Egészségügyi tevékenység és büntetőjogi felelősség

1. Egészségügyi tevékenység és büntetőjogi felelősség

2. Egészségügyi tevékenység és büntetőjog • Orvos, egészségügyi dolgozó, gyógyszerész büntetőjogi felelőssége-foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés • Orvos, mint tényállási elem, minősítő-körülmény, kuruzslás • Speciális egészségügyi bűncselekmények,

3. Gyógykezelés, mint tényállási elem, minősítő-körülmény I. • Segítségnyújtás elmulasztása • Tőle elvárható segítség mértéke más orvosnál egészségügyi dolgozónál és laikus személynél • Súlyosabba minősül, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles lett volna • Ha az elkövető a veszélyhelyzetet a foglalkozási szabályok megszegésével idézi elő nem segítségnyújtás elmulasztásáról beszélünk • Magzatelhajtás • Alapesetben orvos, egészségügyi dolgozó specifikus, a minősített eset inkább üzletszerűségre, károsító körülményre hat ki, a laikust azt enyhébben büntetik

4. Gyógykezelés, mint tényállási elem, minősítő körülmény II. • Zaklatás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, megrontás, kerítés • súlyosabban minősül, ha a sértett többek között az elkövető gondozása, gyógykezelése alatt áll • Hivatalos személy elleni erőszak • Ha az orvos közhatalmi, államigazgatási feladatot ellátó szervnél, testületnél az ilyen feladatot ellátó személy (keresőképesség elbírálása, munkaképesség csökkenés) • Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak • Egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenysége során, illetve az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett betegellátással és betegirányítással összefüggő feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személy (Eü. Tv. 139) • Mentőszolgálat tagja (Btk 137.§)

5. Gyógykezelés, mint tényállási elem, minősítő körülmény III. • Magán titok megsértése • Aki foglalkozásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfed, súlyosabb ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz- orvosi titok a legvédettebb magántitok • Titoktartási kötelezettsége van mindenkinek , aki megismeri, mindenre kiterjed, amit egészségügyi tevékenységgel összefüggésben ismertek meg, orvos-orvos közötti iss ha érintett az ellátásban • Visszaélés személyes adattal • Súlyosabba minősül, ha különleges adatra követik el, egészségügyi adat különleges adat 1997. évi XLVII tv. • Vesztegetés • Dolgozó, tag, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, vagy kötelezettség megszegéséért előnyt elfogad – hálapénz a gyógyítással összefüggésben, ha nem kötelezettség megszegéséért fogadják el és nem kérik nem bűncselekmény • Önálló intézkedésre jogosult dolgozó vagy tag előnyt kér vagy elfogad minden esetben bűncselekmény, de gyógyító-megelőző tevékenység nem önálló intézkedés a bírói gyakorlat szerint, míg a beutalás, betegfelvétel az-nem jó • Aktív vesztegető is, aki önálló intézkedésre jogosultnak ad, illetve nem önálló intézkedésre jogosultnak a kötelezettség megszegése érdekében ad, ígér előnyt

6. Gyógykezelés, mint tényállási elem, minősítő-körülmény IV. • Hamis tanúzás • Egészségügyi tevékenységet végző tanúvallomása, tájékoztatásról különösen • Hamis szakvélemény, más hamis bizonyíték felhasználása büntető, polgári vag egyéb eljárásban • Hamis tanúzásra felhívás • Másként minősül, ha büntetőeljárásban, polgári eljárásban vagy egyéb eljárásban - tájékoztatás tartalmának megerősítése pl egészségügyi dolgozó által • Magánokirat hamisítás • Egészségügyi dokumentáció magánokirat, csak ha hamisat használják, de a gyógykezelés már használat. Eltérő tartalmú iratok ha beteg kéri vagy ha ügyvéd • Közokirat hamisítás • Egészségügyi tevékenységgel összefüggésben hatóság vagy közigazgatási szerv által kiállított okirat • Kuruzslás • Jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenység • Súlyosabb ha az orvosi gyakorlat színlelésével követik el • Jogosulatlan nem működési engedély, hanem végezettség (egyetemi oklevél )hiánya

