Felszíni vízminősítés gyakorlatának változása Magyarországon

1. Felszíni vízminősítés gyakorlatának változása Magyarországon Dr. Szabó Attila főiskolai docens Szolnoki Főiskola Regionális Fejlesztési, Szaktanácsadási és Kutatóközpont központvezetője

2. A vízről, mint olyanról A víz élet és halál, fájdalom és öröm, állandóság és változékonyság! A víz az élet forrása! Víz nélkül nincs élet! A víz érték! Szakrális szimbólum. Élvezeti cikk. Természeti kincs és szépség. Áru és közjó. Véges, megújuló és sérülékeny erőforrás. Kockázati tényező. Fejlődés. A fejlődés korlátozója. Stratégiai jelentőségű, konfliktusos közeg.

4. VÍZMINŐSÉG – VÍZMINŐSÍTÉS • A vízminőség • „A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége.” (FELFÖLDY 1974) • adott időpontban jellemző állapot (DÉVAI et al. 1992a). • víz valamennyi állapothatározója (elsősorban hidrológiai, fizikai, kémiai és biológiai tényezők) befolyásolja • EU Víz Keretirányelve (EU VKI) is állapotként értelmezi a vizek minőségét • A vízminőség meghatározására, a változások leírására a környezetminősítésen belül a vízminősítés szolgál.

5. VÍZMINŐSÉG – VÍZMINŐSÍTÉS • A biológiai vízminőség • „A biológiai vízminőség azoknak a tényezőknek az összessége, amik a vizi ekoszisztémák életét meghatározzák, létrehozzák és fenntartják azokat.” FELFÖLDY (1974) • egy olyan állapot, amelyet az élőlények térbeli, időbeli és mennyiségi reprezentáltsága tükröz (DÉVAI et al. 1992b). • Ökológiai vízminősítés(DÉVAI et al. 1992c, 1999) • élőlények populációinak térbeli, időbeli és mennyiségi eloszlási mintázatainak kialakulásáért és megváltozásáért felelőssé tehető okokat derítjük fel (háttérmintázatok) • sztatikus és dinamikus mutatók • aktuális és globális tipológia

6. VÍZMINŐSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA • 1964-1983: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) módszer • 1983-1994: MSZ 10-172/1-83 szabvány • MI 10-172/2-84 Műszaki Irányelv • MI 10-172/3-85 Műszaki Irányelv • 1994-2006:MSZ 12749:1993 szabvány • 2007-: EU VKI

7. KGST módszer • 1964: „Egységes vízminőségi kritériumok és normák, valamint osztályozásuk elve.” • 1966: „Vízminőség-vizsgálatok és azok értékelése.” • Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) • 1968 és 1970: KGST Egységes vízvizsgálati módszerek, I. • Kémiai módszerek 1-2. • 1975-1976: KGST Egységes vízvizsgálati módszerek, II. • Radiokémiai módszerek (II.) • Biológiai módszerek (III.) • Mikrobiológiai módszerek (IV.)

8. KGST módszer • vízminősítés alapjául az úgy nevezett vízminőségi normatívák – a víz összetételének és tulajdonságainak jellemzésére szolgáló mutatószámok határértékei – szolgáltak • a vízminőségi normatívák alapján történő minősítést elsősorban a vízfelhasználók igényei határozták meg • a KGST módszer alapján a felszíni vizeket négy vízminőségi osztályba sorolták: • I. osztály: tiszta víz • II. osztály: kissé szennyezett víz • III. osztály szennyezett víz • IV. osztály: osztályon kívüli, nagyon szennyezett víz, szennyvíz

