Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere?

1. Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? NemzetiSzakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála

2. A magyar szakképzés 20 évvel ezelőtt … A középfokon továbbtanulók négyötöde: • szakközépiskolába, • szakmunkásképző intézetbe, • szakiskolába járt.

3. A magyar szakképzés ma … A középfokon továbbtanulók háromnegyede: • érettségit adó középiskolába jár. (A munkaerőpiaci feltételek változása, tudatos oktatáspolitikai lépések, spontán folyamatok következményeként.)

4. A közoktatás és szakképzés kimenete a következő adatokkal jellemezhető: • A 18-19 évesek közel hatvan százaléka érettségizik, 19 százaléka ISCED 3 C kategóriájú szakképzettséget szerez, egynegyede-egyötöde piacképes felső középfokú végzettség nélkül marad; • Évjáratonként 25 000 felső középfokú végzettséggel nem rendelkező fiatal lép ki a munkaerőpiacra; • A 18-25 év közötti alulképzettek létszáma elérheti a 150 000 főt; • További több százezer alulképzett, vagy elavult szakképzettséggel rendelkező idősebb munkavállaló van a munkaerőpiacon.

5. A foglalkoztatás szempontjából figyelembe kell venni, hogy • a minimálbér és a segélyekkel elérhető jövedelem közötti különbség csekély, nem ösztönöz a munkavállalásra. A segélyekkel, vagy a minimálbérrel elérhető jövedelem nagyon alacsony; • a szakképzett munkaerő-kínálat beszűkülése mind a külföldi tőkebevonás, mind a hazai munkahelyteremtés egyik korlátjává válhat; • a versenyképtelen képzettséggel rendelkező magyar fiatalok külföldön sem tudnak munkát vállalni.

6. A piacképes szakképzettség a külföldi munkavállalás esetén is fontos feltétel • A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint 2007 végén • 324 ezer lengyel, • 230 ezer szlovák, • 202 ezer román, • 82 ezer bolgár és • 27 ezer magyar állampolgár dolgozott legalább két hónapja külföldön.

7. Európai Képesítési Keretrendszer Olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál.

8. Nemzeti keret a hazai realitásokhoz igazodik a nemzeti hatóságok/szervezetek működtetik meghatározza milyen képesítések szerezhetők Leírja az adott oktatási rendszer képesítéseit és azok kapcsolódásait EKKR megkönnyíti a kölcsönös elismerést, a rendszerek közötti mozgást Tanulási kimenetekre épülő, semleges referenciapont meghatározza az új típusú nemzeti képesítési keretek általános szerkezetét A nemzeti keretek és az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)

9. EKKR B. ország A. ország 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 3 3 3 4 4 4 3 3 5 5 5 4 4 6 6 6 7 7 7 5 5 8 8 8 9 6 9 6 (B) META-KERETRENDSZER

10. A szakképzés szmpontjából meghatározó EU-ajánlás • 2010-re 85%-ra kell növelnünk a felső középfokú iskolai végzettséggel rendelkező 22 évesek arányát.

11. Legfontosabb feladataink: • a ma szakképzetlenül maradó, vagy piacképes végzettséget nem szerző pályakezdő fiatalok 50-60 %-ának visszavezetése a képző rendszerbe, s ott államilag elismert szakképesítéshez juttatása; • az alulképzett fiatal felnőtt csoportok képzésbe vonása, évjáratonként 20-30 000 fő piacképes OKJ-végzettséghez juttatása; • segíteni kell a szakképző iskolák bekapcsolódását a felnőttképzésbe.

12. Átfogó fejlesztések • a szakiskolai fejlesztési program, • az Országos Képzési Jegyzék átalakítása és • az új típusú TISZK-hálózat létrehozása.

13. Milyen lehetőséget biztosít a kompetencia alapú, moduláris képzési szerkezet? • A szakképesítések közötti átjárhatóságot; • A képzés és továbbképzés jobb egymásra épülését; • Az előzetes tudás mérését és beszámíthatóságát.

14. A szakképesítések köre szerinti összetétel 11,9 20,7 Önálló szakképesítés Rész-szakképesítés 4,8 Ráépülés 29,1 Alap szakképesítés Elágazás 33,7

15. Megtisztelő figyelmüket köszönöm!