7. Speciális egészségügyi bűncselekmények I. • Az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények • Elnevezés nem jó, mert nem minden csak néhány speciális beavatkozást érint, a kutatás mellett más is kiemelhető lehetett volna,az önrendelkezési jognál sem általános védelem, csak néhány beavatkozás típusnál • Szűken vett jogi tárgyak kiemelt jelentőségű egészségügyi területek, nem a mindennapi gyógykezelés- Hol van Pszichiátria, önálló betegjogok • Születendő gyermek nemének megváltoztatása • Nem büntethető, aki a beavatkozást Eü. Tv-ben meghatározott célból hajtja végre • Beavatkozás az emberi génállományba • Szűk jogi tárgy emberi, magzati, emberi embrió génállományának megváltoztatására irányuló beavatkozás, súlyosabb ha a változtatás létre is jön, nem büntetik ha engedélyezett egészségügyi céllal teszik • Emberi ivarsejt tiltott felhasználása • Szűk jogi tárgy- Halottból vagy halott magzatból ivarsejtet emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásra használ fel

8. Speciális egészségügyi bűncselekmények II. • Elkövetheti elvileg nem egészségügyi dolgozó, orvos is, de elsődlegesen a beavatkozások kivitelezési nehézsége miatt egészségügy orientált elkövetők • Alig indult egy-két ügy inkább kutatási szabályok megszegése, emberi test tiltott felhasználása miatt. • Emberen végzett kutatás szabályainak megszegése • Kutatási engedély nélkül vagy attól eltérően végzett kutatás-formai szabályszegés következménye eredménytől függetlenül • Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése • Speciális kutatási területen engedély nélkül vagy attól eltérően, illetve emberi embrió kutatási célból történő létrehozása, emberi embrióval kapcsolatos jogellenes tevékenységek felsorolása • Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése • Génállomány megváltozatásnál, kutatásnál, szerv szövetkivételnél átültetésnél hozzájárulás , tájékoztatás hiánya, gondatlan alakzata enyhébb, önrendelkezési, tájékoztatási jogot elvileg gyakorló magánindítványa-új Btk.-ban nem lesz • Emberi test tiltott felhasználása • Emberi gén, sejt, ivarsejt, embrió, szerv, szövet halott teste vagy annak része jogellenesen megszerzése, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hozatala, kereskedés, súlyosabb ha gyógyintézet alkalmazottja előkészület is büntetve

9. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés I. foglalkozási szabályszegés • Csak akkor állapítható meg, ha minden tényállási elem bizonyított • Foglalkozási szabály • Egyik álláspont szerint minden, ami jogszabályban, szakmai külső protokollban (vizsgálati és terápiás eljárási és finanszírozási eljárás rendben), módszertani levélben szerepel, függetlenül attól, hogy milyen szintű előírás • Másik álláspont és ez az elfogadottabb, jogszabályból, szakmai protokollból (külső, belső), módszertani levélből, szakmai irányelvből, ajánlásból ( Szakmai Kollégium, Társaságok) a szakmai gyakorlatot tartalmazó szakirodalomból, tapasztalati orvoslás következtetéseiből azok a szabályok, amelyek a „kell” követelményén nyugszanak • büntetőjogi szempontból azt kell vizsgálni, hogy amit meg kell tenni azt megtette-e az egészségügyi tevékenységet végző, a szakmai szabályok csak azt tartalmazzak, hogy mit kell tenni

10. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés II. foglalkozási szabályszegés • Foglalkozási szabályok többsége nem vagy nem jól megismerhető. • Jogszabályban kevés szakmai szabály (transzfúzió, otthonszülés) • Szakmai protokollok, finanszírozási eljárásrendek elvileg Egészségügyi közlönyben • Szakmai Kollégiumok, Társaságok módszertani levelei, iránylevei, ajánlásai nem igazán elérhetőek, sokszor elavultak • Nemzetközi Társaságok ajánlásai sokszor nem is ismertek a szolgáltatók előtt • Intézményi belső protokollok gyakran hiányoznak • Szakcikkek, szakkönyvek, tapasztalati orvoslás következtetései nincs egyértelmű ajánlás melyek fogadhatóak el • Szakértőnek kiemelt szerep, nyilatkozik az adott kérdés foglalkozási szabályáról: van-e és mi az, megszegték-e

11. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés III. foglalkozási szabályszegés • Ha foglalkozási szabályok első megközelítése lenne elfogadott gyakoribb lenne, hogy jogszabály, protokoll és módszertani levél hiányában nincs egy adott kérdésről foglalkozási szabály • Másik értelmezés esetén csak akkor nincs foglalkozási szabály,ha sehol sem találnak az adott kérdésről „kell „ követelmény szintű előírást. • Ha nincs „kell” követelményű előírás, vagy a szakértő más elvárhatóságot (szakmailag indokolt, célszerű, lehet, nem kizárt) állapít meg, foglalkozási szabályszegés hiányában nem lehet bűncselekményről beszélni • Felelősség-áttörés: a ”kell” mellett megjelenthet a szakmailag indokolt, célszerű követelmény, mint a foglalkozási szabályszegés alapja

12. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés IV. foglalkozási szabályszegés • Csak a foglakozási szabályok megszegése önmagában nem jelenti a bűncselekmény elkövetését (pl ezért pl. a hozzájáruló nyilatkozat hiánya önmagában foglakozási szabályszegés, de nem foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés) • Szükséges további tényállási elemként, hogy a foglakozási szabályszegés testi sértés okozzon vagy közvetlen veszélynek tegye ki mások életét, testi épségét vagy egészségét • Testi sértésből akár súlyos, akár könnyű is lehet a következmény, minden ami nem maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás az alapesetbe tartozik csak a a büntetés mértékében lehet súlyozni a testi sérülés típusát

13. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés V. Közvetlen veszély • Az alapesetnek vagy a testi sérülés vagy a közvetlen veszély a feltétele nem kell mind a kettő, ha már az egyik fennáll elégséges, bár ha testi sérülés fennáll azt megelőzi a közvetlen veszély. • Közvetlen veszély • Nem csak veszély, tehát nem egy általában veszélyeztető szituáció (pl romolhat a beteg állapota) • Közvetlennek kell lennie a veszélynek: élet, testi épség,, egészség sérelmének reális lehetőségét adott helyzetben és személyre konkretizált veszély. Azt az állapotot jelenti, tehát ami után következne az egészségkárosodás (függetlenül annak súlyosságától) vagy a halál de alap esetben mégsem következett be, mindegy milyen okból (orvos, természet, csoda elhárította) • Eü. törvény veszélyeztető állapot fogalma: azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más egészségét, testi épségét, életét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne

14. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés VI. Közvetlen veszély • Közvetlen veszélyt is szakértő állapítja meg, csak akkor áll fenn, ha a közvetlenséget is alá tudja támasztani. • Elképzelhető, hogy • nincs veszély vagy • az nem közvetlen illetve • az is, hogy azt nem a foglalkozási szabályszegés okozza, illetve • lehetséges az is, hogy a veszélyt a foglalkozási szabályszegés okozza, de annak közvetlenségét már nem Ilyen esetekben nincs bűncselekmény még akkor sem, ha van foglalkozási szabályszegés

15. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés VII. Ok-okozat • Nélkülözhetetlen tényállási elem, hogy a foglalkozási szabályszegés okozza kizárólag a testi sérülést, illetve a foglalkozási szabályszegés tegye ki kizárólag a közvetlen veszélynek a sértettet. • Kizárólagos és közvetlen ok-okozati összefüggés kell tehát a tevőlegesen vagy mulasztásban megvalósuló foglalkozási szabályszegés és a közvetlen veszély között. • A közvetett és nem kizárt oksági kapcsolat nem elégséges • A veszélyeztetésnél a teszi ki megjelölés azt jelenti, hogy nem csak előidézheti a közvetlen veszélyt a szabályszegés, hanem az is okozásnak minősül ha más indítja el az okozati láncot, de érdemben megakadályozhatná a mulasztás hiányában a szabályszegő. Ez utóbbi testi sérülés okozásnál nincs.

16. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés VIII. Ok-okozat • Be. 4.§- kétséget kizáró bizonyosság kell. • Közvetlen és kizárólagos oksági kapcsolat akkor áll fenn, ha biztosan a foglalkozási szabályszegés és csak az okozta a közvetlen veszélyt vagy testi sérülést • Szakértő nyilatkozik ebben a kérdésben, ha más oka is van a közvetlen veszélynek pl. beteg egészségi állapota, akkor nincs ok-okozati összefüggés, bűncselekmény nincs- Esély ténye mértéke irreleváns • Felelősség áttörés: a biztos mellett megjelenhet a bizonyossággal határos valószínűség, tehát a közvetlenségi szigor enyhül, illetve a kizárólagos mellett megjelenhet az érdemi ok, ami azt jelenti, hogy van más oka is a közvetlen veszély beálltának, de a foglalkozási szabályszegés a domináns

17. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés IX.- Eredmény • Nem kötelező elem, de lehetséges az eredmény-súlyosabb büntetés • Maradandó fogyatékosság (test tagjának, érzéknek, érzékszervének elvesztése, használhatatlanná válása) súlyos egészségromlás ( több mint 6 hónapos gyógyulási idő) • Halál • Kettőnél több ember halála (tömegszerencsétlenségeket itt nem elemzem) • Bírói gyakorlat súlyos egészségkárosodást okozó testi sértés, ha valaki annak következtében elveszíti a méhmagzatát. Magzat elvesztése tehát nem halált okozó foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés mert méhmagzat még nem élt (bár új Alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg), hanem súlyos egészségromlást okozó foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés, vagy ha ez sem csak az alapeset. • Kettőnél több ember halála, igen ritka, mert egy mulasztás kell, hogy azt előidézze pl szülésnél ha anya és ikergyermekei vagy többes ikrek hallnak meg (élet kezdetet büntetőjogi szempontból a szülési folyamat kezdete a bírói gyakorlat szerint)

18. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés X. Ok-okozat • További feltétel, hogy a foglakozási szabályszegés kiváltotta közvetlen veszélyből következzen kizárólagosan és közvetlenül az eredmény. • Itt is feltétel, hogy biztosan bekövetkezett volna az eredmény és csak a kiváltott közvetlen veszélyeztetés miatt. • Gyakori válasz szakértőktől, mivel ez az okozati összefüggést is vizsgálják, hogy nem állítható, hogy biztosan bekövetkezet volna az eredmény, ebben az esetben csak az alapesetért állhat fenn a felelősség, ok-okozati összefüggés hiányában a minősített esetért nem • Hasonlóan a közvetlen veszélyhez, ha az eredményt is részben más ok pl beteg természetes egészségi állapota okozta, az eredményért nincs felelősség. Esély ténye, mértéke itt is irreleváns • Felelősség áttörés esetei ebben az esetben is a biztonsággal határos valószínűség, illetve az érdemi okozati szerep, volt olyan ítélet is, ami a túlélés nagyobb esélyének elvételét ( +50%) hangsúlyozta és megállapította halál bekövetkeztéért a felelősséget. • A felelősség áttörés szakértők és bíróság értelmezéséből fakad mindegyik tényállási elemnél

19. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés XI bűnösség • Utolsó tényállási elem a bűnösség: szándékosság vagy gondatlanság • Egyenes szándék: kívánom a következményt, eshetőleges szándék: belenyugszom a következménybe • Tudatos gondatlanság könnyelműen bízom a következmény elmaradásában • Hanyag gondatlanság, azért nem látom a magatartásom következményeit mert a tőlem elvárható körültekintést és gondosságot elmulasztottam • Mindig a konkrét személytől az adott helyben és időben való elvárhatóságot vizsgálják • Lehet védekezési alap a tárgyi és személyi feltétel hiánya, nem megfelelő szakképzettség.

20. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés XII.-Bűnösség • Közvetlen veszély okozható gondatlanságból ekkor a foglalkozási szabályszegés lehet szándékos vagy gondatlan, az eredményre csak gondatlanság terjedhet ki • Közvetlen veszély okozható szándékosságból akkor a foglalkozási szabályszegés is csak szándékos lehet, de az eredményre kiterjedhet gondatlanság és elvileg szándékosság is, de az nem foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, hanem szándékos testi sértés vagy emberölés • Gondatlanságból csak gondatlanság következhet, míg szándékosságból következhet szándékosság és gondatlanság is • A fentiek alapján külön kell elemezni a bűnösséget (szándékosságot vagy gondatlanságot) a foglakozási szabályok megszegésénél, a közvetlen veszély okozásnál és az eredmény okozásánál. Abban az esetben, ha az eredményre még a gondatlanság sem terjed ki akkor az alapesetért áll fenn a felelősség, míg ha közvetlen veszélynél vagy foglalkozási szabályszegésnél még a gondatlanság sem áll fenn, akkor az alapesetről sem beszélhetünk

21. Bűnösségi skála • Foglalkozási szabályszegés, közvetlen veszély gondatlanságból - Egészségügyben általános alapeset • Foglalkozási szabályszegés, közvetlen veszély, eredmény gondatlanságból - Egészségügyben általános minősített eset • Foglalkozási szabályszegés szándékos, közvetlen veszély gondatlan - Egészségügyben ritka alapeset • Foglalkozási szabályszegés szándékos, közvetlen veszély okozás gondatlan, eredmény gondatlan - Egészségügyben ritka minősített eset • Foglalkozási szabályszegés szándékos, közvetlen veszély szándékos - Egészségügyben kirívó alapeset lenne • Foglalkozási szabályszegés szándékos közvetlen veszély szándékos eredmény gondatlan - Egészségügyben kirívó minősített eset lenne • Foglalkozási szabályszegés, közvetlen veszély , eredmény szándékos-Egészségügyben nincs (illetve más bűncselekmény)

22. Mentesülési folyamat • Nincs foglalkozási szabályszegés, vagy nincs foglalkozási szabály • Ha van foglalkozási szabályszegés, de nincs közvetlen veszély • Ha van foglalkozási szabályszegés és közvetlen veszély, de nincs a kettő között közvetlen és kizárólagos ok-okozati összefüggés • Van foglalkozási szabályszegés és közvetlen veszély és a kettő között kizárólagos és közvetlen okozati összefüggés, de vagy a foglalkozási szabályszegésnél vagy a közvetlen veszély okozásnál vagy mindkettőnél hanyag gondatlanság sem áll fenn • Nincs eredmény-nincs minősített eset • Van eredmény, de az nincs kizárólagos és közvetlen ok-okozati összefüggésben a foglalkozási szabályszegés kiváltotta közvetlen veszéllyel • Van eredmény és az kizárólagos és közvetlen okozati összefüggésben van a foglalkozási szabályszegés kiváltotta közvetlen veszéllyel, de vagy a foglalkozási szabályszegésnél, vagy a közvetlen veszélynél vagy az eredmény vonatkozásában vagy mindháromnál, de legalább az eredmény vonatkozásában gondatlanság sem áll fenn

23. Bírói gyakorlat • Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést sok BH érinti, de az orvos tevékenységét csak néhány elemzi, nincs önálló erővel rendelkező bírói gyakorlat • Az ítéletek többször eltérnek a BH-kban írt elvi megállapításoktól, könnyebb az egyes esetekben a felelősség áttörése akár foglakozási szabályszegés, akár a közvetlen veszélyeztetés fogalmánál, akár az ok-okozati összefüggés mértékénél • Három érdemi BH és egy EBH, jogegységi döntés nincs, lehetne foglalkozási szabály két megközelítése, illetve az okozati összefüggés mértéke közvetlensége, kizártsága kérdésében • Bírói gyakorlatban kevesebb jogértelmezés, szélesebb-körű szakértői közreműködés, még jogi fogalmaknál is

24. BH-k, EBH-k I. • 182/1996 BH • Formális szabályszegés (kutatási engedély, hozzájárulás hiánya) nem veszélyezteti közvetlenül életet, testi épséget, egészséget • Nem megfelelő tájékoztatás a sértett személyhez fűződő jogát sérti, döntési lehetőséget korlátoz, de nem veszélyezteti közvetlenül az egészséget • Konzílium elmaradása is hiba, de ezek sem sértik közvetlenül az egészséget • A gyógyítás kockázata a beteg életének, egészségnek, testi károsodásának objektíve meglévő, akár előre látható, akár rejtett veszélyét jelenti amelyek a foglalkozási szabályok betartása mellett jönnek létre-kockázat tág fogalma • Büntetőjogi felelősséget csak az olyan diagnosztikai tévedés alapozhatja meg, amely egyben foglalkozási szabályszegés is • Diagnosztikai tévedést nem a későbbi következményekre tekintettel kell megítélni, hanem a diagnózis idején fennálló helyzetet kell elemezni • A kockázat, a foglalkozási szabályszegés, a diagnosztikai tévedés szakértői kérdés

