950 likes | 1.08k Vues
Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek 2. témakör Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek. Diasor hatályosítva: 2011. január. Tartalom. I. rész A jogalkotás tartalmi kérdései A magyar köztársaság jogforrási rendszere
E N D
Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek2. témakör Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Diasor hatályosítva: 2011. január
Tartalom I. rész • A jogalkotás tartalmi kérdései • A magyar köztársaság jogforrási rendszere • Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek II. rész • Általános jogalkalmazási ismeretek • A közigazgatási eljárás
1. rész Jogalkotás
fejezet • A jogalkotás tartalmi kérdései • A fejezettel elérni kívánt célok • A köztisztviselő: • Ismerje meg a jogalkotás helyét és szerepét a jogállam szervezeti és működési rendjének kialakításában és megerősítésében. • Ismerje meg a társadalmi normák sajátosságait, a jog és az erkölcs normarendszere összefüggéseit.
A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartás-előírások: • Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, • Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba.
A norma funkciói • Közösségteremtő, integráló funkció • Magatartásmintát nyújt • Közreműködik a konfliktusok rendezésében • Értékelési alapot nyújt mások magatartásához • Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását • Kalkulálhatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit
A jogi norma fogalma A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége: • amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, • amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, • amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.
A jogalkotás fogalma A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek: • az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó, • jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége
A joggal szembeni követelmények A jognak: • általánosnak, • közzétettnek, • jövőbeni cselekvésre irányulónak, • világosnak, • ellentmondás-mentesnek, • lehetségest követelőnek (reálisnak), • stabilitással rendelkezőnek
1. A jogalkotás tartalmi kérdései 1. fejezeti összefoglaló • Jogi és társadalmi normák • Jog és erkölcs viszonya Megismerendő fogalmak: Társadalmi norma fogalma, funkciói, elemei Erkölcsi és jogi normák kapcsolata A jogi norma fogalma
fejezet: • A jogalkotás tartalmi kérdései Ellenőrző kérdések • Melyek a társadalmi normák sajátosságai? • Melyek a társadalmi normák funkciói? • Ismertesse a jogi norma fogalmát! • Milyen összefüggés van a jog és az erkölcs normarendszere között?
2. fejezet A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A fejezettel elérni kívánt célok • A köztisztviselő: • Ismerje meg a Magyar Köztársaság jogforrási rendszerét • Legyen képes elhelyezni és jellemezni az egyes jogforrásokat • Szerezzen jártasságot a jogforrási rendszer belső koherenciáját biztosító követelmények megismerésében és alkalmazásában • Legyen képes elhatárolni a jogszabályokat a közjogi szervezetszabályozó eszközöktől
2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A jogforrás fogalma A jogforrás fogalmára nézve jelentheti egyrészről magát a jogalkotó szervet, másrészről a jog külső megjelenési formáját, amelyben végül a norma testet ölt – ilyen értelemben beszélhetünk ún. belső vagy külső jogforrásokról -, de jelölheti akár magát a jogalkotó tevékenységet is. Az arra feljogosított állami szerveknek: • az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.
A jogforrások csoportosítása Közjogi szervezet-szabályozó eszközök Jogszabályok Belső (anyagi) jogforrás Külső (alaki) jogforrás Egyéb csoportosítási lehetőségek: Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint Autonóm (eredeti) Végrehajtási (származékos) Országos Területi hatály szerint Helyi
Érvényesség Hatályosság • A jogszabály keletkezéséhez kötődik. • Feltételei: • A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa • A jogszabály illeszkedjék a • jogforrási hierarchiába • Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak • Megfelelően legyen kihirdetve • Az adott jogi norma meghatáro-rozott időben, meghatározott területen és meghatározott sze-mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. • időbeli hatály • területi hatály • személyi hatály • szervi hatály • tárgyi hatály A jogszabály érvényessége és hatályossága
2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere 2. fejezeti összefoglaló • A jogforrási rendszer elemei (jogalkotó szervek, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök felsorolása) • Törvény, törvényerejű rendelet • Rendeletek (kormány, illetve tagjának rendelete, MNB elnökének rendelete, PSZÁF elnökének rendelete, helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete) • Rendeletalkotás a minősített helyzetekben • Közjogi szervezetszabályozó eszközök (normatív határozat és normatív utasítás) Megismerendő fogalmak: Jogforrás fogalma (belső és külső, illetve anyagi és alaki) Horizontális és vertikális jogforrási hierarchia Jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök elhatárolása
2. fejezet: A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere • Ellenőrző kérdések • Sorolja fel a jogforrásokat, különböztesse meg ezeken belül és határolja el egymástól a jogszabályokat és a közjogi szervezetszabályozó eszközöket! • Ismertesse az egyes jogforrásfajtákra vonatkozó alkotmányos előírásokat! • Mi a különbség a jogszabály érvényessége és hatályossága között? • Milyen előírások vonatkoznak a jogszabály hatályára?
