A vidékfejlesztés szervezési és ökonómiai problémái a pólusfejlesztés tükrében

1. 1 • A vidékfejlesztés szervezési és ökonómiai problémái a pólusfejlesztés tükrében Fábián Attila • MRTT IV. Vándorgyűlés • Szeged, 2006. október 26-27.

2. 2 Az európai trend • A magyar településrendszer fejlődése a kilencvenes években visszatért az európai urbanizációs trendhez. • Európa gazdaságát a nemzeti környezetéből kiemelkedő nagy- városi rendszer vezérli. • Magyarországon Budapest az egyetlen potenciális nemzetközi város • A hatvanas-hetvenes évek nyugat-európai fejlődése során a fa- lu és város alapvető civilizációs színvonala kiegyenlítődött. • A falusi településeink elmaradottsága jelentős, sőt növekvő, területi egyenlőtlenségeket fokozó tényező. • A fejlesztési pólusok koncepció a legfejlettebb gazdaságokra jellemző.

3. 3 Probléma ill. figyelembe veendő: • kirívóak a területi egyenlőtlenségek (belső és külső perifériák) • a közigazgatási rendszer kialakulatlan • nagyok a kulturális különbözőségek • a határ menti többnemzetiségű közösségek revitalizációs törekvései erősödnek • a környező országok, határ menti nagyvárosainak fejlődése és gazda- ságfejlesztési elképzelései nem kellően feltérképezettek Az urbánus gazdaság, tudás intenzív gazdaság: • a technológia-intenzív iparágak fejlődnek • magas szintű pénzügyi üzleti szolgáltatások szükségesek • magas szintű kulturális szolgáltatások szükségesek • a hagyományos iparágak eltűntek a nagyvárosokból • az ország lakosságának egy része kirekesztődik a társadalomból, ki- szorul a munkaerőpiacról.

4. 4 • Fejlesztési pólusok és decentrumok: • Magyarország - nyolc város, hét fejlesztési pólus, francia mintára • Franciaország - 67 versenyképességi pólus A különbségek oka: • mennyiségi: az országok mérete, a településhálózati rendszerük, • minőségi: a fejlettségbeli különbségek • Fejlesztési vagy versenyképességi pólusok? • a magyarországi pólusok közül csak egyetlen esélyes a globá- lis szintű, meghatározó eredmények felmutatására: Budapest • Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Vesz- prém, csak jelentős fejlesztések után érheti el az EU decentrumok szintjét • jelentős a kutatás-fejlesztési, oktatási, üzleti, infrastrukturális hát- rány

5. 5

6. 6 A pólusok stratégiai céljai A pólusfejlesztés célja: • tovagyűrűző gazdaságfejlesztési eredmények létrehozása • tudás-intenzív, magas hozzáadott értékkel előállított termékek és szolgáltatások létrejötte • a vállalatok közötti együttműködés új formái • a klaszterek innovációs tevékenységének ösztönözése • K+F a hálózatszerű működés előnyeit kihasználó tevékeny- ségek erősítésével • a belső szolgáltatások fejlesztésével • a pólustengely hálózatszerű erősítésével

7. 7 • A pólusok stratégiai céljai • A pólusok és tengelyek stratégiájának sikere függ: • a reális, de egyben ambiciózus céloktól • a régió valamennyi szereplőjének program azonosulásától • a megfelelő koordinációtól • a források bevonhatóságától, elosztási rendszerétől • Az innovációra alapozott gazdaság megújításakor figyelemmel kell lenni: • a meglévő értékek megőrzésére, • a fenntartható környezet megteremtésére, • az életminőség javulásának biztosítására • a vízió, stratégiává közép-távú célokká formálhatóságára

8. 8 • A pólusfejlesztés hatásai, és ami kimaradt a programból • valódi válasz a perifériák (külső és belső) és a vidék fejlesztésére • a határon átnyúló fejlesztések állapotának teljes feltárására • a határok túli pólusok fejlődésének prognosztizálására (versenytárselemzés) • ipari, kereskedelmi kulturális fejlődési központok: Arad, Nagyvárad, Temesvár, Kassa…. • egyetemeiken sok tízezren tanulnak, • többen szereznek műszaki diplomát, mint a Kelet-Magyarországon • tudáspotenciáljuknak tőke- és munkaerővonzó erő lehet • akár a Bánság, a Partium lehet Kelet-Magyarország „Nyugata”, Következmény: • munkaerő áramlási irányának megfordulása, • az autópályáinkat a román, szlovák, ukrán … áruknak építjük, • társadalom roncstársadalommá válhat

