A nevelési tanácsadás aktuális szakmai kérdései

1. A nevelési tanácsadás aktuális szakmai kérdései Martonné Tamás Márta Dr. Szvatkó Anna www.nevtanegy.hu

2. Az újabb törvényi változásokból fakadó szakmai szükségszerűségek • A vizsgálatok és szakvéleményezési folyamat tudatosabb tervezése • A terápiás gondozás / vizsgálatok arányának határozottabb beállítása • Együttműködés fontossága (SZB., oktatási intézmények, pedagógusok, más pedagógiai szakszolgálatok, fenntartó …) • Ellátási formák, munkamódok lehetőségekhez igazított alkalmazása („kisérés”) • Nyitás az integrált típusú módszertanok felé • Égetően szükség volna a nevelési tanácsadás protokolljára!

3. A vizsgálati munka differenciál-diagnosztikai aspektusai SNI B: „súlyos” rendellenesség, intellektuálisan többnyire nem mutat egy sd-nál nagyobb eltérést az átlagtól, pszichogén háttértényezők lehetségesek Tanulási gyengeség: mutathat egy sd-nál nagyobb eltérést az átlagtól, szociokulturális eredetű háttértényezők lehetségesek – BTM? BTM

4. A beilleszkedési, tanulási,és magatartási nehézségek / zavarok vizsgálatának specifikumai • Folyamat- és fejlesztődiagnosztikai szempontok a mentálhigiénés prevenció egyidejű képviseletével – komplexitás fontossága • Magatartás-beilleszkedés: (klinikai) pszichológusi kompetencia • Anamnesztikus adatok elmélyült megismerése és értékelése, a pedagógiai környezet elemzése • Széleskörű diagnosztikus eszköztár használata a megfigyeléstől a klinikai próbamódszerekig • A sérülésspecifikus vizsgálódás megfelelő helye, aránya a vizsgálati folyamatban

5. A BTM-vizsgálatok iránti igény kezelése • Egyes területeken, különböző okok miatt aránytalanul sok igény merül fel • Az egyéni terápiás ellátás nem szenvedhet csorbát! • Előzetes konzultációk – pedagógiai diagnosztika - iskolapszichológiai tevékenység • Finanszírozás: vizsgálat kontra ellátás • A vizsgálatok időzítésének lehetséges módjai, nehézségei (határidők, várólista, stb.)

6. A BTM-vizsgálatok lehetséges kimenetei(szakvéleménybe foglaltan) • A nem BTM esetek és a javaslat • Szakértői bizottsághoz irányítás, átmeneti javaslattal • Gondozásba vétel a nevelési tanácsadóban – és az önkéntesség elve • Együttműködés kezdeményezése más mentálhigiénés szervezetekkel, gyermekvédelmi ellátással • Értékelés alóli felmentés hosszú távú hatásai – az előrelátás képessége • Az intézményi pedagógiai környezet szakszerű befolyásolása, pl.: • Javaslattétel tanórán kívüli ellátásra • Javaslattétel tanórai ellátásra

7. Az iskolaérettségi vizsgálat megváltozott szerepe, funkciója • Folyamatdiagnosztika részeként értelmezhető • Nem csak vizsgálat, további pedagógiai segítség kijelölése • Vizsgálat utáni visszajelzés pedagógusnak • Aktuális oktatásirányítási szempontok kontra függetlenség

8. Formai kérdések • Az intézményesség értékei • A szakvélemény aláírói, kompetenciájuk a tartalom függvényében • A vezető hitelesítő feladatai • A szakvélemény formája: aláhúzható változat? • SZB-től érkező SNI B szakvélemények elfogadása

9. Amit üdvözlünk: • Fejlesztő pedagógus szakképzettségi előírása (2. § 2. bek. d)) • Beemelődött a neuropszichológiai és megerősödött a tanácsadói szakpszichológusi képzettség (2.§ 4. bek.) • Öt év előírása (2.§ 6. bek.) • Pszichológus – gyógypedagógus arány (2. § 7. bek.) • A szülő szerepének hangsúlyozása (4.§ 1. bek.) • A szükséges személyi és tárgyi feltételek garanciája (6§)

10. Ami kifejezetten problematikus: • Az EGYMI keretein belül működő nevelési tanácsadás gyakorlati megvalósulása • A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai szakvéleményezésért felelős személy kiléte egy kevéssé átlátható intézményi struktúrában • Párhuzamos dokumentáció vezetése (forgalmi napló, egyéni fejlődési lap, munkanapló, dosszié, statisztika…21.§ 1. bek.) Az iskolapszichológiai ellátás dokumentációja és statisztikája, különösen az eltérő sajátosságok miatt

11. Amiről megoszlanak a vélemények: • A vezetői megbízatás szakképzettségi feltétele (3. §) • A nevelési tanácsadásról szóló közzétételi kötelezettségű információk köre (SZMSZ, IMIP, és annak értékelése) (4. § 6. bek.) • Szülői kérésre készítendő intézménytől független szakvéleményezés megvalósulásának tartalmi sajátosságai (21. § 5. bek.) • Ki az érintett pedagógus? (23. § 1. bek.) • Az SNI B gyermekek helyszínen történő megfigyelése, az információk megküldése a szakértői bizottságnak – Mikor? Minek a kárára? Kivel? (23. § 2. bek.)

12. Az exponált, és további problémák megbeszélése a délutáni szekcióülésen folytatódik. Az érdeklődőket és megjegyzéseiket, véleményüket kíváncsian várjuk. A figyelmet köszönjük.