1 / 12

10. A harmadik köztársaság és az 1948 februári puccs

10. A harmadik köztársaság és az 1948 februári puccs. Csehszlovákia története 1918–1948. Támadás a magántulajdon ellen. Újabb nemzeti irányultságú földreform 1945. jún.–júl.: elnöki dekrétumok kobozzák el az árulók, nm.-k és m.-ok földjét és osztják szét szláv telepesek között

trang
Télécharger la présentation

10. A harmadik köztársaság és az 1948 februári puccs

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 10. A harmadik köztársaság és az 1948 februári puccs Csehszlovákia története 1918–1948

  2. Támadás a magántulajdon ellen • Újabb nemzeti irányultságú földreform • 1945. jún.–júl.: elnöki dekrétumok kobozzák el az árulók, nm.-k és m.-ok földjét és osztják szét szláv telepesek között • 2,0m hektár nm. és 0,9m hektár egyéb földet koboztak el • 300e család kap földet, ebből 188e a Szudéta-vidéken • a Szudéta-vidékre összesen 1,8m fő költözik a németek házaiba, e telepesek a CSKP legfontosabb bázisává válnak • 1947. júl.-ban meghirdették az 1919-es földreform felülvizsgálatát, amely 50 ha-os max.-t tervezett, de végül csak 1948-ban alkalmazták • Államosítás és a kétéves terv • 1945. okt. 24-én elnöki dekrétumok államosították a bányákat, bankokat, biztosítókat, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalatokat (3000 céget) • ez az ipari kapacitás 2/3-át érintette (a teljes nehézipart, a könnyűipar felét); az ipari dolgozók 63% állami szektorba került, de a többi magáncég számára garantálták tartós fennmaradásukat (cél a német nagytőke felszámolása) • 2-3 éven át az állami és magánszektor között éles küzdelem zajlott le • 1946. okt. 29 elfogadták az újjáépítés kétéves tervét (kezdete: 1947. jan. 1.) • 70 md korona befektetése a cél; ennek 36%-a ipari, 22%-a közl.-i és 35% egyéb infrastr. beruházás, az agrárszérára csak 7% jutott • a tervet a nehéziparban túlteljesítették, a textiliparban és mg.-ban kudarc • fizetési egyensúly megbomlott, 1947-es rossz termés után jegyrendszer is

  3. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés • Az INGY megválasztása és létrejötte (1945. okt. 28.) • összehívását alkotmányerejű elnöki dekrétum írta elő aug. 25-én • tagjait a nemzeti bizottságok jelölték paritásos alapon (minden párt 50-50 képviselőt, így a 300 tagból 100 kommunista volt) • csak a Nemzeti Front pártjai kapnak helyet, nincs ellenzék • az első közt.-ban működő felsőházat nem állították vissza • az INGY célja a törvényhozói hatalom gyakorlása a választásokig • Az Ideiglenes Nemzetgyűlés működése • megerősíti Beneš elnöki pozícióját; jan. 28-án jóváhagyta összes dekrétumát • törvény a csehek és szlovákok szabadságharca (1938 szept.–1945 okt.) során elkövetett cselekmények jogosságáról (máj. 8.) • jogosnak minősíti a nácik ellen elkövetett szabotázsokat, merényleteket • valamint a háború utáni erőszakot és törvénytelenségeket is • az Alkotmányozó Nemzetgyűlés előkészítése, választójog kérdései • két évre választott testület, melynek fő feladata egy új alkotmány kidolgozása • új választójogi törvény nem született, hanem a régi alapján bonyolították le, az 1946-os demográfiai helyzethez alakított választókerületekkel • a németek és magyarok nem kaptak választójogot • mód volt üres szavazólapot is bedobni, ha egyik pártot sem támogatta valaki • a választás előtt nem sokkal a korhatárt 21-ről 18 évre szállították le • a pártok megegyeztek, hogy a választás után is nagykoalícióban működnek, így csak az erőviszonyok belső megoszlása volt a tét; ellenzéki erők nem indultak

