1 / 28

Hasnyálmirigy differenciálódás és regeneráció

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011.

rachel
Télécharger la présentation

Hasnyálmirigy differenciálódás és regeneráció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetéseaz Európai Unió új társadalmi kihívásainaka Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

  2. Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetéseaz Európai Unió új társadalmi kihívásainaka Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Dr. Balogh Péter és Dr. Engelmann Péter Transzdifferenciáció és regeneratív medicina – 9. előadás Hasnyálmirigy differenciálódás és regeneráció

  3. A hasnyálmirigy szerkezete és funkciója I. • A hasnyálmirigy az emésztőrendszerünk exokrin és endokrin mirigye. • Az exokrin résza teljes pankreász 95-99%-át reprezentálja. Az acináris sejtek • emésztőenzimeket (lipáz, amiláz, foszfolipáz) • proenzimeket(pepszinogén, elasztáz, prokarboxypeptidáz,tripszinogén, deoxyribonukleáz, ribonukleáz) termelnek, • melyeka zymogén granulumokban tárolódnak.

  4. A hasnyálmirigy szerkezete és funkciója II. • Azendokrinrészt alkotóLangerhans szigetek a hasnyálmirigy 1-5%-át teszik ki. Felnőttekben a Langerhans szigeteket különböző sejttípusokalkotják, melyeket speciális hormontermelés jellemez: • aza sejtek glukagont • ab sejtek inzulint • ad-sejtekszomatosztatint • a PP-sejtek pankreászpolipeptidettermelnek • az ötödik igen ritka endokrin sejttípusaze-sejt, melyghrelint szekretál, az embrionális endokrin pankreász kb. 1%-t reprezentálja ez a sejttípus, és eltűnik születés után. • Az inzulin és glukagon a vércukor szintet kontrollálja, míg a PP ésghrelin étvágykeltő(orexigén)hormonok. A szomatosztatin az inzulin, glukagonés PP hormonok szekrécióját szabályozza.

  5. A pankreász filogenezise • A hasnyálmirigy első megjelenése az állkapocsnélküli halakhoz (ingola) köthető, ahol a duodenumhoz kapcsolódva az epevezeték mellett található egy b-sejtcsoport. Ezt az endokrin szervet 99%-banb-sejtekés 1 %-banszomatosztatin termelőd-sejtek alkotják. • Az ősibb porcos halakban (ráják) a b-sejtekhezcsatlakozik az exokrinszövetés aza-sejteket tartalmazó régió is. • A cápáktól kezdve a pankreász PP-sejteket is tartalmaz.

  6. A hasnyálmirigy specifikációja I. • A szív elősegíti addiga gerinchúrgátolja amáj képződését • A gerinchúr elősegíti, ésa szívgátolja ahasnyálmirigy képződését • ??? • A Pdx1 (pankreász és duodenálishomeobox 1) transzkripciós faktor expressziója elősegíti, hogy a bélcső képes lesz májat vagy éppen hasnyálmirigyet létrehozni.

  7. A hasnyálmirigy specifikációja II. • A gerinchúr beindítja a hasnyálmirigy fejlődését azzal, hogy gátolja az endodermálisShhexpressziót • Az Shhaz egész endodermábanexpresszálódik, de ugyanakkor gátolt azon a helyen, ahol a pankreász fejlődni fog. • A gerinchúr által ebben a régióban szekretáltFGF2 és aktivingátolja az Shhexpressziót • Miután az Shh mintázat meghatározásra került a Pdx1expresszió pankreászepitéliumra lesz jellemző.

  8. Embrionális hasnyálmirigy fejlődés e4.5 e5.5 e6.5 e7.5 e8.5 e9.5 e10.5 e11.5 e12.5 e13.5 e14.5 Egér 1WD 2WD 3WD 4WD 5WD 6WD Ember Oct4 Sox2 Nanog Brachyury T Gsc Gata5 Sox17 Pdx1 Foxa2 Ptf1a Exocrine Hnf4a Sox9 Duct Hhex Hnf1b Duct Mnx1 Onescut1 Duct Ngn3 Nkx6.1 Nkx2.2 Pax6 Neurod1 Pax4 Insm1 MafA

  9. A hasnyálmirigy fejlődése I. • Amikor a pankreász kezdemények kialakulnak, beindul az • exokrin szövet amilázés a-fetoprotein termelése • endokrin szövet inzulin, glukagonés szomatosztatin termelése • Az endokrin és exokrin szövetek aránya afollistatinfehérje által szabályozott, melyet a pankreászmezenhima termel (gátolva a BMP4 és aktivin molekulákat), elősegíti az exokrin sejtek és gátolja az endokrin sejtek képződését.