9. KGST módszer • A vizsgálandó változókat az alábbi módon csoportosította a KGST módszer: • a) az oxigén-forgalom mutatói: oldott oxigén, oxigén telítettség, biológiai oxigénigény (BOI5), kémiai oxigénfogyasztás (KOISMn), kénhidrogén tartalom, szaprobiológiai állapot • b) ásványi anyag tartalom mutatói: klorid, szulfát, összes keménység, kalcium, magnézium, száraz maradék • c) különleges mutatók • c’: ammónium, nitrát, fenolok, szintetikus mosószerek, pH, összes vas, mangán, hőmérséklet, szag és íz, szín, olaj, Coli-érték • c’’: cianidok, kórokozó csírák, káros anyagok (ólom, arzén, higany, réz, cink, kadmium, króm (III), króm (VI), kobalt, ezüst, szulfid-ionok, vanádium, bór)

10. KGST módszer • Az I-III. vízminőségi osztályokhoz tartozó határértékeket táblázatokban foglalták össze. • Az osztályozást egyrészt – amennyiben arra lehetőség volt – a kisvizes időszakok értékei, valamint a legkedvezőtlenebb állapotok középértéke alapján kellett végezni. • Adott víztér, víztest vízminőségi osztályát minden csoporton belül a legkedvezőtlenebb mutató határozta meg. • Az egyes vizekre vonatkozó vízminőségi osztályokat egyrészt táblázatos formában, másrészt térképen minőségi színjelzéssel – I. osztály: kék; II. osztály: sárga; III. osztály: narancs; IV. osztály: barna – adták meg.

11. MSZ 10-172/1-83 szabvány1983-1994 • MSZ 10-172/1-83. Felszíni vizek minősége. Értékelési és minősítési rendszer – Vízügyi Ágazati Szabvány • integrált minősítési rendszer: a felszíni vizeknek biztosítani kellett a vízi ökoszisztémák viszonylagos stabilitását, és egyidejűleg ki kellett elégítenie a vízhasználatok igényeit is

12. MSZ 10-172/1-83 szabvány1983-1994 • MI 10-172/2-84. Felszíni vizek minősége. Vízminőségi törzshálózat. – Országos Vízügyi Hivatal, Műszaki Irányelv • felszíni vízminőségi törzshálózati állomások pontos helyét, számát és a mintavételi gyakoriságot határozta meg • 250 országos törzshálózati állomás került kijelölésre + 287 egyéb mintavételi hely

13. MSZ 10-172/1-83 szabvány1983-1994 • MI 10-172/3-85. Felszíni vizek minősége. A törzshálózati mintavételi helyeken vizsgálandó komponensek körének, a mérések gyakoriságának és a határértékeknek a meghatározása. – Országos Vízügyi Hivatal, Műszaki Irányelv • törzshálózati állomásokon vizsgálandó komponensek körét, • a mérés gyakoriságát (nagy gyakoriságú, rendszeres vizsgálatok: minimum 26 mintavétel/év; kis gyakoriságú, időszakos vizsgálatok: legkevesebb 1-4 mérés évente; célvizsgálatok), • valamint a minősítési rendszerekhez tartozó határértékeket határozta meg

14. MSZ 10-172/1-83 szabvány1983-1994 • MI 10-172/3-85. Műszaki Irányelv alapján az alábbi minősítési rendszerek kerültek bevezetésre: • felszíni vizek minősítése biológiai stabilitás szempontjából, • felszíni vizek minősítése ivóvízellátás szempontjából, • felszíni vizek minősítése ipari vízhasználat szempontjából, • felszíni vizek minősítése öntözés szempontjából, • felszíni vizek minősítése halgazdasági követelmények szempontjából, • felszíni vizek minőségének integrált követelményrendszere, • nyílt vizű strandok vízminőségi követelményei. • A fenti rendszerekhez három osztályos minősítés tartozott: kívánatos, tűrhető és nem kívánatos.

15. MSZ 12749:1993 szabvány1994-2006 • MSZ 12749:1993. Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. – Magyar Szabvány • A szabvány megadta az országos törzshálózati mintavételi helyeket (150 db), az egyes mintavételi helyeken alkalmazandó éves mintavételi gyakoriságot és a vizsgálandó elemek körét. A mintavételezést és a vizsgálatokat a környezetvédelmi, majd környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek laboratóriumai végezték.

