Finnugor régészet – őshazák, őstörténet

1. Finnugor régészet – őshazák, őstörténet Finnugor népek és nyelvek 2010.03.04.

2. Az uráli őshaza kutatásának története • először kizárólag nyelvészeti érvek alapján • XIX. szd. közepén Castrén ural—altaji őshazát tételezett fel • Castrén: Belső-Ázsia, Altaj- és Szaján-hegység, a Jenyiszej forrásvidéke; földrajzi nevek alapján; Aspelin, az első finnugor régészettel foglalkozó finn régész is elfogadta • Wiedemann: Közép-Ázsia • ez nem volt tartható • 1950-es években Molnár Erik is ázsiai őshazát rekonstruál, de az afanaszevói kultúra csak az Urál keleti oldalát érintette

3. A Volga—Káma-vidéki őshaza • a XIX. szd. közepétől a XX. szd. elejéig • módszere a nyelvészeti paleontológia, azaz növény- és állatföldrajz; lényege: ha egy növénynek vagy állatnak alapnyelvi eredetű neve van, akkor az feltehetően őshonos volt az őshaza vidékén • a módszer úttörője Köppen: a méh és méz szavak alapján egy feltételezett indoeurópai—uráli őshazát keresett; Ázsiában (Szibériában) a méhet csak a 18. szd. óta ismerik; így a Volga—Káma vidékére rekonstruálta az őshazát; problémák: 1. a poszméh Szibériában is őshonos, 2. a vizsgálatban az akkori jelenkori állapotokat vették figyelembe, nem törődve az éghalati változásokkal

4. A nagy őshaza • Főként Finnországban és Észtországban • 1907: H. Ojansuu • 1960-as évek: E. Itkonen; nagy őshaza, a Baltikumtól az Urálig, de a központja a Volga-vidéken volt • észteknél: a b-finnek ősei már i.e. 3. évezred végén a Baltikumban éltek • a finnek is átvették • 1980-as évek: M. Korhonen csak a finnugor kor legvégére tartja lehetségesnek és csak rövid időre • ezzel magyarázhatók az indoeurópai kapcsolatok is • napjainkban K. Wiik, A. Künnap és Pusztay János hasonló felfogása

5. A pollenanalízis • 1960-as évek, László Gyula: a hőmérséklet változásával megváltozhatott a növények és állatok elterjedtségének határa is; ez a változás a pollenek elemzésével követhető, mert a pollen sokáig megőrződik • az őshaza közelebb volt, mert az Urál két oldalán a mezolit és neolit korokban olyan hideg volt, h a terület nem lehetett alkalmas huzamosabb letelepedésre • nyelvészeti, régészeti és antropológiai érvek nála egyenrangúak • az őshaza a mai Lengyelország területétől a Baltikumig, keleten az Oka folyásáig terjedt • az őshaza népességét látta az ún. szvidéri kultúrában

6. Az uráli őshaza • 1960-as évek, Hajdú Péter: László Gyula elméletét főleg nyelvészeti szempontból bírálta, de megtartotta a pollenanalízis módszerét • felelevenítette a nyelvészeti paleontológia által alkalmazott szavakat, de az állatnevekkel nem foglalkozott • csak 10 alapnyelvi növénynév, ebből 7 uráli, 3 finnugor korszakbeli (fenyőfélék, nyír, nyár)- ezek mind Európában, mind Nyugat-Szibériában megtalálhatók • kulcsetimológia: a szil (PFU), i.e. ez Európából kelet felé terjedt, elérte az Urált és a Pecsora felső folyását, ugyanitt azok a tűlevelűek, melyek neve közös eredetű • tehát: az őshaza Kr.e. 6-4. évezredben Nyugat-Szibériában és az Urál-hegység északnyugati részén • ez kb. egybevág az oroszországi régészeti eredményekkel: urál-kámai régészeti kultúra, i.e. 3. évezred elején: a voloszovói kultúra felbomlásával elindult a nyugati irányú vándorlás

