani közepét (átlag) használják. • A mért adatok - a véletlen hiba miatt - az átlag körül szóródnak. A szóródás nagyságára vonatkozó információ több módon is megadható. • A mérési sorozatban kapott adatokat jelölje x_1,x_2…x_i….x_n, ahol n az adatok számát jelenti

  12. Terjedelem (range) • A terjedelem a mérési sorozat legnagyobb és legkisebb értékének ebben a sorrendben vet t különbsége. • Gyakorlatban a maximum és minimum értékek átlagtól való eltérését szokták megadni. • A mérés eredménye a terjedelem megadásával:

  13. Átlagos abszolút eltérés • Az átlagból ki kell vonni minden egyes mért adatot, minden különbségnek az abszolút értékét kell venni. Az így kapott n darab szám átlaga lesz az átlagos abszolút eltérés.

  14. A mérési adatok szórása (Standard Deviation)

  15. Az átlagok szórása • Ha az n mérésből álló mérési sorozatot megismétlik, az új n-db. adatból meghatározott átlag elegendően pontos műszer esetén várhatóan eltér majd a korábbi sorozat átlagától. A mérési eredményben az átlag mellett az átlagok szórását szokták feltüntetni. Ez az adatok szórása (SD) osztva n négyzetgyökével. • A mérési adatokból meghatározott átlag tehát annál pontosabb, minél több mérési adatból számolják ki. • Ha egy mérési jegyzőkönyvben U=14,2V+-0,1V áll, ez azt jelenti, hogy a mérési adatokból számolt átlag u=14,2V (megfelelően kerekítve), az átlag szórása pedig s=0,1V. • A szórás jelentése: Ha a mérést valaki megismétli, az általa meghatározott átlag kb. 2/3 valószínűséggel esik az u-s, u+s sávba. 99,7%-os valószínűséggel pedig a u-3s , u+3s sávba, ha az adatok az un. normális eloszlást követik.

  16. Valószínű hiba (Probableerror)

  17. Kérdések • Néhány konkrét mérési sorozat kiértékelése.

  18. Elektronikus mérőműszerek általában (multiméter, oszcilloszkóp) • A modern méréstechnikában a mérendő mennyiségeket értékét digitális, elektromos jellé alakítják.

  19. Mérőműszerek jellemző mennyiségei: pontosság (accuracy) • A pontosság lényegében az álatlunk mért és a helyesnek elfogadott érték várható különbségét adja meg.  • Függ a leolvasott értéktől (reading) és a mérési tartománytól (range) és természetesen attól, hogy milyen mennyiséget mérünk. • 0,5% of rdg +-1dgt általában azt jelenti, hogy a mutatott érték 0,5%-a a relatív hiba (szórás), másrészt a kijelzőn ábrázolt legkisebb helyiértékű számjegy +-1el eltérhet a valódi értéktől. A kijelzés és a mutatott érték hibája közül általában az utóbbi szokott jóval nagyobb lenni.

  20. Mérőműszerek jellemző mennyiségei: felbontás (resolution) • Melyik az a két egymáshoz legközelebbi érték, amit a műszer már bizonyosan meg tud különböztetni? • Ez az ADC bitmélységétől és a kijelzőtől is függ • Egy mikroszkóp felbontása 2 nm ez azt jelenti, hogy ha vizsgált tárgyon két pont közelebb van egymáshoz, akkor a képen biztosan egynek látszik, a 2nm távolságra lévő pontok éppen megkülönböztethetőek a képen. • Adjon felső becslést egy három és fél digites kijelzővel szerelt multiméter felbontására200mV, 2V és 20V méréshatárok alkalmazása esetén! • Mekkora a mm beosztású vonalzóval való távolságmérés felbontása?

  21. Mérőműszerek jellemző mennyiségei: érzékenység (sensitivity) • Melyik az a legkisebb érték, amit a műszer el tud különíteni a zajtól?