  10. A hasnyálmirigy fejlődése II. • Pax6 expressziója asszociált a Pdx1 jelenlétével. • Pax6deficiens egerekben a pankreász nem termel hormonokat és csökevényes Langerhans szigetekkel rendelkezik. • A Pax6ésPax4expresszió jellemző a Langerhans szigetek inzulin termelőb-sejtjeire • Azon sejtek, melyek nem expresszálják a Pax4-t, csakPax6-t,expresszálnakglukagontermelő-sejtekkéalakulnak.

  11. A b-sejt elköteleződésben fontos faktorok, jelátviteli utak • TGF-b jelátvitel • MafA • BETA2/NeuroD • Pdx1 • Hedgehogszignalizáció

  12. Az a-sejtek identitását meghatározó faktorok • Brn4 • Pax6 • Isl1

  13. Az exokrin elköteleződésben szerepet játszó faktorok • Pdx1 • Ptf1a • Mist1 • Wnt/b-catenin jelátvitel • Notch jelátvitel • TGF-b jelátvitel

  14. A diabétesz epidemiológiája • A cukorbetegség mintegy 200 millió embert érint világszerte. • Egyedül Észak-Amerikában, több, mint 37milliódiabéteszesgyermek és felnőtt él. • Európában több, mint 55 millió ember szenved diabéteszben.

  15. A cukorbetegség főbb változatai • 1 típusú diabétesz • 2 típusú diabétesz • LADA (felnőttkori látens autoimmun diabétesz)

  16. Az 1 típusú diabétesz és a b-sejtekpatogenezise • Inzulin dependens diabetes mellitus (IDDM) • Gyerekek és felnőttek is érintettek, de alapvetően gyermekkorban kezdődik el a betegség, innen ered a jellemző juvenilis diabétesz elnevezés. • Immunológiai folyamatok során az inzulin termelő b-sejtek száma lecsökken. • Hiperglikémia, ketózis • Az immunrendszer sejtes elemei vesznek részt az autoimmun folyamatokban. • Autoantitestek (GAD65, IA2, Inzulin, etc) • T-sejt mediált, Th1/Th2 egyensúly eltolódik, Th1 túlsúly, Tc, makrofágok

  17. b-sejt és a diabétesz autoimmun folyamata Makrofág Citokinek Vírusok, endogén ligandok? TNF IL-1β INF- INF- és INF-β  sejt TLR3/4, RIG-I, MDA5, egyéb receptorok Cytokin receptor jelátvitel T-sejt STAT-1, NFB, IRF3, egyéb(?) ↑JunB INF-α és INF-β + - - +  MHC I ER stressz Apoptózis jelátvitel • Kemokinesk • Citokinek Kemokinek Citokinek + Dendritikus sejt + Módosult antigének bemutatása Sejthalál MHC I Apoptótikus β sejt T-sejt

  18. Az 1 típusú diabétesz kialakulása Kiváltó ok Normál inzulin termelés Csökkent inzulin termelés 100 Normál vércukor szint InzulinC-peptid jelen van β sejt mennyiség (%) HLA-DR3/4 Autoantitestek, inzulitisz C-peptid - Immunológiai tünetek Metabolikus tünetek Genetikai háttér T1DM Életkor

  19. 2 típusú diabétesz • Nem-inzulin függő diabétesz mellitus vagy felnőttkori diabétesz • A genetikai háttérből és életmódból adódó faktorok járulnak hozzá • Inzulinrezisztencia alakul ki • Veseelégtelenség, koronária érbetegség, retinakárosodás jellemzi

  20. LADA (látens autoimmun diabétesz) • A 2 típusú diabétesszel diagnosztizált betegek 20%-ának tulajdonképpen LADA betegsége van • Alacsony, néha mérsékelt C-peptid szint • Autoantitestek tesztelése feltétlenül szükséges

  21. A hasnyálmirigy és a b-sejtek regenerációs kapacitása • Szigetsejt transzplantáció során 1 éven át számos beteg inzulin független, azonban a transzplantáció után 5 évvel a betegek csak mintegy <10%-a marad inzulin hormon független. • A b-sejtek osztódásafelnőttekben igen alacsony, megnőtt Langerhans szigeteket ritkán lehet találni. • Az őssejteket (embrionális és iPS) lehetséges funkcionális b-sejtek létrehozására indukálni.