  4. Szlovákia 1945–46 során • A két nagy párt belső átalakulása • a DP I. kongresszusa 1945. júl. pártelnökké választotta Lettrichet, s addigi forradalmi nézetei helyett agrárpártosodott, közeledik a katolikusokhoz is • fokozatosan távolodik a SzlKP-tól programja, céljai terén is • a CSKP vezetése a DP erősödését a SzlKP gyengeségével magyarázta, így Šmidke helyett a centralista Širokýt állította a párt élére • a „reakció” elleni fellépésben a SzlKP egyre inkább a CSKP alá rendelődik • a CSKP nem támogatott egy korai földreformot, így a SzlKP bázisa nem nőtt • 1946. márc.: a DP megegyezik a klérussal („áprilisi” egyezmény): a DP vezetésében 7:3 arányban katolikusok kerülnek többségbe, a vál.-i listákon pedig 2:1 arányban, a katolikusok lemondtak az önálló párt szervezéséről • Új pártok létrejötte 1946 első hónapjaiban • a DP hatalmát a CSKP új, katolikus párttal kívánta csökkenteni, amely ua. együtt is működne a komm.-kal, ezért a püspökök kihátráltak mögüle • Vavro Šrobár ua. létrehozott egy centralista polgári erőt (Szabadságpárt) • Ivan Dérer pedig egy centralista szocdem. pártot alapított (Munkapárt) • A második prágai egyezmény, 1946. ápr. 9–11. • az első egyezmény homályos pontjainak tisztázása érdekében • kinevezési, kegyelmi jogkörök a SzlNT-tól visszaszálltak a közt. elnökre • viták ellenére megerősítik az első egyezményt, bár a SzlNT törv.-t nem, csak rendeletet adhat ki ezután; a megbízottak és min.-ek egyeztetnek egymással

  5. Perek a Nemzeti Bíróság előtt • Nem foghatták már perbe… • a halott Heydrichet, az öngyilkos Henleint és Emanuel Moravecet, illetve • a börtönben 1945. jún.-ban furcsa módon meghalt Háchát sem • Karl Hermann Frank pere (Prága, 1946. márc.–máj.) • a Protektorátus volt szudétanm. államtitkárát halálra ítélték, nyilvánosan akasztották fel; jó prop.akció volt az összes német bűnösségének biz.-ára • A Rudolf Beran elleni eljárás (Prága, 1947. ápr.) • bár 1939. ápr.-ban lemondott és kapcs.-ban állt az ellenállással (1942-ben a nácik 10 évre ítélték), nemzetellenes vádakkal 20 évre ítélték (1954: meghalt) • Jozef Tiso és társai (Pozsony, 1946. dec.–1947. ápr.) • az Ausztriába menekült szlovák vezetőket 1945. okt.-ben kiadták Čs.-nak • a hívő szlovákok közt a cseh komm.-k által fogva tartott vezér szimpátiát váltott ki, mozgalom indult megmentésére; még Lettrich is hatása alá került és kísérletet tett legalább az halálos ítélet elkerülésére (hivatalos kérvény) • a két komm. párt (CSKP, SzlKP) viszont megegyezett a szigorú ítéletben • Szlk.-szerte tüntetések (csehellenes jelszavak is) Tiso szabadulása mellett, amire válaszul komm. ellentüntetések zajlottak le • Tisot és a távol lévő Ďurčanskýt halálra ítélték, Beneš a szlk. kérés ellenére sem adott kegyelmet, ápr. 18-án Tisot kivégezték, Sidor (távollétében) 20 év, Mach pedig 30, majd csak 25 év fegyházat (1968-ban szabadult) • Tukát már 1946 nyarán kivégezték, Štefan Tiso életfogytiglant kapott

