A NAT és a kerettantervek dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

1. A NAT és a kerettantervek dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2012. szeptember 27.

2. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet 2012. május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 szept. vége – okt. eleje Pedagógiai program/ helyi tanterv 2012. október-december

3. A NAT 2012 főbb jellemzői A NAT küldetésének újradefiniálása Az értékközvetítés hangsúlyozása a nevelési-oktatási folyamatban A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése .Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése. A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése

4. Változás: Fejlesztési célok „hálózata” Fejlesztési területek – nevelési célok • Erkölcsi nevelés • Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése • A testi és lelki egészségre nevelés • A családi életre nevelés • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság • Pályaorientáció • Gazdasági és pénzügyi nevelés • Médiatudatosságra nevelés • A tanulás tanítása Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos és technikaikompetencia • Digitális kompetencia • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség • A hatékony, önálló tanulás

5. Közműveltség Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.

6. A műveltségi területek kiemeltközös céljai • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az informatika alkalmazása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek kialakítása; • az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a médiumok alkotó használata

7. A műveltségi területek általános jellemzői • kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; • az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; • nem lezárt rendszerként jelennek meg; • nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; • hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

8. A műveltségi területek szerkezete • Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás. • A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg. • Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja. Alapelvek, célok • Fejlesztési feladatok tantárgyanként • Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12. évfolyam) • Közműveltségi tartalmak tantárgyanként • Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12. évfolyam)

9. A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT) • „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: • a nevelés és oktatás céljait, • a tantárgyi rendszert, • az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, • a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, • továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, • és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” • Forrás: Nemzeti alaptanterv

10. Kerettantervi mappák Az alábbi egységes struktúrájú kerettantervi mappák kialakítása történt meg: • Alsó tagozat • Felső tagozat • Négy évfolyamos gimnázium • Hat évfolyamos gimnázium • Nyolc évfolyamos gimnázium • Szakközépiskola • Szakiskola (külön projektben) További fejlesztések: • Nemzetiségi iskolák • alsó tagozat • felső tagozat • négy évfolyamos gimnázium • SNI kerettantervek • alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára • felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára • Két tanítási nyelvű iskolák • felső tagozat • négy évfolyamos gimnázium

11. Kerettantervek: 1–4. évfolyam Kötelező tantárgyak • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelv • Matematika • Erkölcstan • Környezetismeret • Ének-zene • Vizuális kultúra • Életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport • Választható tantervek • Emelt szintű képzéshez: • Ének-zene • További tantervek: • Dráma és tánc • Tánc és mozgás • Készülő új tantervek • Családi életre nevelés • Sakk • Lovaskultúra

12. Kötelező minimális óraszámok 1–4. évfolyamon

13. Emelt szintű ének-zenei képzés1-4. évfolyamon *A jogszabályban foglaltaknak megfelelően az ének-zene óraszámába az énekkari vagy a kórusfoglalkozás összesen heti egy óra erejéig beszámítható.

14. Magyar nyelv és irodalom 1-4.Bevezető Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. (…)

15. Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek • 1-2. évfolyamon: • Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása • Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése • Olvasás, az írott szöveg megértése 2. ‑ az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása • Olvasás, az írott szöveg megértése 3. ‑ a szövegértő olvasás előkészítése • Irodalmi k Az írástanítás előkészítése ‑ az írás megtanulásának technikai alapozása kultúra, az irodalmi művek értelmezése • Az írott betűalakok tanítása ‑ írástechnikát fejlesztő gyakorlatok • Az írástechnika fejlesztése ‑ az eszközszintű írás előkészítése • Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták • Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása • A tanulási képesség fejlesztése • Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

16. Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek 3-4. évfolyamon: • Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése • Olvasás, az írott szöveg megértése • Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése • Az íráshasználat fejlesztése • Fogalmazási alapismeretek • Szövegalkotási gyakorlatok • Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok • Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása • A tanulási képesség fejlesztése • Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

17. Magyar nyelv és irodalom 1-4.Táblázatrészlet

18. Erkölcstan 1-4.Bevezető Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.

19. Erkölcstan 1-4.Tematikai egységek 3-4. évfolyamon: • Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? • Közösségben és egyedül ̶ a társaim és én • Az osztály és az iskola • Kulturális-nemzeti közösség • A környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ • A mindenség és én – Születés és elmúlás • 1-2. évfolyamon: • Az én világom • Társaim – Ők és én • Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek • Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség • A környező világ