3. fejezet Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek • A fejezettel elérni kívánt célok • A köztisztviselő: • Sajátítsa el készségszinten a jogszabály-előkészítés és jogalkotási eljárás folyamatát, illetőleg a jogszabálytervezet szerkezeti elemeinek alkalmazását • Ismerje meg a jogszabálytervezet szövegezésével kapcsolatos elvárásokat és követelményeket • Ismerje meg a jogszabályok véleményezésére, társadalmi egyeztetésére vonatkozó előírásokat • Szerezzen jártasságot a jogszabályok deregulációja tárgyában, a jogalkotási folyamatba épített dereguláció alkalmazásában • Ismerje meg a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket • Szerezzen ismereteket a jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibáiról
A jogalkotás szakaszai Előkészítés Kibocsátás Kihirdetés • Kezdeményezés (jogalkotási terv) • Tervezet elkészítése • Tervezetek véleményezése • Jogalkotó elé terjesztés • Elfogadás • Aláírás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök)
A jogszabály szerkezete Preambulum (törvény esetében) Bevezető rész (rendelet esetében) Általános rendelkezések Részletes rendelkezések Záró rendelkezések
3. Dereguláció Technikai és tartalmi dereguláció A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó: a) az elavult, szükségtelenné vált, b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés.
3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek • Jogszabály-előkészítési és jogalkotási eljárás • A jogszabály-tervezet szerkesztése, szövegezése • A jogszabály hatályosulásának vizsgálata • A jogszabályok kihirdetése és közzététele • A dereguláció • A magyar jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibái 3. fejezeti összefoglaló • Megismerendő fogalmak: • jogalkotási terv • társadalmi egyeztetés • jogszabály kihirdetése • jogszabály közzététele • preambulum
3. fejezet: Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek • Ellenőrző kérdések • Ismertesse a jogalkotási folyamat modelljét • Melyek a társadalmi egyeztetés törvényben rögzített formái? • Mi a különbség a jogszabálytervezet és a jogszabály kiadására irányuló előterjesztés szerkezete között? • Ismertesse a jogszabályok jelölésére vonatkozó előírásokat! • Milyen szerkezeti elemei vannak a jogszabálynak? • Milyen szabályok helyezhetők el a jogszabály általános rendelkezései között? • Mire kell különösen ügyelni a jogszabályi rendelkezések megszövegezésénél? • Ismertesse a jogszabályok kihirdetésének szabályait! • Milyen szempontokat kell érvényesíteni a jogszabályok deregulációjakor? • Milyen tipikus tartalmi és formai hibák fordulnak elő a jogalkotás során?
2. rész Jogalkalmazás
4. fejezet Általános jogalkalmazási ismeretek A fejezettel elérni kívánt célok • A köztisztviselő: • Legyen képes értelmezni a jogalkalmazás fogalmát, fajtáit • Átfogóan ismerje a jogalkalmazás folyamatát
Hatósági jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek.