  6. Az 1946. májusi választások • A cseh pártok önmeghatározása 1946 elején • CSKP VIII. kongr. 1946. márc.: nyilvánvalóvá tette, hogy célja a szovjet rsz. • erősen nacionalista; új alkotm., kétéves gazd.-i terv, újabb földreform ígérete • Néppárt 1946. ápr.-i kongr.: nem szocialista párt, cél: ker.szociális reformok; plakátjain a terror és a totalitás ellen szólalt fel • Választási eredmények, 1946. máj. 26. • Csehország: CSKP 40%, Nemz. Szoc. 24%, Népp. 20%, SzDP 16% • Szlovákia: DP 62%, SzlKP 30%, Szab.p. 4%, Munkapárt 3% • össz.: komm. 38%, NSzP 18%, Népp. 16%, DP 14%, SzDP 12%, üres 0,5% • a komm.-kra adott szavazatok nyugat felé haladva egyre nagyobbak, főleg a Szudéta-vidék új telepesei között; Morvao. zömében a Néppárt győzött • Következmények • új kormány alakult Klement Gottwald vezetése alatt; a SzlNT élére újra Lettrich, a Megbízottak Tanácsa élére ismét a komm. Gustáv Husák került • pol.-i ellentét alakult ki az országos és a szlk.-i szervek összetétele között • kudarcba fulladt a DP megosztása, Szlk.-ban a centralista pártok létesítése is • a DP okozta „jobboldali veszély” miatt a CSKP is beáll a központosítást szorgalmazó cseh pártok sorába, megkezdi a DP elleni harcát is • a SzlKP is egyre inkább a CSKP segítségére szorul, alárendelődik • új fejezet nyílt a cseh–szlovák viszonyról szóló vitákban is, ezt az ügyet a CSKP leplezetlenül alárendelte saját hatalmi törekvéseinek

  7. A cseh–szlovák vita kiéleződése • Harmadik prágai egyezmény, 1946. jún. 27. • jelentősen megvágták a szlk. hatásköröket a CSKP követelései nyomán • a SzlNT csak az országos törvények keretei közt hozhatott rendeleteket, miután azok tervét a korm. elé tárta; utasítására rend.-t kellett kiadnia • a Megbízottak Testülete csak a korm.-nak felelős eztán, esküjét a me. előtt tette le (bár hivatalosan tagjait a SzlNT nevezi ki) • egyedül a DP próbálta óvni a szlk. szervek jogkörét • A Demokrata Párt elleni támadások kezdete • 1947. tavasz: a Tiso-per halálos ítéletének mellékes célja a DP-on belüli szakadás kierőszakolása; a katol. szárny csalódott, de a párt nem szakadt • Lettrich az ítélet miatt a SzlNT-ban elérte a Nemz. Bír. elnöke visszahívását, de a kormány látványosan felülbírálta, jogi érveit lesöpörték • 1947 nyara: államellenes „összeesküvési” vádakat koholt az StB • Mikuláš Ferjenčík belügyi megbízott 1947 szept.-ben leplezte le azt: • a vád szerint az emigráns Ďurčanský kapcsolatban állt a DP ľudák csoportjaival és államellenes akciókat, Beneš elleni merényletet, Szlk. elszakadását tervezték • ekkor jelentős személyeket még nem vádoltak, de a „munka” folyt tovább • Ursíny min.eln.-helyettest sajtóreferense révén belekeverték; lemondott • letartóztatták a DP két főtitkárát, Ján Kempnýt és Miloš Bugárt • a közellátási és a mg.-i megbízottat vádolták a gazd.-i nehézségek miatt is • a támadások nem értek el célt: a DP összezárt (nem volt beépített baloldal!)