  22. Mérőműszerek jellemző mennyiségei: pontosság (accuracy) • A pontosság lényegében az álatlunk mért és a helyesnek elfogadott érték várható különbségét adja meg.  • Függ a leolvasott értéktől (reading) és a mérési tartománytól (range)

  23. Mérőműszerek jellemző mennyiségei: megbízhatóság (precision) • Ha többször mérem ugyanazt mennyire kapom ugyanazt?

  24. Mérőműszerek jellemző mennyiségei • Linearitás (linearity) • Stabilitás (stability) • Reagálási sebesség (speed of response) • Túlterheltségi jellemzők • Hiszterézis (hysteresis) • Érzéketlenségi sáv (deadband) • Holtidő (deadtime) • Műveleti idő (processingtime) • Szelektivitás • Kimeneti jelforma • Környezeti jellemzők • Költség, méret, súly • Egyéb

  25. Karakterisztika • Egy mérőműszer karakterisztikája alatt általában azt értik, hogy a kijelzett, leolvasott érték milyen függvénykapcsolatban van a mért értékkel. • A lineáris karakterisztika azt jelenti, hogy a mért érték és a kijelzett érték egymással arányos. • Általában elvárható, hogy nulla mért érték mellett a műszer nullát mutasson. De legalábbis nulla legyen a mért értékek átlaga. • Általában elvárható, hogy a mérést megismételve mérési hibától eltekintve ugyanazokat az értékeket kapjuk. • A dolgok fizikai természete ritkán ad ilyen jó karakterisztikát.

  26. Kalibrálás

  27. Edison digitális kézi multiméter

  28. Mérőműszerekcsoportosítása • Mechanikus, elektronikus • Elektronikus: analóg, digitális • Értékmutató, jelalak vizsgálatára alkalmas

  29. Digitális multiméter • Egyen és váltófeszültség, egyen és váltóáram, ellenállás mérésére Kézi és asztali multiméterek

  30. Digitális multiméter felépítése A mérési tartomány kiválasztása: bemeneti osztó Az ADC bemenetére egyenfeszültség jut! A műszer bemeneti ellenállása árammérőként használva kicsi, feszültségmérőként használva kb. 10Mohm, nagy! A kijelző hány digites? (Mit jelent a 31/2 digiteskijező?)

  31. A DMM használata

  32. Hogyan működik? • Áram mérésekor a műszerben elhelyezett söntön eső feszültséget mérünk ADC-vel. • Kétvezetékes módszerrel a műszer egy referenciaáramot vezet át a mérendő ellenálláson és ismét a feszültséget méri. Beleméri a mérővezetékek ellenállását is! Váltóáramú mérésnél a mérővezetékek kapacitása is hibát okozhat. • Az egyenfeszültséget az analóg digitális konverter alakítja digitális jellé. • A digitális multiméterek általában változó feszültség és áram esetén szinuszosan változó mennyiségek mérésére alkalmasak, egy bizonyos frekvenciatartományban. (jellemzően 50Hz) • Általános tanács: • A lehető legkisebb méréshatárt kell választani, amibe még belefér a mért érték. • Abszolút mérési eredmény helyett pontosabban lehet a műszerrel arányokat mérni!

  33. Változó áram és feszültség mérése • Mit mér a műszer időben változó feszültség vagy áramerősség esetén? • Az időben változó jel jellemzői: Az egyszerűbb műszerek a jel abszolút középértékét/vagy csúcsérétkét mérik, azonban az ebből a jelalak ismeretében meghatározott RMS-t mutatják.

  34. Nem szinuszos jelek korrekciós tényezői Abszolút középérték – képző áramkör

  35. Az átlagértékek szemléltetése A műszerek egy része bármilyen bejövő jelalak estén tényleg az RMS –t méri. (true RMS – meter) A váltakozó áramú jel RMS feszültsége vagy áramerőssége annak az egyenáramnak a feszültsége vagy áramerőssége, ami ugyanannyi idő alatt ugyanazon az ellenálláson ugyanannyi hőt fejleszt mint a váltakozó áramú jel.