25. BH-k, EBH-k II. • 129/2002 BH • Körzeti gyermekorvos terhére halált okozó veszélyeztetés megállapítása, foglalkozástól eltiltás 3 évre mellékbüntetéssel-azonnali beutalási kötelezettsége elmulasztása miatt • Indokolás:”foglalkozási szabályszegés közvetett okozati összefüggésben volt az egyik sértett halálával….Kellő figyelem tanúsítása esetén fel kellett volna ismerni, hogy a sértettek kórházba utalása szükséges, ennek hiányában a sértettek élete veszélybe kerülhet, sőt akár haláluk is bekövetkezethet” • Felelősség áttörés az okozati összefüggésnél-sajnálatfaktor • 77/2006 BH • Nincs bűncselekmény, ha a foglalkozási szabályok megszegésével végzett beavatkozás az egészséget, életet közvetlenül nem veszélyezteti • Orvos meddővé tételt végzett nem engedélyezett módszerrel, de az egyéb konkrét egészségkárosodást nem okozott, illetve volt aki terhes is lett utána • EBH 1586 • A konkrét kezelési folyamtara vonatkozó késedelem kérdésével kapcsolatos szakmai szabály hiányában nincs foglalkozási szabályszegés. Az általános késedelmi követelmények megszegése csak etikai vétség • Felelősség csak akkor van, ha a szabályszegő tevékenységgel okozati összefüggésben áll az eredmény, illetve ha szabályszegő mulasztással, bár arra lehetőség lett volna, nem akadályozták meg az eredmény beálltát • Nem állapítható meg a felelősség, ha a terheltnek az azonnali kivonulása esetén nem lett volna reális lehetősége a külső körülmények folytán megindult oksági láncba beavatkozni

26. Foglalkozástól eltiltás I. • 2010 május 01-től nem mellékbüntetés • Ha a büntetési tétel felső határa három évnél nem súlyosabb, akkor a szabadságvesztés helyett foglalkozástól eltiltás is kiszabható (pl gondatlan, szándékos alapeset, súlyos egészségkárosodást okozó gondatlan veszélyeztetés) • Kiszabható más büntetés mellett is pénzbírságtól –szabadságvesztésig • Kölcsönhatás: jó hírnév, működési nyilvántartás, kamarai tagság felfüggesztése, kizárás

27. Foglalkozástól eltiltás II. • Szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével követi el • Szándékos és gondatlan esetben is lehet • Akinél szakképzettség van az csak attól is eltiltható, ha van más szakképzettsége az tovább folytatható (pl plasztikai sebésztől tiltják el attól még sebész lehet) • Eltiltható az orvosi foglalkozástól is illetve ilyen ereje van a büntetésnek ha csak egy szakképzettsége van az orvosnak • Eltiltás alatt szerzett másik szakképesítés szerinti tevékenység elvileg végezhető-kamarai tagság felfüggesztése a határozott időre • Foglalkozás felhasználásával szándékosan követi el • Csak szándékos foglalkozási szabályszegésnél (a veszélyeztetés ettől még lehet gondatlan is) az eltiltás az orvosi foglalkozásra és nem szakképzettségre vonatkozik • El kell tiltani a foglalkozás felhasználás az elsődleges, minden más esetben csak lehet, pl. aki a vesztegetést (hálapénz) foglalkozása felhasználásával szándékosan követi el