  8. Külpolitika: a „hídszerep” realitásai • Keleti kapcsolatok • szoros szövetségi, baráti kapcsolat a Szovjetunióval, Čs. az ENSZ-ben is lojálisan támogatja Moszkvát • elsőként ismerte el a lengyel lublini kormányt • 1945 végéig az amerikai és a szovjet hadsereg is kivonult az országból, de 1946 máj.-ban a vál.-ok előtt a szovjetek újra át akartak vonulni Čs.-n • 1947. szept.-től a CSKP a Kominform alapító tagja • Mo.-gal szemben 1949-ig ellenséges viszony, kisantant-szimpátiák • Nyugati kapcsolatok • az USÁ-val hűvös viszony a német kitelepítés, ill. a SzU támogatása miatt • 1946. júl.-tól Fro.-gal barátsági, együttműködési szerződésről tárgyaltak • ezt Sztálin sem ellenezte • A Marshall-segély ügye • 1946. jún. 5-én hirdette meg az USA külügymin.-e Európa újjáépítési tervét • Sztálin és csatlósai rövid gondolkodás után elutasították • a prágai kormány (Gottwald is) ennek ellenére a részvétel mellett döntött • júl. 8-án Moszkvában Sztálin nyomatékosan felszólította a čs. delegációt (Jan Masaryk, Gottwald részvételével), hogy lépjen vissza a párizsi konf.-ról • Masaryk: „független állam minisztereként mentem Moszkvába és Sztálin szolgájaként tértem vissza”

  9. A CSKP támadásai • A Nemzeti Front egységének felbomlása • a választások után a CSKP bejelenti: célja 1948-ban az 50% elérése • ennek ellenére parlamenten kívüli eszközökkel lép fel koal. társai ellen • heves viták a parlamentben (gazdaságpolitika, földreformtervek, sajtó) – tömegharc az utcán; a nem komm. pártok végül mindig meghátrálnak • a háborús bűnösök elleni pereket az StB a koalíciós pártok (és a hazai ellenállás) lejáratására is felhasználja • különösen erős támadás éri a Demokrata Pártot (ľudák kapcsolatokkal vádolják) • A mosti és a krčmáňi ügy • mindkettő az StB provokációja volt • krčmáňi eset (1947. szept.) : több miniszter (Masaryk, Prokop Drtina, Petr Zenkl) levélbombákat kapott; senki sem sérült meg, • kiderült: a küldemények a CSKP olomouci szervezetétől érkeztek, még egy illegális fegyverraktár létére is fény derült • mosti ügy: vezető nemz. szoc. funkcionáriusokat próbáltak megvádolni provokatőrök segítségével (az illegális „Észak” csoport) • a vád: állam- , ill. kommunistaellenes összeesküvés előkészítésével • Drtina ig.ügy-miniszter vizsgálatot rendelt el, de a CSKP megvétózta • 1948. máj.-ban 22 „összeesküvőt” ítéltek el az ügy kapcsán • növekvő feszültség, konfliktusok a kormányon belül is

  10. Az 1947 őszi válság • Puccs Szlovákiában, 1947 nov. • 1947 okt. 30. Pozsony: az üzemi és dolgozói tanácsok kongresszusa köve-telte a Megbízottak Testülete (MbT) lemondását, ill. átszervezését • Husák le is mondott 4 komm.-val és a párton kívüli Ferjenčíkkel együtt, majd az egész testületet lemondottnak tekintette • okt. 31-én a SzlNT (a DP távollétében) új MbT létrehozására kérte fel Husákot. A DP tiltakozott, a döntéseket érvénytelennek tekintette. • nov. 5-én a kormány is a MbT újjáalakítását sürgette, Gottwald nov. 8–10. közt győzködte a DP-t, hiába; Lettrich ellenállt a nyomásnak • tömeggyűlések, földműves-kongresszus követelt ált. sztrájkot • nov. 17–18-án a Nemzeti Front országos tanácskozásán a DP meghátrált, elfogadta az új testület feláll.-t, ahol 9 helyett 6 tagja maradt, akik helyett a kis pártok és pártonkívüliek kaptak posztokat • a CSKP még nem győzött, de az 1946-os választási eredm.-t sikerült átírni • A cseh pártok szlovák-ellenes egységfrontjának felbomlása • belátták, hogy a CSKP akciói az ő létüket is fenyegeti; Lettrich ekkor a fejükre is olvasta, hogy eddig miért nem védték meg a szlk. demokratákat • eztán nem is támogatták a DP elleni akciókat, emiatt őket is támadás éri • nov.: az SzDP-ben Fierlinger helyett a nyugatos Bohumil Laušmann az elnök (remény egy antikommunista egységfrontra)