  36. A digitális multiméter hibája • A mért értékre vonatkoztatott relatív, százalékos hiba (m a mért érték) • A méréshatárra vonatkoztatott hiba (Pfs a méréshatár értéke) • Az impulzusszámlálásból adódó hiba(N a kijelzett szám tizedespont nélkül, D a bizonytalan digitek száma) • Az erdő hiba felülről becsülhető például a számlálásra vonatkozó és a mért értékre vonatkozó relatív hibák összegével.

  37. Kérdések • Méréstechnika jegyzet 69. old alja

  38. Az analóg oszcilloszkóp • Közvetlenül feszültséget mér az idő függvényében. • Ohmos ellenállás feszültségét mérve a rajta átfolyó áram könnyen adódik. • Nagy a bemeneti impedanciája, párhuzamosan kell kötni, a megfelelő kivezetést az egyszerűbb szkópoknál a földre. • Periódikusan változó feszültség mérésére való.

  39. Az oszcilloszkóp működési elve • Az oszcilloszkópban a képernyő fluoreszkáló anyagába ütköző elektronsugár rajzolja ki a képet. • Az elektronsugár vízszintes és függőleges eltérítését kondenzátor lemezek végzik. • A vízszintes eltérítés nagyságát általában fűrészfog jel vezérli. (timebasewavefrom) amelynek frekvenciáját és fázisát az un. trigger szabályozza. • A függőleges eltérítést a vizsgált feszültség hozza létre. • A triggera fűrészfog jel megfelelő frekvenciájának beállításával állóképet hoz létre az ernyőn.

  40. Az oszcilloszkóp kezelése • Méréstechnika jegyzet 2.3. fejezet, 78. oldal (analóg oszcilloszkóp)

  41. Coupling A coupling az oszcilloszkóp bemenetének 3 lehetséges beállítását jelöli. 1. Az AC beállítás esetén a bemenetről kondenzátorral leválasztják a kis frekvenciájú, illetve egyenáramú komponenst. 2. A DC esetén ezek is átjutnak a bemeneten. 3. A Ground – föld beállítás esetén a referencia 0 potenciállal kapcsolják össze a bemenetet. A jelalakot élethően a DC Coupling segítségével lehet vizsgálni!

  42. Kérdések

  43. A mikroampermérő A hagyomámyos mechanikus mérőműszerek alapja a lengőtekercses mikroamper-mérő. A mérendő áramnak át kell folynia a műszeren  sorosan kell bekötni a hálózatnak abba az ágába, ahol tudni szeretném az áamerősséget! Kis belső ellenállása (r) a tekercs vezetékének ellenállásából adódik.

  44. Az egyszerű feszültség és árammérő A mikroampermérő a tekerccsel sorba kötött elegendően nagy ellenállással kiegészítve párhuzamosan kötve feszültségmérésre alkalmas. (R_d) Valójában ekkor is I-t mér, de r és R_d ismeretében U_x kiszámolható. A műszerrel párhuzamosan kötött elegendően kis R_b ellenállással árammérőként használható. Valójában ekkor is az eredeti mikroampermérőn átfolyó áram ismeretében lehet meghatározni az ismeretlen I_x áram erősségét.

  45. Árammérő Árammérő R_i= 9 R_i=9 I_m=200mA I_max= 20mA I_max=20mA Kívánatos méréshatár: 200 mA Mi a teendő? R_s sönt Az árammérő méréshatárának kiterjesztése

  46. Mikroampermérő Mikroampermérő R_i=1M, R_előtét R_i=1M 10k 10k U_max=20V=I_max/R_i A kívánatos méréhatár: 2kV Mi a teendő? Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése R_előtét=(n-1)*R_i

  47. Multiméter ellenálláslánccal

  48. Váltóáramú műszerek Váltóáramok mérésekor maga a mérendő áram hozza létre a mágneses mezőt elektromágnesek segítségével. Ilyenkor a mutató kitérése egyaránt arányos lesz a keretben folyó árammal és az elektromágnesek tekercsein eső feszültséggel, továbbá érzékenyen függ az áram és a feszültség közötti esetleges fáziskülönbségtől. Ezért alkalmas a teljesítménytényező mérésére is. Felépítése, működése a dc mikroampermérőhöz hasonló.

More Related