7. Újabb elméletek • Makkay János: a Finnországtól Nyugat-Szibériáig húzódó erdőövezet benépesülése a Kr.e. 10-7 évezredben indult; a jéghatár északra húzódásával két irányban volt vándorlás: a mai Ukrajnából a Baltikum felé és a Volga-vidékről északra, majd nyugatra, Skandinávia felé • Veres Péter: a méh elterjedtségével kapcsolatos problémákat vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az uráli őshaza a feltételezettnél valamivel délebbre helyezkedett el. „A magyarok ősei sohasem éltek az Urál hegység európai oldalán, a Volga-Káma folyók erdős vidékén, amely nézet a hazai szakirodalomban Köppen hibás koncepciója hatására 1916 óta széleskörűen elterjed.” (2000: 28)

8. Újabb elméletek • Paradigmaváltás küszöbén? • az utóbbi három évtizedben elsősorban finn- és észtországi kutatók megpróbálták újragondolni az uráli alapnyelvet beszélő népesség eredetét • Kalevi Wiik, Kyösti Julku, Ago Künnap, Pusztay János, Pomozi Péter • a nyelvészeti-régészet-antropológiai adatok egymással egyenrangú kezelése • a kontaktuselmélet alkalmazása • az alapnyelv felbomlása előtti korok rekonstrkciós kísérlete

9. A kontaktuselmélet • először csak a finnek őseivel foglalkoztak, sztük Kr.e. 8000-re már betelepítették Dél-Finnországot • Kalevi Wiik: Az európai népek eredete (magyarul 2008) • 1. Az eredetkutatás története • nyelvészet: a nyelv határozza meg a népet elvet alkalmazzák (K.W. szt.), max 6-10000 évvel tudnak visszamenni az időben a nyelvészek • régészet: főként a ’70-es, ’80-as évektől, 10000 évnél korábbi időket is vizsgálták, de ált. egy régészeti kultúra nem egyenlő egy nyelvvel (kiv. bizonyos finnugor leletek K.W. szt.)

10. A kontaktuselmélet • genetika: főként a ’80-as évektől, markerek (jellemző jegyek) alapján a népek közti rokonsági fokokat, a mutációs sebességek alapján a népcsoportok szétválásainak idejét tudják meghatározni • 2. A mai Európa nyelvi egységessége: • ma Eu-ban: 4 nyelvcsalád • indoeurópai (700 millió beszélő, ez 96%, de nem őshonos, csak 9000 éve jelent meg • finnugor (23 millió, 3%, őshonos) • török (10 millió, 1%, a legfiatalabb Eu-ban) • baszk (66000, 0,1%, őshonos)

11. A kontaktuselmélet • 3. Hagyományos előfeltevések: • a vándorlás premisszája: a nyelvek ott vannak, ahol korábban is sokáig voltak • a harciasság premisszája: békeidőszakban intenzívebb nyelvi kapcsolatok, több nyelvi változás, nyelvcsere nem csak harc által érhető el • a nyelv premisszája: a nyelv határozza meg a népet

12. A kontaktuselmélet • 4. A modern eredetkutatás: • nyelvészetben kontaktuselméletek, nyelvcsere kérdése, lingua franca, pidginizáció, kreolizáció • modern régészetben a békeidők során kialakult fejlődés vizsgálata dominál • genetika: férfiaknál Y kromoszóma, nőknél mitokondriális DNS vizsgálata • 5. A nyelvi területek változása: • a. A népességvándorlás típusai: • a népesség terjeszkedése (kis csoport, új csoport génjei és nyelve dominál) • a népesség elvándorlása (nagy csoport, génjeik és nyelvük dominál) • a felsőbb társadalmi réteg hatalmi helyzetbe kerülése: a gének és a nyelv beolvad a többségbe

13. A kontaktuselmélet • b. Nyelvcsere: • ez egy folyamat: a státuszkülönbségek lingua franca nyelveket (több eltérő nyelvközösség nemzetközileg használt nyelve) hoznak létre - a lingua francák nyelvcserét eredményeznek - a nyelvcserék újabb nyelveket/nyelvjárásokat eredményeznek