  22. Inzulin termelő b-sejtek képződésének folyamata ES sejtekből Fgf11 Cyclopamine Retinsav Exendin-4 IGF-1 HGF Aktivin A Wnt Fgf10 Cyclopamine DAPT Exendin-4 Aktivin A Humán ES sejt Oct4 Nanog Sox2 E-cad Mezendoderma Bra Fgf4 Wnt3 N-cad Definitív endoderma Sox17 Cer FoxA2 Cxcr4 Primitív bélcső Hnf1b Hnf4a Poszterior előbél Hnf6 Pdx1 Hlxb9 Endokrin progenitor Ngn3 Nkx2.2 Pax4 Nkx6.1 Éretlen endokrin Ins Glu Ghr Som PP Noggin Cyclopamine Retinsav Aktivin A Wnt Keratinocita növekedési faktor Aktivin A In vivo környezet Humán ES sejt Oct4 Nanog Sox2 E-cad Mezendoderma Bra Fgf4 Wnt3 N-cad Definitív endoderma Sox17 Cer FoxA2 Cxcr4 Primitív bélcső Hnf1b Hnf4a Poszterior előbél Hnf6 Pdx1 Prox1 Sox9 Pankreász endoderma/ Endokrin prekurzorok Nkx6.1 Ptf1a Nkx2.2 Ngn3 Endokrin MafA Ins Glu Ghr Som PP

  23. Lehetséges megközelítések ab-sejtregenerációra • b-sejtek létrehozása már meglévőb-sejtek felhasználásával azok tisztítása és in vitro felszaporítása során. • b-sejtek létrehozása pankreász őssejtekbőltisztítás, in vitro felszaporítás és differenciáció során. • b-sejtek létrehozásaembrionálisőssejtekből. • b-sejtek létrehozása a beteg szomatikus sejtjeibőlújraprogramozás soránb-sejt transzkripciósfaktorok segítségével.

  24. b-sejtek létrehozása amár meglévőb-sejt készletbőltisztításésin vitrofelszaporítás után • Felnőttekben a b-sejtek mennyisége nem állandó, hanem változik az élettani státusztól függően, pl. terhességben és inzulin rezisztencia során. • Részleges pankreász eltávolítás, terhesség, újszülöttek növekedése során ill. inzulin rezisztencia kialakulásakor újb-sejtek jönnek. • Ab- sejtek képesek sejtosztódásra in vitro. • Számos tanulmány közöl alternatív megközelítéseket a b-sejtek létrehozására pankreász regeneráció során.

  25. b-sejtek létrehozása pankreász őssejtekbőltisztítás, in vitro felszaporítás és differenciáció során • A hasnyálmirigy vezeték az a hely, ahol az őssejtek/előalakok legalábbis időlegesen megtalálhatóak. • Újszülöttekben a pankreász vezeték azon sejtjei, melyek endokrin és exokrin sejteket hoznak létre, karbonikusanhidráz II(CAII)-texpresszálnak. • Bizonyos eredmények arra utalnak, hogy a hasnyálmirigy vezeték sejtjei mellett szigetsejt prekurzorok és acináris sejtek is részt vesznek a b-neogenezisben.

  26. b-sejtek létrehozásaembrionálisőssejtekből in vitro • Az ES sejtek felhasználása a pankreász/b-sejt regenerációban kezdetben nem hozott sikert, mivel kiderült, hogy a létrehozott sejtek inzulinra immunpozitívak voltak, viszont nem sikerült kimutatni a sejtekből inzulin mRNS-t és C-peptidet sem. Feltételezhető tehát, hogy azok a sejtek a tenyésztő médiumból vették fel az inzulint. • Jelenleg független kutatócsoportok képesek voltak endokrin sejteket (inzulin termelő) differenciáltatni emberi ES sejtekből, kihasználva az embrionális fejlődésből szerzett ismereteket. • Ezen tanulmányokban a humán ES sejtek olyan inzulin termelő sejteket hoztak létre, melyek szabályozni tudták b-sejt hiányos egerek vércukor szintjét.

  27. b-sejtek létrehozása a beteg szomatikus sejtjeibőlújraprogramozással • Acináris sejtek kultúrája, citokinekepidermális növekedési faktor (EGF) ésleukémiagátlófaktor (LIF) jelenlétében továbbá Pdx1, Ngn3, MafA transzkripciós faktorok expressziója esetén, funkcionális b-sejteket hoz létre. • Az is lehetséges, hogy májsejteket (hepatociták,intra-/extrahepatikusepitéliális sejtek, epehólyag epitélium sejtek) pankreász elköteleződés felé irányítsunk. • Az intrahepatikusepitél sejtek (IHBECs) egy csoportjaindukálható a b-sejtfenotípus felé.

  28. Összefoglalás • A hasnyálmirigy egy komplex endodermális eredetű szerv, amely részt vesz mind az exokrin, mind az endokrin metabolizmusban. • A humán populáció nagy része már cukorbeteg, és egy másik része pedig célpontja a betegség valamelyik változatának. • Klinikai kutatások alapján a hasnyálmirigy és szigetsejt transzplantáció mellett más b-sejt regenerációs megközelítések is alkalmazhatóak lehetnek a terápiában. • Az egyik legígéretesebb megközelítés lehet a diabéteszes betegek számára az ES/iPS sejtekből létrehozott inzulin szekretáló sejteken alapuló terápia.

More Related