  11. Az 1948 februári válság kirobbanása • A válság kezdete és okai • vitás kérdések: újabb államosítás, földreform, közalkalmazotti bérek • de főleg Nosek belügymin. prágai rendőrségen belüli tisztogatásai (8 nem komm. vezető felfüggesztése, akik helyére komm.-k kerültek) • febr. 13. Nosek beteget jelent, amikor mindezért Drtina igazságügyi min. kérdőre akarta vonni (és vizsgálatot indítani) • febr. 17-én a nem komm. miniszterek sztrájkba léptek, a CSKP pedig népi milíciákat, üzemi tanács- és földműves kongresszusokat szervezett • febr. 20-án Beneš bátorítása után 12 nem komm. miniszter lemondott • A kormányválság alkotmányos háttere és lehetséges kimenetelei • a kormány megbukik, ha a min.-ek fele lemond; ebben az esetben előre-hozott választást tartanának (ez a CSKP visszaszorulását hozta volna) • 26 miniszter volt, a lemondottak az SzDP-tagok (és talán Masaryk) lemondására is számítottak, de ők maradtak, így a kormány nem bukott meg • Benešen múlt, hogy elfogadja-e a lemondásokat vagy sem • ha igen, a maradék tagok új kormányt alakíthatnak; ha nem, a kormány marad • Fejlemények Szlovákiában a válság elején • már febr. 17-én vádolták a DP-ot a demokrácia elleni támadással • 21-én egy pozsonyi nagygyűlés követelte a demokraták lemondását, majd • Husák arra hivatkozva, hogy prágai kollégáik lemondása rájuk is vonatkozik, leváltotta a DP megbízottait (akik nem mondtak le, hanem tiltakoztak)

  12. Kommunista hatalomátvétel • Tömegmozgalmak hatására Beneš beadja a derekát • febr. 21-én a prágai Óvárosi téren Gottwald reakciós fordulatról, újabb München fenyegető veszélyéről beszélt, országszerte akcióbiz.-ok kellenek • ezek hamarosan 28e „reakciós” alkalmazottat űztek el állásából • 22-én országszerte tüntetések, az üzemi tanácsok kongr.-a is a CSKP mellett • 23-án létrejött a „Nemzeti Front Központi Akcióbizottsága” • 24-én egyórás általános sztrájk; aktivizálódott a Népi Milícia/Munkásőrség és a partizánok (és az állami rendőrség, ill. hadsereg alakulatai is) • tisztázatlan a SzU szerepe, de Valerian Zorin épp 19–26. között volt Prágában • 25-én Beneš elfogadta a miniszterek lemondását • győzelmét Gottwald láthatóan részegen jelentette be az Óvárosi téren • Győzedelmes február (vítězní únor) vagy puccs? • Lettrich SzlNT-elnök febr. 26-án lemondott, emigrált; utóda Karol Šmidke • Gottwald 27-én új kormányt hozhatott létre a CSKP-val együttműködő politikusokból; formailag most is koalíció alakult, de 23 miniszterből 11 komm. és csak 6 volt (társutas) polgári politikus • a SzlNT pár képv.-t is kirúgták, néhányan lemondtak, de a SzlKP nem került többségbe (a megmaradók viszont már nem mertek ellene szavazni) • a DP szétesett, de soraiból társutas párt alakult (Szlovák Megújulás Pártja) • márc. 6-án új MbT-t neveztek ki, 14-ből 10 kommunista taggal • nem egy szokásos kormányválság, hanem a hatalom kisajátítása zajlott le!

More Related