28. Foglalkozástól eltiltás III. • Eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart • Véglegesen eltiltható, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy méltatlan-egyéni körülmények mérlegelése, akár egy mulasztás is előidézheti - részben szakértői kérdés is • Határozott idő 1-10 év, Végleges hatályú alól bírósági mentesítés kérelemre, ha 10 év eltelt és foglalkozásra gyakorlására alkalmas és érdemes • Szakképzettséget igénylő foglalkozás újbóli gyakorlása függővé tehető, csak ha eltiltott a foglakozáshoz szükséges jártasságot az eltiltás után meghatározott módon igazolta. Orvosi foglalkozástól eltiltásnál ez nincs, adott szakképzettségnél 3 év után lehet (tanfolyamok, szakvizsga) • Eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, letöltött szabadságvesztés ideje nem számít bele, ha a feltétele szabadságot nem szüntetik meg annak időtartamát be kell számítani • Terjedőben, különösen határozott idő de volt végleges és 10 éves is

29. Elkövetőkről • Aki a foglalkozási szabályok hatálya alá helyezi magát • Nem orvos is, kuruzsló is • szakképzetlen ha szakmai felügyelet nélkül végez szakképzettséget igénylő ellátást-ilyenkor akár a foglalkozási szabályok alá helyezés önmagában felvetheti a veszélyeztetés alapesetét ( sőt annak szándékos változatát inkább) • Szakképzettséggel nem rendelkező • Szakképesítést nem igénylő önállóan végezhető szakmai tevékenységért felelős • Szakképzettséget igényélő feladatnál, megfelelő személy felügyelete mellett ( és nem alatt) végzett önállóan nem végezhető tevékenységnél szakképzetlen nem felel, felügyeltet ellátó felel helyette • Szakképzetséggel rendelkező • Szakképzettséget igénylő vagy nem igénylő feladatnál önállóan felel • Szakképzetlen felügyeletét ellátó a felügyelt tevékenysége miatt, akár a jogellenesen ellátott felügyeletnél (akár ez önálló veszélyeztetés is lehet), akár a jól ellátott felügyeletnél, ha a felügyelt hibázik • Team felelősség • Team tagjainak felelősségét a fentiek alapján önállóan kell vizsgálni, társ-tettesség szándékosság, illetve szándékegység hiánya miatt nincs • Orvos,szakdolgozó együtt is felelhet: utasításadási, felügyeleti mentesülések

30. Milyen eljárás indulhat? I. • Haláleset • Rendkívüli halál esetén • Haláleset egészségügyi ellátás során következett be és az egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegése merült fel (kezdeményezhet kezelőorvos, boncolást végző patológus, intézményvezető, hozzátartozó) • KET alapján közigazgatási eljárás, csak bűnt keres nem bűnöst • Hatósági boncolás, szükség szerit tanúmeghallgatás, további szakértői vélemény beszerzése • Határozat-fellebbezés, bírósághoz fordulás jogszabálysértés esetén • Határozat megszüntetés, ha nincs bűncselekmény, bejezés, ha bűncselekmény gyanúja fennáll-vagy halál eset vagy alapeset miatt • Befejezés után ismeretlen tettes elleni eljárás-bűnöst keres majd ismert tettes elleni nyomozás (elkövető személy, bűnössége és a bűncselekmény elkövetése is vitatható) - mindkettő már büntetőeljárás • Nem rendkívüli halál esetén • Ismeretlen tettes elleni eljárás bűnt és bűnöst keres, majd ismert tettes elleni nyomozás a fentiek szerint – mindkettő a Büntetőeljárási törvény alapján

31. Milyen eljárás indulhat? II. • Egészségkárosodás esetén ismeretlen tettes elleni eljárás, majd ismert tettes elleni nyomozás az előzőek szerint. • Ismeretlen tettes elleni eljárásban • Szakvélemény-ha cselekmény nem bűncselekmény, vagy annak gyanúja hiányzik, büntethetőséget kizáró vagy megszüntető oknál - feljelentés elutasítása • Szakvélemény- bűncselekmény gyanúja fennáll, tanúmeghallgatások, szakvélemény kiegészítés - határozat: nyomozás megszüntetése, ha fentiek fennállnak + nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és ez az eljárás folytatásától sem várható • Eljárás folytatható, ha nincs ok a megszüntetésre akár minősített esetek miatt is, de ha az nem állapítható meg akár az alapesetre is meghatározott gyanúsított ellen • Ismert tettes elleni nyomozás • Szakvélemények, tanúmeghallgatások, terhelt nyilatkozata, magánszakvélemények – határozat: nyomozás megszüntetése ha a fentiek állnak fenn, ha a bűncselekmény gyanúja akár csak alapesetre is továbbra fennáll iratok felterjesztése ügyészhez vádemelési javaslattal