14. A kontaktuselmélet • c. lingua franca: • a nyelvi kapcsolatok okozta változások a változás ún. külső okai • fogalom: olyan nemzetközi nyelv, melyet olyan csoportok használnak egymás közötti kommunikációban, melyeknek nincs közös nyelvük • lf. ma pl az angol Eu-ban, vagy az orosz Oroszországban • a lf. kialakulásának nem belső nyelvi okai vannak, a rangbeli különbségek alakítják • a lf. ki is halhat • térben sokkal nagyobb kiterjedésű lehet, mint egy hagyományos értelemben vett alapnyelv

15. A kontaktuselmélet • pl. van két nyelv A és B. A jómódú vadászok nyelve, B szegény gyűjtögetőké. A kereskedni akar B-vel. A közös nyelv A nyelve lesz, mert övé a rangbeli fölény. A-hoz legközelebb eső területen egy Ab nyelv alakul ki (B-k A-t beszélik, de nem helyesen, b elemek maradnak benne). Távolabb Ba nyelv alakul, tehát marad a gyűjtögetők eredeti nyelve, de bizonyos elemeket átvesznek A-tól. Van olyan terület, a kapcsolat terének két végpontja, ahol mind A, mind B eredeti formában megmarad • ha A (mint lf.) olyan szintű presztízsre tesz szert, ki is szoríthatja B-t, ilyenkor történik nyelvcsere • a nyelvcsere mindig hagy nyelvi lenyomatot, ún. adsztrátumot. Az előkelőbb nyelvből az alacsonyabb státusú nyelvbe bekerült alakokat szupersztrátumnak, ennek fordítottját szubsztrátumnak nevezzük. (Finnugor szubsztrátum lehet az oroszban pl. a habeo szerkezet használata habeo ige helyett)

16. Korszakolás • Az európaiak legfontosabb korszakai: • 1. Az első emberek: • 2,5 millió éve az embernek nevezett faj, homo habilis, négy lábon járt • 1,8 millió éve felegyenesedett, homo erectus • félmillió éve homo sapiens • néhány százezer éve homo sapiens neanderthalensis (40000 éve nyom nélkül kihalt, ők lakták a maiak előtt Eu-t) • 150000 éve Afrikában kifejlődött a mai ember elődje a homo sapiens sapiens az afrikai homo erectusból • 40-28000 éve az első mai európaiak elődei megérkeznek Eu-ba - aurignaci migráció, keletről, Közép-Ázsiából jöttek • 28-20000 éve gravetti migráció, a mai eu-iak elődeinek másik csoportja, délkeletről, a Közel-Keletről jöttek, az előbbiekkel együtt a mai eu-iak génállományának 75-80%-át lefedik

17. Korszakolás • Kr.e. 7000-5500 neolitikus migráció, földművesek, mi eu-iak génjeinek 15-20%-a • Kr.e 3600-2700 kurgánmigráció • 2. az aurignaci migráció: • vadászat, munkaeszközök, első művészi alkotások (barlangrajzok) • genetikailag a férfiak génállománya alapján a mai eu-i férfiak génállományának 50%-a értelmezhető • sok különböző nyelven beszéltek, Ny-Eu-ban baszkul, K-Eu-ban a finnugor lett a lingua f. • 3. a gravetti migráció: • központja a mai Közép-Eu-ban (Ausztria, Csehország) • Vénusz-figurák (Spanyolországtól Nyugat-Szibériáig), megmunkált vágófegyverek • genetikailag egyformán érintett a férfi- és a nőági vonal

18. Korszakolás • nem tudjuk, h milyen nyelven beszéltek, talán ők is soknyelvűek, talán Ny-on baszk, K-en finnugor lingua f., Balkán déli részén indoeurópai • az utolsó jégkorszak (150000-15000 évvel ezelőttig, többször olvadás, észak-déli irányú folyamatos vándorlás, ez kedvez a nyelvi kapcsolatoknak, a nyelvcserének is • déli irányú elvándorlás a menedékekbe (refug), zsúfoltság • 3 nagy refug: mai Ibéria (nyelvileg baszk), Balkán („a térség egy kisnyelvéből (sic!) fejlődött ki a kultúra ie-i presztízsnyelve”), Ukrajna - utóbbi nyugat felében finnugor lingua f. , keleten talán altáji vagy paleoszibériai nyelv

