Csalás az iskolában

1. Csalás az iskolában Orosz Gábor SZTE, Pszichológiai Intézet ELTE, PPK URCA, LPA Info Savaria, 2010

2. Vizsgacsalás manapság • http://www.youtube.com/watch?v=Jye7bBA5HgA • „Találtam egy nagyon jó puskázási módszert. Én már egy ideje használom és csak jó tapasztalataim vannak. Volt egy meleg helyzet, de köszönhetően a vészkapcsolónak azt is megúsztam. Egy olyan óráról van szó, amit a www.cyberwatch.hu oldalon vettem. Tud ez az óra videót lejátszani, lehet használni diktafonként, de a számomra legfontosabb rész az E-book. Csak fel kell tölteni a TXT fileokat az órára és már tudsz is puskázni. Gyors, egyszerű és biztonságos. Ez a legjobb puska. Lebukásmentes és elérhető. A tanárok nem ismerik!”

3. Definíciók • Legfőbb formái a vizsgán történő csalás és a plágium. • Csalás: olyan cselekedet, amely a számonkérés során nem engedélyezett a diák számára. • A plágium során a hallgató úgy használja fel mások szellemi termékét, hogy nem ismeri el és/vagy nem jelöli meg annak eredeti forrását. • Saját szellemi teljesítményeként tünteti fel mások eredményét.

4. Mely tényezők vannak hatással az iskolai csalásra? • Egyéni tényezők: • Tanulmányi eredmények – USA negatív összefüggés, magyaroknál úgy tűnik nincs összefüggés • Kohlberg – morális érvelés szintje, gyenge összefüggés • Impulzivitás – többet csal • Motivációk – belső vs. külső Magyarországon inkább a belső motiváció hiányával áll összefüggésben

5. Szituációhoz kötött tényezők • Normák: akik úgy látják, hogy sokan csalnak, azok többet csalnak, modellkövetés • Főleg serdülőknél, akiknél a kortársak nagyban befolyásolják a droghasználatot, dohányzást etc. • Nem számít, hogy mi a valóság, az hat a csalás elfogadhatóságára és a viselkedésre, hogy ők milyennek látják a helyzetet. • Magyarországon a közgazdász diákok szerint egy átlagos vizsgán 10-ből 6,4-en csalnak

6. Mely iskolai tényezők vannak hatással a csalásra? • Az iskola mint a csalás kontextusa: • Üzleti tanulmányok, mérnökök több csalás, mint a bölcsészek • Tanulmányok célja/motivációja: „Szeretem a pénzt!” vs. „Az alkotás öröme” • USA – minél inkább teljesítmény-orientált, annál inkább csalnak • Minél több memoriter, annál többet csalnak (Puskagyűjtögetés a kampuszon)

7. Etikai kódexek és más iskolával kapcsolatos tényezők • Etikai kódexek jelenléte: mi a csalás, milyen büntetésre számíthat, elvek a csalás ellen – komolyan kell venni, konszenzus • Tanulási körülmények – koliban 4 ember/szoba • Ha számít a vizsga sikerére nagyban csökken • Ültetési rend – távolságok, A B csoport, ismerősök – kollaboratív csalás • A tanár személye – professzor vs. tanársegéd

8. Büntetések • Közgazdászok: racionális döntés – belekalkuláklják a büntetés nagyságát, a lebukás valószínűségét és a várható hasznokat • Ha be van ígérve a büntetés, akkor érdemes érvényesíteni, a kemény büntetéssel való fenyegetés és utána a büntetés elmaradása meg is emelheti a csalási rátát • DE, csak a büntetésre építeni nem érdemes: amikor több változót is néztek, akkor főleg a normák, a motivációs tényezők és a komolyan vett etikai kódexek hatottak – a büntetés használata mellett egy optimális klímát kell kiépíteni

9. Kultúra

10. Tágabb (makrotársadalmi) értékek

11. A vizsgacsalás előfordulása különböző kultúrákban

12. Néhány magyar adat • 131 francia, 98 magyar közgazdász hallgató • Fordítás, visszafordítás • Attitűdök a csalás kapcsán – 8 fokú skála elfogadhatóság, 14 szituáció… • Miért elfogadható – racionalizációk… • Milyen érzés van benne egy vizsga után, ha sikeresen csalt? • 10-ből mennyien csalnak? • Milyen büntetés jár, ha valakit elkapnak? • Csalt-e az elmúlt félévben?

13. Különbségek • Minimum egyszer csalt a múlt félévben: Magyarország – 83%, Franciaország – 34% • 10-ből mennyien csalnak egy átlagos vizsgán? Mo. 6,4 vs. Fr. 4,2 – normák… • Negatív érzést élnek át csalással elért könnyű vizsga után? Mo 19,6% vs. Fr 39,4% • Negatív érzést élnek át csalással elért nehéz vizsga után? Mo 19,6% vs. Fr 39,4% • Akik az egyesnél súlyosabb büntetésre számítanak, ha lebuknak Mo 9%, Fr 71%

14. Miért érdekes ez? • Erős kapcsolat a középiskolai és egyetemi csalás közt, illetve az iskolai és munkahelyi csalás közt. • Korrupció Percepciós Index és a kollaboratív csalás közt r = -0,739 • Okságról nem beszélhetünk.

15. Miért érdemes cselekedni? Kornai János (2003) gondolatai azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne a tisztességtelenséget visszaszorítani Magyarországon: „A jogalkotási-intézményépítési feladatcsoportról azt mondtam, hogy a munka zöme egy-két évtized alatt elvégezhető. Nem számíthatunk arra, hogy a mentalitás megreformálásán ugyanennyi idő alatt nagyjában-egészében túl leszünk. A folyamat sebessége az egyén habitusától függően erősen szóródik, van, akinél gyorsabb, van, akinél lassabb. A feladatok a neveléssel és oktatással kezdődnek, a családban, az iskolában, az egyetemen. Rendkívül sokat használhat (és árthat) a sajtó és a televízió. Minden közszereplő, s minden munkahelyi vezető saját szavával és cselekményeivel formálja az állampolgárok tudatát.”

16. Mit lehet tenni az iskolai csalás ellen? • Támogatónak kell lenni a diákokkal szemben, tisztelet feléjük • Fairnek kell lenni – nincs kivételezés, objektív értékelés, az is jó, ha olyan gyakorlatias feladat van, ahol nem lehet csalni • Valóban felügyelni kell a vizsgát, és ha csalt valaki, akkor büntetni • DE preventív módon kell a csaláshoz viszonyulni: olyan helyzetet kell teremteni, ahol nem/kevésbé tudnak csalni • Fontos elérni a hallgatókban azt, hogy amit tanulnak valóban hosszú távon fontos nekik • Valóban olyan anyagot kell leadni, amelyek hosszú távon tényleg kellenek majd nekik… • Ezáltal ők maguk fognak sokkal inkább a tanulásra koncentrálni és nem a jegyekre • A belső motiváció ragályos – ha ez megvan, akkor az emeli a gyerekek intrinsicmotivacioját – csökken a csalás • Etikai kódexeket kell készíteni, és azokat komolyan venni

17. Köszönöm a figyelmet!