1 / 25

Gázok mintavétele folyamatos méréshez

Gázok mintavétele folyamatos méréshez. Emisszió. Mintavételi feltételek. A mintavételt az MSZ ISO 10396:1998 szabványnak megfelelően végezzük. A módszert a gázkoncentráció folyamatos mérésénél használjuk a következő komponensekre: Oxigén, O 2 szén-dioxid, CO 2 Szén-monoxid, CO

melina
Télécharger la présentation

Gázok mintavétele folyamatos méréshez

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gázok mintavétele folyamatos méréshez Emisszió

  2. Mintavételi feltételek A mintavételt az MSZ ISO 10396:1998 szabványnak megfelelően végezzük. A módszert a gázkoncentráció folyamatos mérésénél használjuk a következő komponensekre: • Oxigén, O2 • szén-dioxid, CO2 • Szén-monoxid, CO • Nitrogén-monoxid, NO • Nitrogén-dioxid, NO2 • Kén-dioxid, SO2 • TOC (összes szerves anyag) • Metán, CH4 • NMCH (nem metán szénhidrogének) Mintavétel módszere – külsőtéri mintavétel

  3. Külsőtéri mintavétel Csatornából reprezentatív mintavétel a gázminta leszívásával és a zavaró anyagok eltávolításával. Befolyásoló tényezők: • Gázáramlás egyenlőtlensége - többpontos mintavételezés • Tömítetlenség, hígulás - mérőkört ellenőrzése N2 gázzal, - mérőcsonk letömítése, - lehetőleg nyomott oldal mintázása • Kibocsátás jellege (szakaszos, folyamatos, lökésszerű) - folyamatos hosszúidejű mintavétel - a rendszeresen ismétlődő szakaszok meghatározása • Üzemviteli jellemzők változása - folyamatos hosszúidejű mintavétel - ciklusok végigmérése

  4. Mintavételi szondák elhelyezése

  5. szondák elhelyezkedése a csatornában a tető adta lehetőségek kihasználása

  6. végre szabványos a mérőhely

  7. Mérőhely telepítése A mérőhely kiválasztásánál figyelembe kell venni a következőket: • Mérőszemély biztonsága - biztonságtechnikai és munkavédelmi előírások figyelembevétele • Áramlási akadályok helye (töréspont, csőszűkület, elzáró szerelvény stb…) - új technológia telepítésénél a szabványos mérőhely kialakítása előírás - már üzemelő technológiánál a kiépítést akadályozzák a meglévő, adott feltételek • Kiépített mérőhely - új létesítmények esetén is ritka a kialakított, kényelmesen megközelíthető mérőhely • A méréshez szükséges villamos áram - a mérés alapfeltétele, abban az esetben, ha a műszert pontforráshoz telepítjük 230 V, ha a busszal mérünk 380 V szükséges • A mintavételi nyílás megközelíthetősége - a minimális szükséges hely a mintavételi szondák, prandtl cső és hőmérő beforgatásához szükséges

  8. kosárból és a kialakított mérőállás ….

  9. mérés szabadban a pontforráshoz kitelepülve mérés mérőbuszban

  10. A mérés eszközigénye

  11. Mérés előkészítése • A vizsgálandó gázzal érintkező eszközök (szűrők, szondák, vezetékek, csatlakozók, szerelvények) anyaga fémötvözet (rozsdamentes, króm-titán ötvözet), kvarc-boroszilikát vagy teflon (PTFE), lényegében úgy kell megválasztani az anyagot, hogy a véggázzal ne tudjon reakcióba lépni, illetve a gázkomponenseket se kösse meg. • A nedvességtartalom leválasztása lényeges lehet a mérőműszerek keresztérzékenysége miatt, de nem mindegy, hogy és hol válasszuk le. Legjobban bevált és használt módszer a kondenzációs/kifagyasztásos technika, amit egyszerűsége, illetve kis eszközigénye miatt is kedvelik a mérőszervezetek. Nem minden esetben kell azonban leválasztani a gáz nedvességét (TOC és NMCH mérésnél). • A szilárdanyag leválasztása is fontos olyan szűrő alkalmazásával, amely magas hőmérsékleten és savas körülmények között sem köti meg a füstgáz egyéb komponenseit. A szilárd anyag a mérőműszerek kapillárisaiban okoz eltömődést, ami költséges javítási és karbantartási munkához vezet. Az eltömődött gázanalizátor használhatatlan, mérni nem lehet vele, tehát a leválasztás elkerülhetetlen.

  12. a hűtőtáska és a gázelőkészítő egység

  13. Nullázás és kalibrálás • Nullázó gázként a legjobb a nagytisztaságú 5.0 minőségű nitrogéngáz, amelyet lehetőleg a mérőkör összerakását követően a mintavevő szondán keresztül bypass segítségével adagoljuk a mérőkörre. A rendszer ellenőrzése többször is szükséges. A rendszerhígulást elkerülhetjük, ha a mintavételi pont és a gázelőkészítő közötti távolságot minél jobban lecsökkentjük. Így a gázelőkészítő utáni hosszabb szakaszon nyomott vezetéken történik a mintagáz mérőrendszerbe való juttatása, vagyis a hígulás lehetőségét lecsökkentettük. • Kalibrálás, ami a helyszínen tulajdonképpen pontosságellenőrzés, mert egy pontra történik. Mérés előtt és mérés után hiteles gázt, vagy gázkeveréket tartalmazó palack segítségével végezzük szintén bypassal. • A nullázásnak és a kalibrálásnál fontos, hogy a mintavétellel azonos, állandó nyomásviszonyokat teremtsünk a rendszerben. • Fontos a műszerek bemelegedési ideje, amely az emissziós gázanalizátorok esetében min. egy óra.