19. Korszakolás • 4. A Kr.e. 16000-7000 közötti időszak • posztglacidális korszak, jégtakaró visszahúzódik, Észak-Eu-ban száraz földterületek • a növény- és állatöv is északabbra húzódik • a 3 menedékben élők: vagy maradnak és új életformát vesznek fel, vagy északabbra költöznek • új kultúrák alakulnak ki • magdaleni kultúra: a mai Franciaország területén az ibériai menedékből kivándoroltak, baszk nyelv • Kr.e. 13-10000 az előbbi alapján a hamburgi kultúra

20. Korszakolás • 5. Kr.e 10000-8000 három kultúra, melyek részben lefedik egymást: • 1. brommei: legnyugatabbi, ibériai menedéken alapult, baszk • 2. ahrensburgi: ibériai és ukrajnai alapján, baszk, Észak-Fannoskandináviába és az Urál felé vándoroltak • 3. szvidéri: legkeletebbi, ukrajnai alapján, finnugor, részük az Urálba • a szvidéri és ahrensburgi kult. közös nyelve a finnugor egy új nyelvjárása lett, melyben baszk szubsztrátum van • egész Észak-Európában a finnugor volt a lingua franca • 5. Kr.e. 7-3000 • a földművelés megérkezésének és elterjedésének ideje, további korszakok • Kr.e. 7-6000: a földművelés („kőkorszaki forradalom”) a világ több pontján alakult ki, a közel-keleti góc egyik részében indoeurópai nyelvet használtak (vagy nem, de akkor a Balkánon elsajátították), ők bejöttek Eu-ba, a földművelés elterjedése a Balkánon, az ie nyelv lesz a presztízsnyelv; első európai földművelő kultúrák: proto-szeszklo (mai görög), sztarcsevó (Balkán), mai Románia és mai Magyarország területén • északon többféle fgr. nyelv, nyugaton baszk

21. Korszakolás • Kr.e. 6000-4500: • a földművelés terjedése nyugatra és Közép-Európa felé= ieurópai nyelv terjedése • Kr.e. 4500-3000: • ekkor az indoeurópai nyelv már lehetett maga az ie alapnyelv, másfelől a peremterületein egy sor olyan nyelv keletkezett, mely szubsztrátumokkal volt tele: germán, balti, szláv, román, kelta • az észak-nyugati ie. terjeszkedés kiszorítja a finnugor és a baszk lingua francát • keletkezett olyan finnugor (baszk szubsztrátumú) nyelv, melyben ie. szubsztrátum is megőrződött • Nyugat-Európa és az Urál között széles nyelvcsereövezet húzódott, az ie. nyelv folyosókon keresztül jutott be először Nagy-Britanniába, majd Skandináviába, végül a Baltikumba • Kr. e. 3000-1800: • Észak- és Kelet-Európában zsinórkerámiás kultúra, földművelő-állattartó kult. megújulása • mezőgazdasági forradalom • Északon az ie. nyelv tovább terjeszkedik a fgr. rovására

22. Az uráliak őstörténete (Fodor 2000) • Kr. e. 6-4 évezred: az uráliak az Uráltól keletre és nyugatra, a kelet-európai és nyugat-Szibériai erdőövezetben, Ob-Irtis és Káma folyók vidékén • embertanilag: igen sokszínű, átmenet az europid és mogolid rassz között, a számik önálló altípust alkotnak • a nyelvi egység már a korai neolitikumban felbomlott, a finnugor egység pedig a bronzkor kezdetén (Kr. e. 2000 körül): az ugorok keleten, a finnségiek nyugaton, ők jelentősen terjeszkedtek • voloszovói műveltség (Kr. e. 2500-1500) a Középső- és a Felső-Volga vidékén, fgr. nyelvűek • a finnugorság szoros kapcsolatban állt indoeurópai és paleoszibériai népek őseivel is

