1 / 180

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Duna Összeköt

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Duna Összeköt. Élhető vidék. Budapest, 2008 Október 21.

grant
Télécharger la présentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Duna Összeköt

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Duna Összeköt Élhető vidék Budapest, 2008 Október 21. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. A Duna Összeköt – Összefoglaló a térségről A(z) A Duna Összeköt területe 21 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 39,494 fő, a városokban élő lakosok száma 9,246 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 15 db fő fejlesztési prioritás és 32 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 14 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 43%-a, 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 30 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Közlekedés mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor A Duna Összeköt – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 39,494 • Dunaföldvár • 9,246 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 21 • Bölcske • 2,903 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 1 • Nagydorog • 2,892 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 11 • Dunaszentgyörgy • 2,668 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 0 • 15 • Fő fejlesztési prioritások száma • 32 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 6 • 14 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 30 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. A Duna Összeköt – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,582,956 EUR – a A kulturális örökség megőrzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 5 • 1,343,615 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 2 • 212,719 • Falumegújítás és -fejlesztés • 3 • 220,420 • A kulturális örökség megőrzése • 7 • 1,582,956 • Leader közösségi fejlesztés • Leader vállalkozás fejlesztés • 1 • 222,033 • Leader képzés • 1 • 143,684 • Leader rendezvény • 2 • 372,363 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 306,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 82,033 • Leader komplex projekt • 1 • 119,575 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára A Duna Összeköt - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • Hiányzik: a településen élők összefogása, mikrotérségek összefogása; infrastruktúra.a kistérség stratégiai pozíciói részben A térség gazdasági életét alapvetően meghatározó Atomerőmű és köré szerveződött szolgáltatói kör, részben pedig az erőteljesen intenzív termelésű, főként gabonára és a magyar viszonyokra jellemző állattartásra alapozott mezőgazdaság túlsúlyát mutatják. A mezőgazdasági szerkezet megváltoztatása a jó természeti adottságú területeken nem feltétlenül szükséges, de a jelenlegi piacra jutási esélyek néhány újabb, a termelés hatékonyságát segítő „eszköz” alkalmazásával tovább növelhetők. • Érintetlen természeti környzetünk, településeink vendégszerető lakossága,egyes településeken élők példamutató összefogása.Vállalkozás orientált milliő fejlesztése. Alternatív jövedelemszerzéssel lakosság helyben tartásának elősegítése.Helyi társadalmak közösségé szervezése.Helyi termékek felélsztése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. A Duna Összeköt – A stratégia alapvető célja • Amink van: jó termő föld, természeti értékek, turisztikai csírák, • Intézményeink, civil szervezetek, népi hagyományok és nemzetiségi kultúrák. Ehhez a megtervezett fejlesztéseket meg tudjuk valósítani,akkor a mi kistérségünkre elnyerheti az ÉLHETŐ VIDÉK címet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 • Leader csoportunkban 21 település található.Egy nagyközség és 19 község és egy város alkotja a csoportot.A termelői hagyományokra és a jó földrajzi adottságokra alapozott növénytermesztési és állattenyésztési kultúrák fenntartható és alkalmazkodó fejlesztése • Bár a térség gazdaságában meghatározó a paksi atomerőmű jelenléte, a kistérség életében mégis igen nagy az agrárium jelentősége. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség környezeti állapota 1/1 • Magyarország majdnem minden kistérségében ma is élő probléma az infrastrukturális hálózatok alacsony színvonala vagy éppen hiánya. Az elmúlt negyven-ötven év elmaradt közmű, közút, stb. beruházásai oda vezettek, hogy a nehezen megközelíthető vidéki területek kevésbé tudtak bekapcsolódni az új piacgazdasági folyamatokba, mert nem tudtak megfelelő szolgáltatásokat felkínálni a befektetni szándékozó gazdasági szereplőknek. Az infrastruktúra szerepe természetesen elsődlegesen az, hogy a lakosság igényeit kielégítse, kényelmes, tiszta környezetet teremtsen, megkönnyítse a kapcsolatok kialakítását, lehetővé tegye a munkába járást, egyáltalán hozzájáruljon ahhoz, hogy az ott élők vonzónak találják környezetüket, kötődjenek ahhoz, és ne kényszerüljenek elköltözni onnan. Érzékelhetőbb, kézzelfoghatóbb probléma a településeken belüli úthálózat rossz helyzete.A települések feltárt, de eddig nem hasznosított kulturális értékekkel (templomok, műemlékek, kastélyok, kúriák, térséghez fűződő híres személyiségek emlékei) rendelkeznek, melyek felújítása, védelme és hasznosítása a térségmarketingben is jelentős szereppel bírhat, és olyan környezetet teremthetne, amely javíthatná az életkörülményeket, ezzel elősegítve az elvándorlás csökkenését és letelepedésre a település vonzóvá tételét. