1 / 6

A számjelölés A melléknévfokozás A kiemelőjel

A számjelölés A melléknévfokozás A kiemelőjel. Az alapnyelvi számjelek. Négy többesjel: *-t (a nom. többes száma) *-j (*-i̯) (függő esetek) *-k (névmások, jelek, ragok) *-n (birtoktöbbesítő) A magyarban voltaképpen egyik sincs meg. A *-k és a *-j (*-i̯) továbbélése vitás kérdés.

zihna
Télécharger la présentation

A számjelölés A melléknévfokozás A kiemelőjel

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A számjelölésA melléknévfokozásA kiemelőjel

  2. Az alapnyelvi számjelek • Négy többesjel: • *-t (a nom. többes száma) • *-j (*-i̯) (függő esetek) • *-k (névmások, jelek, ragok) • *-n (birtoktöbbesítő) • A magyarban voltaképpen egyik sincs meg. • A *-k és a *-j (*-i̯) továbbélése vitás kérdés.

  3. Az általános többesjel • Az uráli nyelvek egyes számot használnak a többet jelentő számevek után is. • A magyar -k többesjel valószínűleg a finnugor *-kkV névszóképző folytatása, amely gyűjtőneveket képezett, pl. finn kuusi (‘fenyő’) > kuusikko (‘fenyves’) stb. Hasonló fejlődésre (más képzővel) van példa a cseremiszben is.

  4. A birtoktöbbesítő • Az alapnyelvi *-j (*-i̯) folytatása, de meglehet, hogy csak közvetetten. • Az ősm. kezei > kezé > keze, valamint kezei > kezí > kezi kétféle fejlődés eredményeképpen az E/3. birtokos személyjeles alak keze/kezi formájú lehetett. • Egyesek szerint a kezi forma lefoglalódott a birtoktöbbesített alaknak.

  5. A melléknévfokozás • A középfok -b > -bb jeleegy *-mp képzőre megy vissza. • Geminált változata az ómagyarban bukkan fel, hangzóközi helyzetben. • A csonka tőhöz járul, valószínűleg a kétnyíltszótagos tendencia miatt. (idesbek stb.) • A felsőfok leg- jele kései fejlemény, csak a 16. században bukkan fel. Először határozószókon használták (legottan stb.).

  6. A kiemelőjel • Az -ik belső magyar fejlemény. • A sorszámnév -d képzőjéhez is járulhat. • Kialakulásának kiindulópontja valószínűleg az egyik és a másik névmási alakok. • Ezek T/3. birtokos személyjeles formák („az ő együk” = ‘egy közülük’). • Innen terjed melléknevekre.

More Related