Jogalkalmazó tevékenységek fajtái • A közhatalmat megvalósító jogalkalmazó tevékenységek alapvető jellegzetességeiket tekintve két fő csoportba sorolhatók be. Egyfelől vannak olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyeknél a jogalkalmazás közvetlenül valamely állami vagy önkormányzati közfeladat megvalósítását, valamely közösségi cél elérését szolgálja. • Másfelől pedig léteznek olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyek célja a jogvédelem, a különböző személyek között felmerülő jogvitás kérdések, konfliktusok elbírálása. Mindennek megfelelően a jogalkalmazó tevékenység két alapvető fajtáját szükséges elkülönítenünk: • a közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenységet; illetőleg • a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenységet. • A közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység esetében az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre. Ekkor a döntéshozó szerv a fennálló tények, adatok, körülmények stb. mérlegelésével a jövőre nézve állapít meg jogkövetkezményeket; döntése ennek megfelelően új anyagi jogviszonyt keletkeztető (konstitutív jogalkalmazói döntés). • Ezzel szemben a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenységesetében a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. Ennek megfelelően e döntés a már létrejött anyagi jogviszony alapulvételével állapítja meg a jogkövetkezményeket; a jogalkalmazó döntése ekkor tehát nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).
Jogalkalmazás szervei • ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL • Miniszter • Fővárosi,megyei kormányhivatalok • Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású államigazgatási szervek • Területi államigazgatási szervek • Kormányhivatalok „járási kirendeltségei” • Helyi államigazgatási szervek
Fővárosi,megyei kormányhivatalok • A hivatalokba 14 területi államigazgatási szerv integrálódik. • területi igazságügyi hivatalok, • a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, • a földhivatalok, • a regionális egészségbiztosítási pénztárak, • a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, • a regionális munkaügyi központok, • a regionális munkaügyi felügyelőségek, • a regionális munkavédelmi felügyelőségek, • a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, • a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, • az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) regionális intézetei, • a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, • a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, • valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai.
Jogalkalmazás szervei • Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában • Polgármester- honvédelem,polgári védelem, katasztrófa védelem • Jegyző- általános • Hivatal ügyintézője- anyakönyvvezető, gyámhivatal
Jogalkalmazás szervei • Önkormányzati hatósági ügyekben: • Képviselő-testület • A képviselő-testület által átruházott hatáskörben: • Bizottság • Polgármester • Részönkormányzat testülete • Kisebbségi önkormányzat • Hatósági igazgatási társulás
Jogalkalmazás szervei • Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó tevékenységre: • KÉTÜSZ (kéményseprők) • Vállalkozó állatorvos ( hatósági teendők ellátása) • Különböző Kamarák
A jogalkalmazás folyamata Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Jogszabály értelmezése Bizonyítás Döntés meghozatala Döntésközlése Szankció, illetve végrehajtás Ellenőrzés
4. Általánosjogalkalmazási ismeretek 4. fejezeti összefoglaló • A jogalkalmazás fogalma, a hatósági jogalkalmazás jellemzői • Hatósági jogalkalmazás szervei • A hatósági jogalkalmazó tevékenység (formái) • Hatósági cselekmények (csoportosítás, jellemzés) • A jogalkalmazás folyamata (jogértelmezés, tényállás tisztázása, döntés) Megismerendő fogalmak: Hatósági jogalkalmazás fogalma Közigazgatási aktus fogalma
4. fejezet: Általános jogalkalmazási ismeretek • Ellenőrző kérdések • Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát! • Különböztesse meg a jogalkalmazás típusait! • Ismertesse a jogalkalmazás folyamatát (menete)!