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • A magas munkanélküliség fenntartása. • Piaci lehetőségek szűkülése • A környezetterhelés erősőrlése • Adottságokhoz nem illeszkedő termelés fenntartása. • A fejlesztések fenntarthatósága. • Általános iskolák folyamatos megszüntetése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  13. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  14. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 10% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 11% • 14% • Építőipar • 28% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 6% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 5% • 3% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 14% • 8% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 31%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 14% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 31% 8% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.9%, ami 1.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.9% • Változás 2003-hoz képest 1.5 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  17. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 • Megfigyelhetjük, hogy 2003- hoz épest 2007-ban a munkanélküliségi mutató nőtt. A fő probléma az aluliskolázottság, valamint a nem megfelelő végzettség. Ezért is állítottuk úgy össze programjainkat, hogy tudjunk segíteni a munkanélkülieken, valamint a munkahelyteremtés össztönzésével tudjuk csökkenteni a munkanélküliek számát.A munkanélküliség aránya sok helyen az országos átlagot meghaladja, a munkanélküliek között magas az iskolázatlanok ill. a munkaerőpiacon nehezen értékesíthető szakmával rendelkezők aránya, rosszak a nők elhelyezkedési esélyei, nyelvtudás hiánya Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  18. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 4 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 24%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Györköny székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 3 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 3,014 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 24% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  19. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • PA ZRT • 9900 Területen kívüli szervezet • 2,500 • Egyéb tevékenység 2 • Qualitrans -Cargo • Dunaszentbenedek • 6340 Szállítmányozás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 100 3 • Color Ferr Kft • Györköny • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 70 4 • Földvár Gumiipari Szövetkezet • Dunaföldvár • 1930 Lábbeligyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 70 5 • ISO-SZER Kft. • Dunaszentgyörgy • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • Építőipar • 60 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • MILKMEN KFT • Pusztahencse • 0121 Szarvasmarha-tenyésztés • 50 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • Mezőgazdasági Szövetkezet • Dunaszentgyörgy • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 44 8 • BEANETT Bt. • Györköny • 1821 Munkaruházat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 40 9 • AGÓRA Kft. • Györköny • 2111 Papíripari rostanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 40 10 • Dunaföldvári Ipari és Területfejlesztési Kht • Dunaföldvár • 8532 Szociális ellátás elhelyezés nélkül • Közszféra • 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  21. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 • Térségünkre nem a Leader csoportba tartozó vállalkozások meghatározzák a foglalkoztatást.Akadnak olyan települések, ahol több foglalkoztató is van és a környező településekről is foglalkoztatja az embereket. • A térség területén eltérő, sokféle talajtípus található, a birtokstruktúra elaprózott, az eszköz-ellátottsági szint alacsony fokú.Nagymértékű a felvásárlói monopóliumból fakadó általános termelői kiszolgáltatottság. Alacsony a termékek feldolgozottsági szintje. Az egyoldalú termelési szerkezetből (gabonanövények túlsúlya) adódóan a termőterületek fizikai állapota helyenként leromlott, termőképessége gyenge. Alacsony a jól értékesíthető, munkaigényes mezőgazdasági termények aránya. A piaci, gazdasági információk hiánya, általános tájékozatlanság az EU-s követelményeket illetően. Az állattenyésztési ágazat elsorvadt ill. beszűkült a térségben. A feldolgozóipar hiánya (konzervgyár, dohánybeváltó, Nagydorogi ÁFÉSZ gyógynövény termeltetése és feldolgozása) Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  22. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 27 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 1 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 5 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 9 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 24 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 3 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 34 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 5 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 14 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 20 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 0 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 2 • Nemzetközi kapcsolatok • 1 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 14 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 8 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 6 • Politikai tevékenység • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  23. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 • Térség 21 településéből 10 településen található Teleház, ezeket működtető civil szervezetek meghatározók a térségben.A 173 szervezetből szabadidővel foglalkozik a legtöbb civil szervezet 34 , ezt követi a kultúrával foglalkozó szervezet 27, a sporttal kapcsolatos 24 szervezet, 20 szervezete a közbiztonsággal foglalkozik. Ezekből adódik, hogy az egyes településeken megfigyelhető pezsgő civil élet, de ahol nem pezsgő ott is jelen van, ezeket fontos fejleszteni.Humán erőforrás is fejleszthető a civilek által minden településen. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  24. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 615 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 40,109 39,892 39,688 39,705 39,494 Éves változás 17 -211 -217 -204 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 615 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  25. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 10% • 13% • 6-14 év • 63% • 60% • 15-59 év • 21% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  26. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 10% • 9% • 1-5 általános • 15% • 9% • 6-7 általános • 31% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 20% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 5% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 8% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 4% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség demográfiai helyzete 1/1 • Sajnos a térségben elég sok idős lakosság él, ez meghatározza a települések szerkezetét is. Kistelepülések iskolái megszűnnek ennek következménye az aktív korú népesség elvándorlása. Reméljük, hogy a tervezett fejlesztésekkel el tudjuk érni, hogy a lakosság száma is növekedik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 0 • 0% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 29% • Mindhárom mobilhálózat • 6 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 17 • 81% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  29. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Kollégiumi feladat-ellátási hely Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  30. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  31. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 • A térség településeinek 1/3-ában van szennyvízhálózat. Szükséges a falusi települések szennyvízcsatornájának kiépítése is, mert egyrészt az emésztőgödrökbe kerülő kommunális szennyvíz közvetlenül szennyezi a talajvizet, másrészt a kiépített közművekkel rendelkező területek jóval nagyobb vonzerőt jelentenek az új gazdasági szereplők számára. A szennyvízcsatorna minél gyorsabb megépítése mellett szól az a tény, hogy az egész kistérség a Duna vízbázisán fekszik, amelynek védelme a környezetvédelem egyik - már törvény által is szabályozott - legfontosabb feladata. • Minden településen az utak állapota elhanyagolt, sok helyen az esővíz elvezetés is ezeken az utakon történik. Adott esetben az alsóbbrendű utak kiegészítő útvonalai lehetnek a megfelelő minőségű mezőgazdasági utak, vagy az egymáshoz közelebb eső települések közötti kerékpárutak. Ezért ezek egymásra épülő tervezése, építése szükséges. Főleg a kistelepülések lakosainak életét könnyítheti meg a belterületi utak és járdák pormentesítése, burkolása, mert a korszerű burkolattal ellátott belterületi utak aránya a falvakban alacsony. Közúthálózatunk állaga rossznak mondható, valamint nincsenek kiépítve a településeket összekötő rövid utak. • Településeken az ivóvíz minősége sem megfelelő, sok településen javítani kell az ivóviz minőségét, mert egészségtelen. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  32. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.01 • 0.01 • 0.27 • 0.16 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 31% • 21% • 15% • 23% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  33. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Bátya • Község • 2,245 • Közszféra • 12.86% • 337,409 • 0.000 • 0.000 Bikács • Község • 476 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.29% • 242,509 • 11.662 • 0.000 Bölcske • Község • 2,903 • 5.07% • 568,485 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Drágszél • Község • 389 • 8.98% • 273,336 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dunaföldvár • Város • 9,246 • 5.39% • 479,396 • 0.412 • 0.639 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dunaszentbenedek • Község • 928 • 13.27% • 349,474 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dunaszentgyörgy • Község • 2,668 • 6.00% • 150,000 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  34. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Foktő • Község • 1,703 • Közszféra • 13.61% • 321,617 • 0.000 • 0.000 Géderlak • Község • 1,075 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.00% • 376,223 • 0.000 • 0.000 Gerjen • Község • 1,332 • 11.46% • 420,712 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Györköny • Község • 1,026 • 4.22% • 525,799 • 0.000 • 0.406 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kajdacs • Község • 1,359 • 16.10% • 317,515 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Madocsa • Község • 2,016 • 4.63% • 544,675 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Miske • Község • 1,950 • 16.04% • 337,728 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  35. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Nagydorog • Nagyközség • 2,892 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.50% • 422,391 • 0.000 • 0.000 Németkér • Község • 1,844 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.43% • 350,000 • 0.695 • 0.000 Ordas • Község • 499 • 10.00% • 60,000 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pálfa • Község • 1,683 • 10.48% • 342,225 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Pusztahencse • Község • 1,091 • 8.36% • 387,690 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sárszentlőrinc • Község • 1,056 • 11.34% • 277,435 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Uszód • Község • 1,113 • 8.00% • 331,773 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  36. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/11 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyhiány, rossz belterületi utak, hulladékkezelés megoldatlansága, egészségügyi intézmények állapota, Faluház állapota” • „Turizmus ágainak fejlesztése, források megteremtése fent leirtak megoldására.” • Bátya • „munkahely hiány,” • „Természeti környezet adta lehetőség kihasználása.” • Bikács Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  37. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/11 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A Pincékből álló tér adta lehetőségeket ki kellene használni, kevés a mezőgazdasági termékek feldolgozása.” • „Turizmus ágainak fejlesztése, település fejlesztés.” • Bölcske • „Rossz közbiztonság, magas a munkanélküliség, nincs körzeti megbizottunk, rosszak az állami utak, valamint az önkormányzati utak 50 %-ának minősége.” • „Természet adta környezeti lehetőségek kihasználása.” • Drágszél Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  38. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/11 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Település biztonséga, nagy az átutazó forgalom, valamint sok a munkanélküli.Mezőgazdasági termékek feldolgozásának hiánya.” • „Város fejlesztésénél nagy gondot kell fordítani a biztonságra, valamint munkahelyeket kellene létrehozni. Helyi termékek mozgó boltját kellene kifejleszteni.” • Dunaföldvár • „Legnagyobb problémát jelent a munkanélküliség, idősödő lakosság.” • „Munkahelyek létrehozása, idősgondozás.” • Dunaszentbenedek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  39. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/11 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A települési infrastruktúra fejlesztése, az életminőség javítása. A lélekszám további megőrzése növelése. Az ivóvíz minőségének javítása, építési telkek kialakítása és közművesítése.” • „A Paksi Atomerőmű közelsége, esetleges bővítése és a megépítendő M-os autópálya a települést érinti. Mindezek segíthetik a munkahelyteremtést.” • Dunaszentgyörgy • „Munkalehetőség hiánya, középületek felújítása” • „Volt szovjet laktanya területének kihasználása, kikötő és vasút létesítés” • Foktő Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  40. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/11 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „kiépített szennyvízhálózat hiánya. Utak korszerűsítésének hiánya. Középületek korszerűsítésének hiánya” • „Jó termőföld adottsága. Duna közelsége Település lakosságának összefogása környezet építés szépítés” • Géderlak • „Fiatalok elvándorlása, gyermek születések csökkenése. Elöregedés veszélye. Tömegközlekedés nem megfelelő sűrűsége (buszjáratok Gerjen-Paks között). Munkanélküliség nagy száma. Képzetlenség.” • „Új munkahely teremtés (JAKO). Duna, mint a viziturizmus útvonala, kikötő megléte. Természeti környezet. Teljes infrastruktúra megléte. Hagyományos rendezvényeink (Lovasnap, Szüreti felvonulás és bál). Halászati, vadászati lehetőség.” • Gerjen Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  41. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/11 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Szennyvízelhelyezés megoldása, helyi utak karbantartása, turizmus ágainak fejletlensége, természeti lehetőségek kihasználatlanásága, önkormányzati intézmények lelakottsága a jellemző.” • „Pályázatok forrásaival a Pincehegy és a település természeti adottságainak fejlesztésével egy nagyonszép virágzó települést lehetne elérni, e mellett természetesen - ahogy eddig is - a vállalkozókat és a civil szervezeteket is támogatjuk.” • Györköny • „helyben kevés a munkahely; mezőgazdasági termékek helyi feldolgozásának hiánya; rossz tömegközlekedés; utak, járdák rossz állapodta; elöregedő lakosság; leromlott középületek; közterek parkosításának hiánya; köztéri bútorok, utca jelző táblák hiánya; ívóvíz minőségének problémái; szennyvízcsatorna hiánya; esővíz elvezetés hiányosságai; az önkormányzat forráshiánya.” • „a meglevő vállalkozások stabilizálása, fejlesztése; új vállalkozások letelepítése; ipari üzemek, mezőgazdasági termékfeldolgozók létesítése; a település szerkezetéből adódó nagy zöldterületek parkosítása; a középületek felújítása; úthálózat és járdák felújítása; közműfejlesztési pályázatok benyújtása.” • Kajdacs Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  42. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/11 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „önkormányzati támogatások csökkenése, kevés munkahely, kevés tőkeerős vállalkozás, öregedő lakosság, csökkenő gyermeklétszám,.” • „Duna közelsége, erősödő civil szerveződések, néptánc,népzenei hagyomány, Paks közelsége, teljes infrastruktúra a településen, jó termőföldek,” • Madocsa • „Rossz közbiztonság, magas a munkanélküliség, nincs körzeti megbizottunk, rosszak az állami utak minőségei.” • „Természet adta lehetőségek kihasználása, turizmus fejlesztése” • Miske Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  43. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/11 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nagy a minkanélküliség, kevés és kicsi vállalkozások.” • „Turizmus lehetőségeinek kihasználása, növénytzermesztési tapasztalatok felelevenítése, gyógynövénytermesztés.” • Nagydorog • „iskola felős tagozata, Műv. Ház felújítása, munkanélküliség.” • „Civil szervezetek” • Németkér Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  44. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 9/11 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „kiépített szennyvízhálózat hiánya. Utak korszerűsítésének hiánya.” • „Duna közelsége, Falusi turizmis kiépítése” • Ordas • „Sok a munkanélküliség, előregedő lakosság.” • „Irodalmi turizmus kifejlesztése, természet adta lehetőségek kihasználása.” • Pálfa Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  45. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 10/11 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „elszegényedés, aluliskolázottság, képzetlenség, helyben lévő munkalehetőség hiánya, közbiztonság romlása, a lakossági egészségi állapotának helyzete” • „mikrotérségi együttműködés, Paks város közelsége” • Pusztahencse • „Munkanélküliség, alacsony jövedelmek, faluromboló törekvések” • „Kultúra adta lehetőségek kihasználása. Természet adta lehetőségek kihasználása” • Sárszentlőrinc Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  46. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 11/11 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkalehetőség hiánya , szennyvízcsatorna létesítése, középültetek felújítása (polgármesteri hivatal, stb.)” • „Volt szovjet repülőtér értékesítése, hajóállomás,kikötő létesítésével a falusi turizmus kiépítése.” • Uszód • „{TelepulesJell.1.Ny248}” • „{TelepulesJell.1.Ny249}” • {TelepulesJell.1.Nev} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  48. A térségben 15 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 32 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) • Fő fejlesztési prioritás • „Infrastruktúra fejlesztés” • 4 db • 25,199,998 • „Közlekedés fejlesztés” • 3 db • 16,000,000 • „"Könnyű elérni falvainkat":Elérhetőség javítása” • 3 db • 9,822,033 • „Helyi vállalkozások fejlesztése” • 1 db • 850,615 • „"Bearanyozott napjaink"” • 5 db • 750,259 • „Összkonfortos falvak meglévő infrastuktúrájának karbantartása” • 1 db • 700,000 • „"Tudás szigete":Humánerőforrás” • 7 db • 547,977 • „Természetvédelmi területeke” • 1 db • 500,000 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  49. A térségben 15 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 32 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) • Fő fejlesztési prioritás • „Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése” • 1 db • 454,910 • „"Álmain és vágyaink":Helyi és térségi marketing támogatása” • 1 db • 306,000 • „"Elődeink nyomában": A hagyományok megőrzése és újra felfedése” • 3 db • 238,033 • „"Önért vagyunk":Szolgáltatások fejlesztése” • 1 db • 0 • „Gazdasági környezet fejlesztése” • 0 db • 0 • „Helyi életminőség fejlesztése” • 0 db • 0 • „Segítő kezek” • 1 db • 0 • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  50. A legtöbb forrás – 9,999,999 EUR – a(z) Szennyvíz fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/15 Fő fejlesztési prioritás: Infrastruktúra fejlesztés • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Szennyvíz • 9,999,999 • Szennyvíz kalocsai térség • 9,999,999 • Ivóvíz fejlesztés • 3,200,000 • Esővíz elvezetése • 2,000,000 • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

More Related