16. MSZ 12749:1993 szabvány1994-2006 • A vizsgálandó változókat öt főcsoportba és négy alcsoportba sorolták: • A csoport: oxigénháztartás jellemzői • B csoport: a nitrogén- és a foszforháztartás jellemzői • C csoport: mikrobiológiai jellemzők • D csoport: mikroszennyezők és toxicitás • D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezők • D2 alcsoport: szerves mikroszennyezők • D3 alcsoport: toxicitás • D4 alcsoport: radioaktív anyagok • E csoport: egyéb jellemzők

17. MSZ 12749:1993 szabvány1994-2006 • A fenti fő- és alcsoportokba összesen 76 különböző fizikai, kémiai és biológiai változó tartozik. Azonban a ténylegesen biológiai, élőlénycsoportokhoz kapcsolódó vizsgálatok száma mindössze 10%-a a vizsgált elemeknek. A szabvány öt vízminőségi osztályt különböztet meg: • I. osztály: kiváló víz • II. osztály: jó víz • III. osztály: tűrhető víz • IV. osztály: szennyezett víz • V. osztály: erősen szennyezett víz

18. MSZ 12749:1993 szabvány1994-2006 • A minősítés során minden egyes vízminőségi jellemző vizsgálati eredményeinek éves adatsorát külön-külön kell értékelni. Mértékadó értéknek általában (mintavételi gyakoriság nagyobb, mint 12/év) a 90%-os összegzett relatív gyakoriságú értéket kell venni. 12 minta/év alatti vizsgálati gyakoriság esetében pedig az osztályozás szempontjából mértékadó értéknek a legnagyobb vizsgálati eredményt tekintik. A mértékadó értékeket kellett a szabványban megadott az egyes vízminőségi osztályokhoz tartozó határértékkel összevetni. A komponensenként adódott vízminőségi osztályok közül a legrosszabbat kell egy-egy jellemző csoporton belül mértékadónak tekinteni. • A szabvány nem ad lehetőséget a vízhasználatok figyelembe vételére, illetve a biológiai vízminősítésre. A rendszer nem biztosítja a különböző víztér, víztest típusok önálló minősítését, megkülönböztetését.

19. Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve • COUNCIL DIRECTIVE 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy. – Off. J. Eur. Communities 43: 1-72. • Elsődleges célja, hogy 2015-ig egységes elbírálás alapján biztosítani lehessen a természetes víztereknél a „jó ökológiai és jó kémiai állapotot”, míg erősen módosított és mesterséges víztereknél a „jó ökológiai és kémiai potenciált”.

20. Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve • A VKI végrehajtásának legfontosabb eszköze a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés, mely meghatározza a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket és az intézkedési programokat egységes keretbe foglalja. • A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés alapdokumentuma a 221/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól. • A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a 4 részvízgyűjtő, a 17 tervezési részegység és a 42 tervezési alegység szintjéből tevődik össze. • A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, a 4 részvízgyűjtőre valamint azon belül a 17 részegységre egységes tartalommal kellett elkészíteni.

23. Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve

24. Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve • Víztestek száma Magyarországon: • 869 vízfolyás víztest • 213 állóvíz víztest • VKI monitoring: • felügyeleti: 140 hely • operatív: 345 hely

25. Állapotjellemzők Besorolás biológiai elemek 5 osztály biológiai állapot hidrológiai morfológiai állapot hidrológiai és morfológiai elemek 5 osztály ökológiai állapot fizikai és általános kémiai elemek Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot 5 osztály A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA Specifikus szennyezők 5 osztály kémiai állapot Kémiai paraméterek 2 osztály VKI MINŐSÍTÉS: VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE

27. A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

28. Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve

29. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!