5. fejezet Közigazgatási hatósági eljárás • A fejezettel elérni kívánt célok • A köztisztviselő: • Részletesen ismerje meg a közigazgatási eljárás alapelveit, alapvető rendelkezéseit • Nyerjen áttekintést az első fokú eljárás folyamatáról, részletesen ismerje meg az eljárás legfontosabb csomópontjait • Ismerje meg a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszer alapjait, azok módjait, és részletesen ismerje meg a fellebbezés elbírálásának szabályait • Nyerjen rövid áttekintést a végrehajtási eljárásról
Eljárási alapelvek • A Ket. Által megfogalmazott eljárási alapelvek: • a törvényesség elve • a rendeltetésszerű eljárás elve • a törvény előtti egyenlőség elve • a hivatalból való eljárás elve • az ügyféljogok • az ügyfél-kötelezettségek • a költségtakarékos eljárás elve • az e-ügyintézés ösztönzésének elve
A törvény hatálya Magyar Köztársaság teljes területe néhány kivételt leszámítva Területi hatály Néhány kivétellel: 2005. nov. 1-jétől Időbeli hatály Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Személyi hatály Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy
Tárgyi hatály • Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő Jog megállapítása Hatósági nyilvántartás vezetése Kötelezettség megállapítása Hatósági ellenőrzés lefolytatása Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel Adat, tény vagy jogosultság igazolása
Személyi hatály Egyéb eljárási szereplők Hatóság Ügyfél Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Más hatóságok Államigazgatási szerv • Közreműködők: • tanú • szakértő • tolmács • képviselő • szemletárgy birtokosa • hatósági közvetítő Önkormányzati hatóság • Akinek az ügy a • jogát, • jogos érdekét érinti, • akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, • akit ellenőrzés alá vontak, • hatásterületen élő ingatlantulajdonos, használó, • ügyféli jogokkal felruházott szervezet Jegyző, hatósági társulás Törvény, kormányren-delet által feljogosított nem közigazgatási szerv • Egyéb szereplők: • bejelentő • jegyzőkönyvvezető • végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató
Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei Joghatóság Hatáskör Illetékesség Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország ható-ságára, vagy nemzet-közi szervre tartozik (Európai unió). Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügy-ben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve me-lyik szint jogosult el-járni. Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konk-rét ügyben eljárhat (illetékességi okok).
5. fejezet: Alapelvek és alapvető rendelkezések Ellenőrző kérdések • Sorolja fel az eljárási alapelveket, és fejtse ki tetszés szerint két alapelv tartalmát! • Az alább felsoroltak közül válassza ki az ügyfelek jogait! (tesztkérdés) • Milyen kötelezettségei vannak az ügyfélnek? • Ismertesse a nyelvhasználat szabályait! • Milyen összefüggés van a joghatóság, a hatáskör és az illetékesség tartalma között? Mik az illetékességi okok? • Milyen különbségek vannak a hatásköri és illetékességi vita rendezése között? • Mit jelent a KET tárgyi hatálya? Mi a közigazgatási ügy tartalma? • Milyen viszonyban állnak a KET-tela különös eljárási szabályok? • Kikre terjed ki a KET személyi hatálya, kik minősülnek ügyfélnek és kiket illet meg az ügyfél joga? • Ismertesse a jogsegély tartalmát!
6. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai • az elsőfokú eljárás • a hatósági ellenőrzés • a jogorvoslati eljárások • a végrehajtási eljárás
A hatósági ellenőrzés A hatósági ellenőrzés fogalma Jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását A hatóság ellenőrzi
Ellenőrzési eszközök • belépési jogosultság • irat-betekintési jog, • valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga;próbavásárlás • felvilágosítás-kérési jog, nyilatkoztatás • kép- és hangfelvétel készítésének joga, • mintavételi (ellenminta-vételi) jog; • lefoglalási jog, zárolás,kifizetések felfüggesztése
Az első fokú eljárás Jogszabály alapján Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet • Joghatások: • jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; • ügyintézési határidő kezdete.
JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA Kérelem Ellenőrzése BEÉRKEZÉS ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES ADATOK SZERZÉSÉRE KÉRELMET TARTALMAZ-E ÁTTÉTEL ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS HIÁNYPÓTLÁS
Értesítés az eljárás megindításáról Mind a hivatalból, mind a kérelemre indult eljárás esetében értesíteni kell: Az ismert ügyfelet (ügyfeleket)
A határidők Határidő kezdete: veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) kérelem beérkezését követő nap; soronkívüliség hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)
Ügyintézési határidők • A közigazgatási ügyintézés, 2011. január 1-jétől naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket • az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, • öt munkanapról nyolc napra, • nyolc munkanapról tíz napra, • tíz munkanapról tizenöt napra, • tizenöt munkanapról húsz napra, • huszonkét munkanapról harminc napra, • harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. • A 60 napos határidők helyett két hónap, • a 90 napos határidők helyett pedig három hónapos határidő lesz megállapítva • az ügyintézés kezdetét 2011-től a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják, nem pedig a beérkezés napjától, ahogyan eddig. Tehát a kérelem beérkezésének napja nem számít bele majd az ügyintézési határidőbe.