9. 9 • El kell tehát döntenie a politikának többek között: • hány elnéptelenedett falut kíván látni ebben az országban, ezer vagy ötszáz Gyűrűfűre van szükségünk, esetleg egyet sem akarunk, • meg kell mondaniuk, mi a társadalmi érdek • eldöntendő, hogy mit tegyenek, a mezőgazdaságból élő emberek • a pólusfejlesztés során a nagyvárosok rehabilitációját szeretnénk? Amennyiben idejekorán elfogy a pénz, magyar hagyomány szerint, akkor: • mit sem ér majd a közlekedésfejlesztés, • ugyanakkor jó lesz az EU kereskedelmének, mert legfeljebb áthalad Magyarországon a balkáni, az ukrán és az orosz transzfer forgalom,

10. 10 • No és mi lesz a magyar tájjal? • nem beszélhetünk csak a 7 pólusról, • nem beszélhetünk csak a vidékről, meg a mezőgazdaságról, • tájban kellene gondolkodnunk • az osztrákok harminc esztendeje rájöttek erre és rengeteg pénzt fektettek az osztrák tájba, rengeteget a tudásba • emberek százezreit képezték, képzik ma is, arra hogy meg tud- ják őrizni, még vonzóbbá tudják tenni az osztrák tájat • ami a leginkább eladható termék, az maga Ausztria • Ausztriában régóta így kérdeznek: hogyan lehet az ország képét vonzóbbá tenni? • Hogyan lehet a tájat egészséges állapotban tartani?

11. 11 • A következő jogos kérdések adódnak például: • Hogy lehet Bécsből kerékpárral eljutni a Tisza-tavon keresztül a Hortobágyra és a Felső-Tiszához? • Hogyan lehet a Fertő-tótól lovon eljutni Bugacon keresztül a Körösökhöz? A falu- és ökoturizmusnak pl., új tudásalapot, kell megteremteni: • az állattartást, a vendéglátást és a könyvelést egyforma természetes- séggel végző emberekre van szükség • a kerékpár- és lovastúra-utak és hidak a mezőgazdasági termelés útjai és hídjai is legyenek • a mezőgazdaság a magyar táj vizuális megtervezését is jelentse Magyar táj magyar termékkel! A vidék nem csak mezőgazdasági probléma, hanem komplex gazda-ság- és társadalom szervező feladat is egyben!

12. 12 A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: • Hol vannak a vidékfejlesztés találkozási pontjai/határai a közös- ségfejlesztéssel és pólusfejlesztéssel? • Mi a vidék közhaszna? • Milyen struktúraváltásra van szükség a vidéki városhálózatban? • Melyik várossal mit szeretnénk „tenni”? Mi a feladata az adott városnak: rekreáció, lakóterület, szolgáltató város, ipari telep- hely? • A pólusprogram mindezt csak nagy nemzeti keretek között ha- tározza meg, de semmilyen a részletekig lenyúló megoldást nem kínál.

13. 13 A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: • Lokalitás – egyediség – autonómia • a vidékről általában nem, csak konkrétan érdemes beszélni • egymástól térben és időben is különböznek a térségek. • egy térség társadalmi értelemben, emberekből, illetve közösségekből áll. • helyzete, jövője közvetlenül egyéni, szubjektív döntésektől is függ. • a térségek egyediséget, sajátos térségi karaktereket hoznak létre • nehéz ezt megtartani, de az életesélyeket is kiegyenlíteni Érdekekellentétek: az ott élők - a támogatáskezelő szervek - a tőkés befektetők – a nagyvál- lalatok - az intézményfenntartók - a közigazgatás érdekei között

14. 14 A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: • Lokalitás: térségi különbözőség és egyediség • ? a közösség képes-e kezelni a helyi szellemi, kulturális, anya- gi vagyont, tisztában van-e az értékeivel, individuális vagy kö- zösségi értékeket képvisel-e? • A lokalitás akkor működik, ha egyben autonómia is (tehát nem egyoldalú függés például a pólustól), • A vidék esetében csak is az alulról jövő kezdeményezéseknek van értelme

15. 15 A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: • Partnerség – részvétel • van-e működő helyi demokrácia, van-e és milyen a civil aktivitás, lé- teznek-e közös ügyek, a helyi elit „húzza-e” a közösséget vagy elkü- lönül? • Egy komoly program összefogást feltételez, részvételt • Mindez tartósan. Ne csak addig, amíg a támogatás tart, • Új együttműködési fórum javaslat: • a klaszter-tanács: önkormányzatok, egyetemek, gazdasági kamarák, klaszterek, vállalkozások • területelvű szociálpolitikai egyeztető fórum a civil szervezetekkel

16. 16 A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Szemlélet: lokalitás – ember – értékközpontúság – közösségi részvétel – élhető természeti és társadalmi környezet. Módszertan: közös jövőkép, közös stratégiaalkotás, partnerség, közösségi részvételen alapuló tervezés, új területi statisztika, mely segítené a „fejlesztés kontrolling” módszertanának kialakítását, Pénzügyi módszertan: az elaprózott települési támogatások rend-szerének reformja, a támogatások területi hatását nem látjuk át pontosan (lakástámogatási rendszer = városfejlődés? előny vagy hátrány?)