  14. Füstgázkomponensek meghatározása, műszer és személyi háttér A mérések a komponensekre vonatkozó szabványok szerint, szabványos módszerrel, kalibrált gáz analizátorral történik. Az analizátorokat referencia labor évente kalibrálja több ponton hiteles gázkeverékkel. Az analizátoroknak rendelkezniük kell típus alkalmassági vizsgálattal. A mérő személyzet a jogszabálynak megfelelően részt vesz a kétévente megrendezésre kerülő helyszíni összehasonlító mérésen. A mérőszervezetnek akkreditáltnak kell lennie a mérésekre a hatályos jogszabály értelmében. A mérés ideje alatt percenként min. 3 mintavételből (20 másodperces detektálási idő) perces átlagokat képezünk, amit adatgyűjtő rögzít folyamatosan. A kiértékelésnél a jogszabálynak megfelelően 10, 20, vagy 30 perces átlagokat képezünk, amit normálállapotra kell számolni és összehasonlítani a határértékekkel.

  15. és végre a mérés …..

  16. A füstgázok meghatározásánál a mérőkört a következők szerint állíthatjuk össze: A mérőcsonkra a megfelelő anyagú fűtött, vagy fűtetlen szondával csatlakozunk. A TOC, NMCH és metán mérésekor fűtött szondát, fűtött mintavételi vezetéket kell alkalmazni. Egyéb füstgáz komponensek esetén ez nem kötelező, csak a vízleválasztást kell megoldani úgy, hogy az a teflon mintavételi vezetékben eltömődést ne okozzon (akár a mintavételi vezeték lejtetésével). A szondát a mintavételi vezeték köti össze a gázelőkészítő egységgel, ami tartalmazza a szilárd leválasztót, a hűtőt és a mintavételi szivattyút. Nyomott oldalon szintén teflon csővel csatlakozunk a mérőrendszerhez, ahol komponens specifikus mérések megtörténnek. A mérőrendszer analóg jelét digitálissá átalakítva adatgyűjtő menti az egyperces koncentrációkat.

  17. Alkalmazott mérési módszerek • Infravörös gázabszorpció (IR, NDIR) - komponensek: kén-dioxid, szén-monoxid, szén-dioxid • Gázkromatográfia (FID) - komponensek: összes szerves szén, metán • UV-fluoreszcencia - komponensek: kén-dioxid • Kemilumineszcencia - komponensek: nitrogén-oxidok, nitrogén-dioxid, nitrogén-monoxid • elektrokémiai vezetőképesség - komponensek: oxigén • paramágneses detektálás - komponensek: oxigén

  18. szondák: fűtetlen és fűtött kivitelben Füstgázmérés Horiba PG 250 analizátorral, mellette PSS típusú gázelőkészítő egységgel TOC mérés Bernath Atomic Modell 3006 analizátorral

  19. Jogszabályi háttér • 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról • 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról • 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről • 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről • 32/1993. (XII. 23.) KTM rendelet a helyhez kötött földgázüzemű gázmotorok technológiai kibocsátási határértékeinek és azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról • 7/1999. (VII. 21.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő hőteljesítményű, helyhez kötött gázturbinák légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

  20. A füstgázméréseknél a következő mérési szabványok fordulhatnak elő: - MSZ 21853-6:1984 Légszennyező források vizsgálata Kén-dioxid emisszió folyamatos mérése - MSZ 21853-8:1977 Légszennyező források vizsgálata Szén-monoxid emisszió meghatározása - MSZ 21853-9:1991 Légszennyező források vizsgálata A nitrogén-oxidok emissziójának mérése kemilumineszcenciás és infravörös abszorpciós módszerrel - MSZ 21853-19:1981 Légszennyező források vizsgálata Szén-dioxid emisszió meghatározása - MSZ 21853-26:1993 Légszennyező források vizsgálata A kén-dioxid emisszió folyamatos mérése UV-fluoreszcenciás módszerrel - MSZ 21853-27:1993 Légszennyező források vizsgálata Az oxigéntartalom folyamatos mérése • MSZ 21462:1997 A nem metán szénhidrogén és a metán koncentrációjának meghatározása a helyhez kötött gázmotorok füstgázában • MSZ EN 13526:2002 Helyhez kötött légszennyező források emissziója. Az összes, gázállapotú, szerves kötésben lévő szén tömegkoncentrációjának meghatározása véggázokból, kis koncentrációban. Folyamatos, lángionizációs detektoros módszer - MSZ ISO 11042-1:1998 Gázturbinák. Légszennyezőanyag-kibocsátás. 1. rész: Mérés és értékelés

  21. füstgázok folyamatos mérésével vizsgabázison kipufogógázok esetén is találkozhatunk

  22. téglagyáraknál

  23. vagy a kazánházban

  24. egy infra pisztácia pörkölő berendezés

  25. üveggyártás kemencéjének pontforrása füstölő berendezés pontforrása

More Related