Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban I. Bevezetés

1. Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban I.Bevezetés Modellek konvergenciája A „társadalmi normák” átalakulása Gyermekkori szocializáció Forrás: http://www.hhrf.org/korunk/9908/8k13.htm http://www.szochalo.hu/kritika/kritika2002csaki207.htm

2. Közösségi kontra individualista piacgazdaság(a kapitalizmus rajnai modellje) Közösségi: • Az egyén egy csapat tagjaként akar érvényesülni •  cél a legjobb csapat megtalálása • Gyakran a profit feláldozása annak érdekében, hogy foglalkoztatottságot fenntartsák. • A vállalat érdeke a „munkaerőbe való beruházás” • Japán: • államilag meghatározott irányelvek az iparban • „Kapcsolati kapitalizmus” – érdekeltek közötti konszenzus, mely a hosszú távú eredményesség elvén nyugszik • Németország: „szociális piacgazdaság” • Társadalmilag finanszírozott szakképzési rendszer • A privatizáció korlátozása –kormányzati tulajdonlás • Széles körű szociális, jóléti programok

3. Közösségi kontra individualista piacgazdaság(a kapitalizmus rajnai modellje) Érdek konszenzus • Részvényesek, a vállalatvezetés, az egész menedzsment és a szakszervezetek közös felelőssége. • Magas munkabérek • Képzési rendszer  A dolgozó többet ér, mint az „aktuális piaci ára” (befektetett tőke + speciális szakmai képzettség+ hűség)

4. Közösségi kontra individualista piacgazdaság(neoamerikai liberalizmus) Individualista: • A képzettség egyéni érdek, így egyéni költség is  cél: a legjobbak alkalmazása, a piaci fizetések tartása • A szociális jólétei programok „sajnálatos szükségszerűségek” • Az egyéni érdekek kiegyensúlyozódnak, így megfelelnek a közösségi érdekeknek is. • A modell egyre „egyedülállóbb” Modellek konvergenciája

5. A növekvő társadalmi egyenlőtlenségek okok vagy következmények? – az oktatás szerepe • Alapképzés: „A gazdag gyerekek teljesítményei jobbak, ha csak gazdagok vannak egy osztályban, de a szegények teljesítménye jobban nő, mint amennyivel a gazdagok teljesítménye csökken, így az átlag magasabb” • Az eltérő iskolázottság csökkenti a nemzetközi versenyképességet Eladó oldalon: A jövedelemegyenlőtlenségek csökkentik az átlagos szakképzettségi szintet. Vásárló oldalon: A magasabb szakképzettséget igénylő termékek nem mindenkinek adható el „Nem lehet prosperáló és stabil egy társadalom, amely végletesen megoszlik tulajdonosokra és nem tulajdonosokra, jól képzettekre és tanulatlanokra.”

6. A kormány szerepének újraértékelése • A piac hatékonyságának és korlátainak egyidejű felismerése • 1992-ben megfogalmazott Clinton alapelvek: • Magas növekedési ütem fenntartása • Nemzetközi versenyképesség erősítése • A lakosság életminőségét jelentősen befolyásoló társadalmi és gazdasági feltételek javítása.

7. Társadalmi normák átalakulása I.Vonatkoztatási csoportok átalakulása • Az amerikai társadalom életét jelentős társadalmi tőke (társadalmi hálózatok, normák, bizalom  közösségi, politikai élet intenzivitása) megléte jellemezte a hatvanas évekig. • Csökkenés vagy átalakulás? • A változás tünetei (General Social Survey adatai alapján) leginkább az egyes szervezetek taglétszámainak csökkenésében mutatkozik meg: • Egyházi egyesületekben 15% • A szakszervezetekben 50% • iskolai tevékenységekben való szülői részt vétel 40-60% • Sport klubokban, női klubokban… (Putman: Egyedül kuglizva) • Politikai részt vételben (1996-ben először 50% alatt a szavazók száma), pártagok száma Nem csökkentek a „címlistás-levelező” egyesületek (környezetvédők, nyugdíjasok…) Ezek nem járnak aktív részt vételi kötelezettséggel.

8. Társadalmi normák átalakulása II.Okok Putman vizsgálata szerint nem befolyásoló a részvétel csökkenésében a: • Lakhelyi mobilitás • Elővárosodás –szuburbanizálódás • Megnőtt munkaidő és időhiány • Anyagi helyzet Befolyásoló „lehet”: • A Nők társadalmi helyzetének változása-fokozott munkavállalás • Boldog, gyermekes házasságban élők hajlamosabbak társadalmi részvételre - ezek száma a válások növekedésével párhuzamosan csökkent • Televízió nézési szokások változása (3-4 h napi átlag, szabad idő 40%-a • A szenvedélyes nézők magányosak • A szenvedélyes olvasók közösségileg nagyon aktívak  A kommunikációs technológiában bekövetkezett forradalom károsítja, decentralizálja a kultúrát???

9. Társadalmi normák átalakulása II.Következmények • A társadalmi részvétel hiánya a gazdasági növekedés csökkenése, visszaesés • rövid távon: • A gazdaság teljesítőképessége nő • A szegénység csökken • Nőtt a kisvállalkozók, a háztulajdonosok, adományozók száma • Hosszú távon: • Belvárosi fekete lakosság elmaradottsága (Kenneth, Clar: 1939, 1958) • Magas bűnözési arány • Katasztrófahelyzetek nehezen kezelhetősége

10. Gyermekkori szocializáció Az alkalmazkodó csecsemő a normális csecsemő? • Napirendhez szoktatás • A csecsemő érettségének mutatója a leghosszabb alvási periódus „…amikor végül a család és az újszülött eléri a közös napirendet, és aktivitásukat gördülékenyebben kezdik összehangolni, az ezáltal keletkezett elégedettség révén a csecsemő a család szívesen látott tagjává válik” (Sprunger, Boyce és Gaines, 1985)

11. Gyermekkori szocializáció II. • Az amerikai anyák nem képesek csecsemőik kommunikációját úgy kezelni, mintha értelmetlen lenne. • Később versengő magatartásra szocializálják őket. • Még mindig problémát jelent a faji megkülönböztetés (Kenneth és Clark: 1939, 1958)

12. Gyermekkori szocializáció III.Családszerkezet és szocializáció kapcsolata A Kenyában élő „guszik” és egy északkeleti kisvárosban élő amerikai gyerekek összehasonlítása: • Az amerikaiak több időt töltenek a felnőttek közelében • Ritkán követelnek tőlük házimunkát, inkább ők igényeltek segítséget a szülőktől a maguk választotta tevékenységben. • Ritkábban mutattak proszociális viselkedést, inkább figyelmet és segítséget kértek, vagy uralkodni próbáltak a többi gyereken ”függő-uralkodó viselkedés” • Kevésbé jellemző a gondoskodó magatartás és a megbízhatóság • A gyerekeket arra ösztökélik, hogy magukra mint egyénekre, ne mint a csoport tagjára nézzenek.