17. 17 A 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet a vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereiről (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) • agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási (Mo.?) támogatások (2. tengely); • kedvezőtlen adottságú területek (LFA) normatív támogatása (2. tengely), • melynek célja: • (a)kompenzáció a kedvezőtlen természeti adottságú térségek • számára, • (b)kompenzáció a környezet- és/vagy természetvédelmi korlátozá- • sok alá tartozó térségek számára; • mezőgazdasági beruházások támogatása (1 tengely); • mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének tá- • mogatása (1. tengely); • erdőtelepítési támogatások (1. tengely); • a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése (3. tengely); • idős gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása (3. tengely); • fiatal gazdálkodók támogatása (1. tengely); • gazdálkodók oktatása, képzése (3. tengely). • partnerség, együttműködés, innovációs készségfejl., helyi kezdeményezések (4. tg.)

18. 18 I. intézkedéscsoport 47% II. intézkedéscsoport 32% III: intézkedéscsoport 11,5% IV. (LEADER) intézkedéscsoport 5,5% Technikai Segítségnyújtás 4% Összesen 100 % NAVS = Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Források megosztása társadalmi egyeztetés után

19. 19 Kritikus szemmel a pólusprogramról • a szakma, a politika előtt jár • nincs politikai konszenzus, nincs konszenzusra alapuló politikai motiváció, tehát kérdéses a valódi dereguláció kö- zeljövője • szükséges a politikamentes civil megegyezés is • a gazdaságfejlesztéshez, új térformáló erő kell • fejlődőképes, kisugárzó, nem csak a munkaerőt elszívó ré- gió központokra van szükség (nem egyenlő a pólusokkal!?) • regionális repülőterek • oktatási központok (nem csak a pólusokban) és hálózatok, • újraiparosítás (kézműipar, helyi fejlesztések-kezdeményezések) • az üzleti szolgáltatások színvonalának markáns emelése.

20. 20 Kritikus szemmel a pólusprogramról • a decentrumok polgármesterei szkeptikusan szemlélik a „régió- központokká” avanzsált városok • K+F: egészséges arány az alap- és az alkalmazott kutatások kö- zött • a kis- és középvállalkozói szektor bevonása • a pólusprogram kooperációs hálózatából jelentős szereplők hiá- nyoznak: • a fejlődni vágyó kisvárosok • az apró- és törpefalvas településrendszerű térségek • valós veszély az elvándorlás a pólusok felé

21. 21 Összegzés Két alapvető folyamatnak kell tehát beindulnia a pólusfejlesztési prog-ramokkal: a koncentrációnak és a specializációnak • 1. el kell érni a versenyképes méreteket • 2. támogatni kell az alkalmazott kutatás-fejlesztést. • 3. meg kell fogalmazni az igényeket a kutatás-fejlesztés irányába • 4. meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket a K+F számára • 5. a hatékony mezőgazdaságot kell támogatni, ezzel támogatjuk a vidéket, az élhetőbb környezetet.

22. 22 Összegzés •  A vidékfejlesztési támogatások súlyának növekedése ösztönző, • keressük meg azokat a lehetőségeket, amelyek kiegészítő tevé- • kenységek segítségével megfelelő forráshoz jutást biztosítanak az • agráriumnak. •  A pollenmentes, művelt vidéken fejlődhet a turizmus, amely • további megélhetési lehetőségeket rejt. •  A komplex gazdálkodás jövedelmet és profitot termel, visszaadja a reményt.

23. 23 A XXI. század a kreativitás háborúja lesz a gazdaságban. Építő jellegű vita és az őszinte kérdésfeltevések irányába kell terelni a hazai pólus- és vidékfejlesztés szereplőinek gondolatait. A valódi verseny-képességet a pólusok és vidék együtt érheti el. A pólusfejlesztési program tehát, egyértelműen vidékfejlesztés is, de számos feltáratlan problémával és következménnyel.

24. 24 Köszönöm figyelmüket!