32. Orvos a rengetegben (az eljárásban) • Rendkívüli haláleseti eljárás • KET alapján akár ügyfél is lehet, de a szolgáltató mindenképpen az-ügyféljogok, szolgáltató képviselője végig ott lehet, iratok folyamatos megismerése, saját szakértő, határozattal szembeni jogorvoslat (befejező határozatnál nincs halasztó hatálya?) • Tanú: vallomástétel akadályai , de inkább megtagadási lehetőség • Ismeretlen tettes elleni eljárás • Tanú: különösen ha rendkívüli haláleseti eljárásban tanúvallomást tett megtagadási lehetőségek (titoktartás, saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolná - általános megtagadás nem lehet, csak kérdésenként)- saját maga ellen nem kellene bizonyítékot szolgáltatni- tanú képviselője már nincs • Ismert tettes elleni eljárás • Tanú-a fenti lehetőségekkel • Terhelt-nyilatkozat teljes, részleges megtagadása, írásbeli nyilatkozat, saját szakértő, szakértőhöz kérdések, indítványozott tanúk meghallgatásánál jelenlét, iratismertetés • Határozat elleni panasz: gyanúsításnál (a gyanú tartalma nem támadható csak a megalapozottsága- pl. nem megfelelő képzettségű szakértő által készített vélemény), illetve eljárás befejezésekor az iratok felterjesztése előtt.

33. Sértett a rengetegben • Rendkívüli haláleseti eljárás • Sértett = hozzátartozó =ügyfél, ügyféljogok, jelenlét a tanúmeghallgatásokon, szakértőtől kérdezés, akár magánszakértői vélemény, iratok folyamatos megismerése, másolata megszüntető határozat elleni jogorvoslatok • Ismeretlen tettes, ismert tettes • Indítványozott tanúknál jelen lehet, más tanú, vagy terhelt meghallgatásán nem, szembesítés lehetősége, szakértőhöz indítványozhat kérdést, csak iratismertetésnél az összes irat másolása, megismerése, ekkor indítvány, észrevétel • Feljelentés elutasítása, nyomozást megszüntető határozat ellen panasz • Sértetti jogok • Egészségkárosodott személy, ha eljárás során meghal egyenes ágbeli rokon , házastárs, halálesetnél eleve hozzátartozó • Lehet képviselője, jogi képviselője • Nyomozás után is észrevétel, indítvány, fellebbezési joga nincs, gyenge szereplője az eljárásnak

34. Pótmagánvádló I. • Az erős sértett, nem biztos, hogy az eljárás korai megszűnése jó a terheltnek • Pótmagánvád esetei: • Feljelentést elutasító, vagy nyomozást megszüntető határozat elleni sértetti panasz ügyész által történő elutasítása után • Vádemelés részben történő mellőzése esetén • Vádelejtés esetén • Pótmagánvádló a sértett, halála esetén 30 napon belül helyébe léphet egyenes ágbeli rokon, házastárs, törvényes képviselő, cégnél jogutód

35. Pótmagánvádló II • Elutasító határozat, vádelejtés közlésétől számított 60 napon belül lehet fellépni pótmagánvádlóként • Jogi képviselő vádindítvány benyújtásától kezdve kötelező • Jogi képviselő útján vádindítványt nyújt be, annak formai és tartalmi követelményei mellett, ezt követően kvázi ügyész, de érdekelt ügyész-többet is tesz, mint az ügyész • Vádindítvány benyújtható olyan személy ellen is akivel szemben nem folyt a nyomozás, de kihat rá a megszüntető határozat pl. a vélelmezett foglalkozási szabályszegést Ő követte el • Vádat nem terjesztheti ki • Indulásnál kedvezőtlen helyzet pl. elutasító tartalmú szakértői vélemények • Új szakértői bizonyítást is indítványozhat, magánszakértőt is igénybe vehet, szakértők ütköztetése • Határozatok elleni önálló jogorvoslat • Büntető és polgári eljárás kölcsönhatása, alapesetben és maradandó károsodásnál ezért felesleges és ritka, haláleseténél többször előfordul