1 / 16

Az 1971. évi OTK

Az 1971. évi OTK. Halmai Márton - TTUOMT II. évfolyam, Földrajz BSc , Idegenforgalmi szakirány 2013.10.14. Az OTK előzményei. Politikai 1968: új gazdasági mechanizmus életszínvonal emelkedése, vállalkozói jókedv megjelenése Kádár János: lojalitás bizonyítása drasztikus centralizáció

herbst
Télécharger la présentation

Az 1971. évi OTK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az 1971. évi OTK Halmai Márton - TTUOMT II. évfolyam, Földrajz BSc, Idegenforgalmi szakirány 2013.10.14.

  2. Az OTK előzményei • Politikai • 1968: új gazdasági mechanizmus életszínvonal emelkedése, vállalkozói jókedv megjelenése • Kádár János: lojalitás bizonyítása drasztikus centralizáció • Tudományos • Évtizedes viták a célkitűzések és a gyakorlat körül • Folyamatos publikációk településfejlesztési témákban • Eredmény: minőségileg új politika szükséges!

  3. Az OTK tartalma • Teljes településrendszerre vonatkozó stratégiai terv • Redisztribúció lépcsői szerinti differenciáció • Hierarchia-szintek kialakítása (6 szint) • 127 település (4%) • Fejlesztési források 83%-a • Gyorsított urbanizációs folyamatok indukciója • További települések (cirka 3000) alá-fölé rendeltsége: megyei tanács • ∑ eddig nem tapasztalt tudatosságot áraszt + megadja a politika stratégiai céljait és a társadalmi-gazdasági fejlődés követelményeivel való összhangot

  4. A hierarchia-szintek 1. Budapest 2. Kiemelt felsőfokú központok 3. Felsőfokú központok 4. Részleges felsőfokú központok 5. Teljes körű középfokú központok 6. Részleges középfokú központok

  5. A hierarchia-szintek - Budapest • Fejlesztésével kapcsolatban nemzetközi összevetések reális lehetőségét jósolja • Egyértelmű kiemelés

  6. A hierarchia-szintek – Kiemelt felsőfokú központok • Regionális centrumok • 1,5 millió lakos felsőfokú szerepkörét biztosítják • Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr

  7. A hierarchia-szintek – Felsőfokú központok • Megyei szintű felsőfokú szükségletek ellátása • Nyíregyháza, Szolnok, Kecskemét, Békéscsaba, Székesfehérvár, Szombathely, Kaposvár

  8. A hierarchia-szintek – Részleges felsőfokú központok • Felsőfokú központok segítése, saját térségen belüli feladatok ellátása • Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Sopron, Tatabánya, Veszprém, Szekszárd, Baja, Eger, Salgótarján, Dunaújváros, Hódmezővásárhely

  9. A hierarchia-szintek – Teljes körű középfokú központok • Járásnyi területen középszintű szerepkör biztosítása • 64 település, pl.: Karcag, Kazincbarcika, Szigetvár, Balassagyarmat, Pápa, Mosonmagyaróvár, Kalocsa

  10. A hierarchia-szintek – Részleges középfokú központok • Teljes körű középfokú központok munkájának segítése • 39 település, pl.: Hajdúszoboszló, Sárospatak, Kunszentmárton, Dabas, Kapuvár, Barcs

  11. Az OTK értékelése • Pozitívumok • tudatosította a települések összetartozását, hálózat-jellegét • településekkel kapcsolatos érdekek tudatosítása • lokálpatriotizmus erősödése, helyi energiák aktiválása • Budapest túlsúlyának alapvető csökkentése • nagy és középvárosok dinamikus fejlődése, a fejlesztésekhez kedvezőbb feltételek teremtődése • városhiányos területek központokkal való ellátása várossá nyilvánítások! • városi funkciók átalakulása • hierarchia-szinten belüli kiegyenlítődés • rávilágít a tudományos kutatások szükségességére

  12. Az OTK értékelése • Negatívumok • nem sikerült átfogni a településhálózat egészét (kicsi, de legfontosabb rész fejlődését irányítja) • nincs összhang a terület-, a településfejlesztés és a közlekedéshálózat fejlesztése között • megyehatárok megnövekvő szerepe • túlzott jelentőséggel bír a hierarchia • települések ellenkező hozzáállása, eltérő viszonyulás • népességbeli kérdések, rurális térségek migrációja • nincs összehangolt centrum-vonzáskörzet fejlesztés • érdekkülönbségek, aggályok • városhiányos területek látványos csökkenése, DE egyes térségekben hiányzik az igazi város (fejlődési motor)

  13. Vajon hatékony volt a koncepció? • Egy várható eredmény, prognózis, mely az OTK-tól függetlenül beteljesül? • A településhálózat globális makrofolyamatok eredménye • Roppant nehéz eldönteni; nem élte meg a tervezett időt • Haszna, javai: • Deklarálta a területi, települési szempontok létét • Szélesebb körben elfogadtatta a ‘regionális gondolkodást’ • Funkcionális és hálózati szempontok előtérbe helyezése • Infrastruktúrális fejlesztések arányának növekedése • Megyék közötti különbségek mérséklődése • DE • Tervutasítás, sematikus modellek -> alkalmatlan az irányításra • Célok világosak, az oda vezető út nem! • Műszaki és közigazgatási szemlélet: társadalmi problémákat

  14. Az OTK utóélete, megítélése • Periodikusság • 1970-es évek • pozitív visszhangok, támogatás • 1980-as évek • Változás • Kritikák megfogalmazása • Felülvizsgálatok • 1990-es évek • Alapvető elutasítás • 2000-es évek • ‘újrafelfedezés’ • Aktualizálás • Dokumentum szakmai rehabilitációjára mutató törekvések

  15. Forrás • Az 1971. évi OTK és hatása a hazai település-rendszerre (szuburbanizáció, aprófalvak, tér-szerkezet) – Szombathely, 2011

  16. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

More Related