20. Erkölcstan 1-4.Táblázatrészlet

21. Környezetismeret 1-4.Bevezető Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét. (…)

22. Környezetismeret 1-4.Tematikai egységek • 1-2. évfolyamon: • Az iskolás gyerek • Tájékozódás az iskolában és környékén • Mi van a teremben? • Anyagok körülöttünk • Hóban, szélben, napsütésben • Mi kerül az asztalra? • Élőlények közösségei 3-4. évfolyamon: • Mennyi időnk van? • Tájékozódás a tágabb a térben • Megtart, ha megtartod • Miért érdemes takarékoskodni? • Az a szép, akinek a szeme kék? • Merre megy a hajó? • Egészség és betegség • Önismeret és viselkedés • Vágtat, mint a paripa • Kertben, mezőn

23. Környezetismeret 1-4.Táblázatrészlet

24. Kerettantervek: 5–8. évfolyamKötelező tantárgyak • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelv • Matematika • Erkölcstan • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Természetismeret • Fizika • Kémia • Biológia-egészségtan • Földrajz • Ének-zene • Vizuális kultúra • Dráma és tánc* • Hon- és népismeret* • Informatika • Technika, életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport * 5. évfolyamon kötelezően választandó tantárgyak

25. Kerettantervek: 5–8. évf.Választható tantárgyak Emelt szintű képzésekhez: • Matematika • Ének-zene • Fizika További tantervek: • Természettudományi gyakorlatok • Technika, életvitel és gyakorlat (városi és vidéki változat) • Tánc és mozgás Készülő új tantervek: • Családi életre nevelés • Lovaskultúra • Pénzügyi és gazdasági kultúra • Hon- és népismeret

26. Kötelező minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

27. Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (5–8. évfolyam) Kerettantervek által tartalmazott ajánlások: • Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés • Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés • Emelt szintű (tagozatos) ének-zenei képzés • Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzés

28. Kerettantervek: 4 évf. gimnáziumKötelező tantárgyak • Magyar nyelv és irodalom (2 változat) • I. és II. Idegen nyelv • Matematika • Etika • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Fizika • Kémia • Biológia-egészségtan • Földrajz • Ének-zene • Vizuális kultúra • Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret • Informatika • Technika, életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport

29. Kerettantervek: 4 évf. gimnáziumVálasztható tantárgyak Emelt szintű képzésekhez: • Matematika • Idegen nyelv • Biológia • Fizika • Kémia További tantervek: • Filozófia Készülő új tantervek: • Családi életre nevelés • Pénzügyi és gazdasági • Vállalkozzunk! • Munkapiac • Sakk

30. Kötelező minimális óraszámok 4 évfolyamos gimnázium

31. Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (4 évf. gimn.) Kerettantervek által tartalmazott ajánlások: • Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés • Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés • Emelt szintű (tagozatos) humán képzés • Emelt szintű (tagozatos) művészeti képzés • Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzések • a) Fizika – Matematika • b) Fizika – Kémia • c) Biológia – Kémia

32. Kerettantervek: szakközépiskola Kötelező közismereti tárgyak • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelv • Matematika • Etika • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Fizika • Kémia • Biológia-egészségtan • Földrajz • Művészetek címszó alatt egy év Ének-zene vagy Vizuális kultúra vagy Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret • Informatika • Testnevelés és sport Emelt szintű képzésekhez: Biológia / Fizika / Kémia / Földrajz

33. Kötelező minimális óraszámok szakközépiskola

34. Az iskolák körvonalazódó feladatai (2012/13-as tanév) • A kerettanterv adaptációja 2012. szeptember –december között a helyi tanterv átalakításával: Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő • a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; • döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; • az értékelési rendszer kialakítása; • a pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele • 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése

35. A tantervkészítés egyensúlykeresés: a szaktudományok és az iskolai tanítás a pedagógia elmélete és az iskolák gyakorlata a modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és az elérhető feltételek a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok a szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei …és még számos más tényező között.