23. Uráli őstöri • ősiráni hatás: földművelés, állattartás, fémművesség • Kr. e. 17-16. szd. Ob-Irtis-Isimvonaltól délre szintasai kultúra, erős hatás az ugorokra, lótartás átvátele • a bronzkor végére a fémművesség és a termelőgazdálkodás, mind a keleti, mind a nyugati fgr-ok körében elterjedt; a korszak végére olyan kultúrák jelennek meg, melyek a balti, volgai és kámai finnugorság előzményei • ananyinói kult. (vaskor, Kr. e. 8-3. szd.) őspermiek • a Volga jobb partján gorogyeci műveltség: mordvinok és muromák elődei • a mari etnogenezisben mindkét kultúrának szerepe volt • Felső-Volga és Baltikum közti részen: textildíszes kerámia kultúra, a merják és mescserek elődei (ők még a középkorban eloroszosodtak)

24. Uráli őstöri • finnek: két törzsi csoport – suomi és häme – a vaskorban telepszik meg Dél-Finnországban • 7-9. szd. a keleti balti-finnek ősei közeli kapcsolatban állnak a novgorodi szlovénekkel és északról a normannokkal – a csúdok kérdése • 8. szd. volgai bolgár birodalom, udmurtok és komik a közvetlen szomszédaik • a komik korán kapcsolatba kerültek novgoroddal, kereskedtek; az oroszok a Volga vidékét csak a 9-10. szd.-ban érték el, míg Szibériába csak a 15. szd.-ra jutottak el

25. Magyar (ugor) őstörténet • kb. Kr.e. 2. évezred, a Dél-Uráltól keletre, állattartó, földművelő gazdálkodás • Kr. e. 1800-1500 k. Anatólia felől nagy műveltségű nép, kétkerekű harci szekerek – szintasai műveltség • uekkor az Ob felső szakaszán, az Altáj közelében szamuszi régészeti műveltség, termelőgazd., bronzművesség • a kései bronzkorban (Kr.e. 2. évezred vége) a ny-Szibériai steppén andronovói kultúra, igen fejlett istállózó állattartás, lótartás • az előugorok a 3 kultúra területének valamelyikében laktak • obi-ugor lóáldozatok és magyar lovastemetkezés előzményei

26. Magyar őstöri • Kr.e 9-8. szd. a lovas nomadizmus kialakulása, emellett csak növénytermesztés (köles, búza, borsó, bab) • néhányaknál felhalmozódott vagyon (ló) • Kr. e. 9-7. szd.: az ősmagyarok ekkorra már nomadizáló csoport, a szargatkai kultúra az ő tárgyi hagyatékuk lehet • legközelebbi szomszédaik a dél-Urál környékén élő, iráni nyelvű szarmaták • Kr. u. 3-4. szd. ázsiai hunok által megindított népmozgás • 6. szd. közepén az ősmagyarság Szibériából átköltözött az Urál és a Volga vidékére – kusnarenkovói kult. • 8. szd. közepén Baskíriából elindultak, a Don-Donyec-Azovi-tenger vidékére, kazár birodalom, kettős fejedelemség, stb. • 850 k. Dnyeper-Dnyeszter, Etelköz • az obi-ugorok ősei egész a 17-18. szd-ig az Urál nyugati oldalán éltek, akkor kellett keletre költözniük, életmódjuk jelentősen átalakult, a nomadizálás emlékét csak a hitviláguk és folklórkincsük őrzi

27. Olvasmányok • Fodor István: Az uráli népek őshazája és őstörténete, in: Nanovszky György: Nyelvrokonaink, Teleki László Alapítvány, Bp., 2000, 19-22. • Fodor István: Történelmünk kezdetei, Vasi Szemle, 2010/1, 3-30. • Klima László: Az uráli őshaza kutatásának története, in: Nanovfszky 2000, 15-18. • Veres Péter: Az uráli és a magyar őshaza meghatározása a legújabb adatok fényében, in: Nanovfszky 2000, 23-28. (A Nyelvrokonaink taulmányai elérhetők a tanszéki honlapról) • Kalevi Wiik: Az európai népek eredete, Nap Kiadó, 2008, 13-37. + a vizsgára kötelező ismerni egy nép vázlatos történetét a megadott szakirodalom alapján • Ajánlott: • Vasi Szemle 2010/1. (őstörténeti szám) • Magyar Tudomány 2008/10.