Oroszország jelenlegi és jövőbeni szerepe az EU energiaellátásában Energetikai Szakkollégium, BME

1. Oroszország jelenlegi és jövőbeni szerepe az EU energiaellátásában Energetikai Szakkollégium, BME 2012. április 12. 18.00 Deák András, orosz energiapolitikai szakértő

2. Az előadás témái • (1) Az orosz gáz- és olajtermelés földrajzi és klimatikus adottságai. • (2) Tartalékok, történeti előzmények és fejlesztési ciklusok. • (3) Az elmúlt 20 év energiapolitikai trendjei, az olaj- és gázipari „tranzit”. • Kilátások, fejlesztési elképzelések. • (4) Az európai reláció főbb jellemző, szerződéses rezsimek és árpolitika.

3. 1. Földrajzi és klimatikus adottságok

4. Nyugat-Szibéria, mint termelési régió kihívásai (1) Extrém klíma, permafrost (2) „Arktikus mocsár” (3) Távol a piacoktól, „land-locked” (4) Civilizálatlan, lakatlan vidék

11. Következmények az orosz külpiaci környezetre: (1) Magas tőkeköltség, relatíve magas operációs költségekkel. Magas önköltségű termelő. (2) Piacok (Európa) „locked-in” a fejlesztési fázis elején a vezetékes szállítás miatt. Magas keresleti érzékenység, „keresletbiztonság” fontos hívószó.

12. 2. Fejlesztési ciklusok 4. Gáztermelés, az 1970-es évektől, gáz 85%-a 3. Nyugat-Szibéria, 1970-es évek eleje óta, az olajtermelés kb. 60%-a 2. Volga-Ural medence, 1950-60-as évek, kb. az olajtermelés 20%-a • Baku, 1870-1950

13. Olajkészlet-korlát van, gáztartalék-korlát nincs.

14. 1966 – XXIII. SZKP-Kongresszus dönt Ny-Szibéria feltárásáról (olaj). 1970-es évek elejétől indul a gáztermelés. Fő cél a belső igények kiszolgálása, export eleinte csak másodlagos szempont.

15. 3. A gáz- és olajipari „tranzit”

16. 1991 utáni kényszerek: (1) Amortizált infrastruktúra, a vertikum szétesése – Alacsony beruházás. (2) Belső fogyasztás összeomlik, de nincs exportinfrastruktúra – Gáz- és olajtermelési „puffer”. (3) Olajipar privatizált (oligarchák), liberalizált árazás, Gazprom megmaradt szociális feladatok, alacsony belső árszint.

17. Olaj- és gézipari tranzit – cél az exportvolumen növelése (1. rész): (1) Termelési bázis rekonstrukciója (Olaj 2000-es évek első fele, gáz jelenleg) A. A nyugat-szibériai termelési technológia modernizációja. B. Új mezők feltárása (Priobszkoje, Vankor, Szahalin). C. Gáz esetében „kivárás”, „kis mező stratégia”, 2008-tól Jamal-fejlesztés. (2) Tranzitdiverzifikáció – posztszovjet (ukrán, belarusz) tranzit kiiktatása és új exportkapacitások létrehozása A. Primorszki olajterminál (72 millió tonna új kapacitás), BTSZ-2, Novorosszijszk. B. Gáz esetében Belarusz vezeték, Északi és Déli Áramlat (55 és 63 mrd m3)

18. Olajvezetékek Gázvezeték-tervek

19. Olaj- és gézipari tranzit – cél az exportvolumen növelése (2. rész): (3) Exportdiverzifikáció – Távol-Kelet, Kína, gáz esetében LNG A. Kelet-szibériai olajvezeték megépítése (80 milliót tonna 2014-ig), regionális termelő bázis fejlesztése (2020-ig) B. Gáz esetében csak kisebb LNG-projektek tervezés alatt, kínai szerződésre várunk (Kovikta mező) (4) Belső hatékonyság javítása, kereslet-menedzsment A. Finomítói feldolgozás javítása, olajtermékvezetékek építése, fűtőolaj–feldolgozás növelése (kezdődik, mértéke kérdéses) B. Belső árrendszer reformja, árszubvenciók csökkentése (lassú folyamat, kimenetele kétséges)

23. Exportnövekedés volumen- és árhatás fényében

24. Az orosz energiaszektor részesedése a nemzeti össztermékből, exportból, adóbevételekből, 2008.

25. Oroszország – nem igazán „olajállam”.

26. Kilátások - olaj (1) Fő cél a termelés szinten tartása. 2020-ig Kelet-Szibéria a fő helyettesítő régió (fejlesztése kezdődik) 2020 arktikus off-shore – technológiailag rendkívüli kihívás (Exxon-Rosznyeft MeU) „Kis mező” menedzsment (más termelési filozófia) (2) Európai exportpotenciál csökken, struktúrája változik. Helyettesítés nem Nyugat-Szibériában, exportdiverzifikáció. Belső fogyasztás nő, finomítói fejlesztések miatt több termékexport. Nem probléma Európa számára, Druzsba-vezeték jövője kérdéses.

27. Kilátások - gáz (1) Fő cél az export növelése, korábbi szűk keresztmetszetek feloldása. Jamal-félszigeten új termelési régió nyílik, jelentős fejlesztési mozgástér, termelési szűkösség nincs. 2020-ig Déli Áramlat kész, tranzitszűkösség nincs. (2) Export, de hova? Milyen feltételek mellett? Atlanti (európai) növekedés bizonytalan, kompetitív, szabályozói és keresleti kockázatok. Kínai piac felsőszintű döntés eredménye, ázsiai LNG perspektívikus, de relatíve kicsi és más fejlesztési logika. „Reform-kockázatok” a Gazprom számára a gázipari szegmensben.

28. 4. Az európai reláció

29. Orosz gázszerződések jellemzői: (1) Hosszú távú, 15-25 éves, kötött volumenű (jellemzően +/-15% swing), „take-or-pay” és „delivery-or-pay” klauzulák. Keresletbiztonsági garancia a Gazprom számára. (2) Olajárformulák, 2008 után kis mértékű, arányos spot-árazás. Kérdések: (1) Európai szabályozás rugalmasabb gázpiaci modellre szeretne áttérni (konfliktus: 3. feles hozzáférés; 3. energiacsomag). (2) 2008 után orosz gáz „kiárazódott” – mennyire tartós folyamat, miként kezelje azt a Gazprom. (3) Fejlesztéseik szinte kivétel nélkül Európa felé – kell-e majd Európának még orosz gáz? Mikor és milyen feltételek mellett?

30. Orosz gáz az egyik legdrágább gázforrásá vált a 2000-es években. Gazprom-stratégia vagy kényszer?

31. Energiafüggőség és gázfüggőség nem ugyanaz. A gázfüggőség statisztikai mértéke és annak politikai reprezentációja közt nincs közvetlen és egyértelmű összefüggés.

32. Gázfüggés inkább kelet-európai probléma, a nyugat-európai szakpolitikák számára inkább perspektívikus ügy. A Gazprom piaci fölénnyel rendelkezik. Erősebb tárgyalási pozíciókkal bír leginkább az ár-, kisebb részben a szállítási feltételek kapcsán.

33. Köszönöm a figyelmet!