VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2008. november 13.

1. Szükséges és hiányzó tanári kompetenciák a szakiskolai tanulók képzésében. Nemzetközi összehasonlítás VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2008. november 13. Nagy Mária, Eszterházy Károly Főiskola

2. Az összehasonlító kutatás céljai • Megismerni, hogy a három különböző képzési és kulturális hagyománnyal rendelkező országban, hasonló pedagógiai helyzetben hogyan gondolkodnak a tanárok arról, hogy milyen kompetenciákra van szükségük • Megismerni, hogy mennyire érzik magukat kompetensnek a megnevezett területeken • Javaslatok kidolgozása az őket segítő továbbképzések számára

3. A kutatás módszerei • „Kompetencialisták” összegyűjtése a három országban (hasonlóságok és különbségek) • A főbb kompetenciaterületek kijelölése • Egy „közös lista” megalkotása (39 elem) • Lekérdezés nemzeti mintákon (Hu: 63; I: 28; Nl: 17) Választás 4 fokú skálán. • Az adatok összehasonlító elemzése • A saját adatok elemzése

4. A főbb kompetenciaterületek • Interperszonális • Pedagógiai • A szaktárggyal összefüggő, didaktikai • Együttműködés másokkal (tanárok, szülők) • Saját szakmai fejlődéssel, reflektivitással összefüggő kompetenciák • A diákok tanulási kompetenciáinak fejlesztése • Kapcsolódás a szakmai közösséghez

5. A legfontosabb kompetenciák (A tanár képes…)

6. A fontossági sorrendek hasonlóságai és eltérései • Mindhárom országban vezetnek az interperszonális kompetenciák • Mindhárom országban hasonlóak a kevésbé fontos kompetenciák (pl. adminisztráció, iskolai és iskolán kívüli tanulási helyszínek megszervezése, saját szakmai munkájának monitorozása, új IKT használata). • A magyar és az olasz sorrendek között nagyobb egyezések (interperszonális és didaktikai kompetenciák nagyobb jelentősége). • Holland sajátosság: együttműködés kollégákkal, tanulók előzetes tudásának figyelembe vétele, a szülők világának ismerete, reflektivitás).

7. A saját kompetenciák megítélése (Képes vagyok…)

8. A képességi sorrendek hasonlóságai és különbségei • A képességek átlagpontszámai mindenütt alacsonyabbak (deficit). (Magyar: 0,13; holland: 0,17; olasz:0,79) • Mindhárom országban erősek a szaktárgyi-didaktikai kompetenciák és néhány interperszonális kompetencia. • Mindháromban gyenge a szülők ismeretével, és az iskolai diagnosztikai eljárásokkal kapcsolatos kompetenciák. • A magyar és az olasz tanárok között több a hasonlóság (inkább az iskola világán belüli képességek).

9. A fontossági és képességi eltérések sorrendjei (a legsúlyosabb deficitek)

10. Hasonlóságok és különbségek a legsúlyosabb deficitek (a lista alsó harmada) terén • Nagy a hasonlóság. A legtöbb „egyedi” tétel a holland listán. • Három közös tétel (fejlesztendő kompetenciák): • A diákok motiválásával; • Az együttműködés és a kölcsönös bizalom megteremtésével; • A szülők világának, a diákok kulturális hátterének megismerésével kapcsolatos kompetenciák, fontosságukhoz képest, hiányosak.

11. A magyar vizsgálat néhány tanulsága, 1a. A legnagyobb „deficitek” (képesség…) • a diákok motiválása (-0,59) • megteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörét (-0,49) • biztonságos tanulási környezetet teremteni (-0,47) • kapcsolatot teremteni a szülőkkel, az iskola környezetével (-0,34) • hatékony és valósághű tanulási környezetet létrehozni (-0,34) • naprakész ismeretekkel rendelkezni a legújabb pedagógiai, didaktikai és oktatásszervezési kérdésekben (-0,33)

12. A magyar vizsgálat néhány tanulsága, 1b. A legnagyobb „deficitek” (képesség…) • az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére (-0,32) • saját tudatosságát fejleszteni (-0,31) • a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére (-0,30) • lelkesedni saját tantárgya és a tanulók e tárgyban mutatott fejlődése iránt (-0,3) • felismerni a fejlődési és viselkedési problémákat (-0,27)

13. Belső eltérések a magyar mintán belül. I. Fontossági sorrend, átlag pontszámok

14. Belső eltérések a magyar mintán belül, 3.(Képességi sorrend) • Nincs semmi különbség azok között, akik részt vettek az Equal-projektben, és azok között, akik nem.

15. Összegzés • A kompetenciák vizsgálata segíthet a szakmai problémák feltárásában. • A nemzetközi összehasonlítások a szakma általános és speciális (nemzeti) problémáinak jobb megértését segítheti (pl. a „kiterjedt” és a „korlátozott” szerepek közti különbségeket). • Mindenütt jelentős eltérések vannak a feladatnak tulajdonított jelentőség és a tanárok képessége között. • A speciális helyzetben (szakiskola) a deficitek között nagy hasonlóságok vannak nemzetközi szinten. • Az iskolák, a tanárok különböző csoportjai közti eltérések elemezhetők: egymástól is lehet tanulni. • A deficitek azonosítása segíthet a továbbképzések megtervezésében.