2011/2012 gyermek-és ifjúság-védelem HUMÁN TISZK Koordinációs Iroda

1. 2011/2012gyermek-és ifjúság-védelemHUMÁN TISZKKoordinációs Iroda

2. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős státusza 1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez, a nevelési oktatási intézményekben foglalkoztatott vezető és alkalmazottak létszáma (a félállású gyermekvédelmi felelős alkalmazásának kötelezettsége) – 1998-tól kötelező érvényű, ám jelenleg csak lehetőség – megvonási kísérlet • Tervezet: kötelező iskolai szociális munkás státusz; a szociális munkás vagy szociálpedagógus, aki speciális szolgáltatásokkal tudja segíteni és támogatni a diákokat a tanulás és a szocializáció folyamatában. • Az intézményi feladatellátás fenntartói támogatása a koordinációs irodák felállításával történt 2011. szeptember 1-től.

4. Az iskolai szociális munka összeköt iskola tanuló család Gyermek-és ifj.védelmi felelős

5. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Felmérések • Statisztikai adatok begyűjtése, a feldolgozott összegzés továbbítása a fenntartó, illetve a társiskola felé; kérdőívek, szociometriai felmérések Gondozás • Az igazolatlan hiányzások kezelése a társiskola által megküldött jelzés alapján; • figyelemmel kísérni a hivatalos eljárásba illetve gondozásba került tanulók esetkezelését a társiskola által megküldött jelzés alapján; • szükség és igény esetén szakmai segítségnyújtás a társiskola részére, illetve konzultáció kezdeményezése külső szakértők bevonásával;

6. Prevenció • Szakmai adatbázis készítés a különféle prevenciós tevékenységet folytató szervezetekről (különösen a pályaorientáció, önismeret- és személyiségfejlesztés, munkavállalói kompetenciák, szenvedélybetegségek, szexualitás, életközi krízis-helyzetek kezelése terén) Gyermekvédelmi kalauz 2012 • igény és szükség esetén a megfelelő szakmai szereplők felkutatása és a társiskolákba irányítása

7. Prevenciós programok hatékonysága • Interaktív program– hatékonyságnövelő, olcsó • Azintegratívprogramokesetén a gyermekvédelmi felelős/ szociális munkás/ pszichológus/ tanárnemcsak „tanít”, hanem „nevel” ésmaga is szerep-modelléválik. • Azismerteljárásokközül a készségfejlesztés a legeredményesebb: problémamegoldásdöntéshozás stresszkezelésnemetmondás kommunikációpozitívönértékeléskialakítása társasésmédiahatásoknaktörténőellenállás

8. Kapcsolattartás/Fórumok • aktív részvétel a fenntartói intézményhálózatban működő koordinációs irodák részére szervezett, rendszeres szupervíziókon; • tematikus szakmai fórumokat szervez az egyes társiskolákban kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatársak részére; • kapcsolatot tart a fenntartó kijelölt munkatársával, és folyamatos tájékoztatást nyújt részére az aktuális feladatokról, intézkedésekről, eseményekről; • kapcsolatot tart és tájékoztatást nyújt az egyes társiskolákban kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatárs részére az aktuális feladatokról, intézkedésekről;

9. Tudásbázis/Protokoll • Figyeli a gyermek-és ifjúságvédelmi jogszabály változásait, és ezekről naprakész tájékoztatást nyújt a társiskolák részére; • részt vesz szakmai konferenciákon és fórumokon; • tudásbázist dolgoz ki: szakterületén azonnali, pontos és naprakész információt nyújt a társiskolák részére; • adott eljárások tekintetében egységes, protokoll folyamatokat dolgoz ki a társiskolák részére.

10. HÁTRÁNYOS és veszélyeztetett HELYZETŰ tanulók GAZDASÁGI TÉNYEZŐK SZOCIOKULTÚRÁLIS TÉNYEZŐK MENTÁLIS és FIZIKAI ÁLLAPOT Állás-kereső Aktív dolgozó Szociális ellátórendszer (jövedelem pótló ellátások) Családi környezet Életvitel Nevelés oktatás Egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás Életmód, táplálkozás -függőség -szokások Higiénia várható élettartam szociális ellátórendszer (alap- és szakellátásokhoz való hozzájárulás) képesség készség tudás kultúra,hagyományok, szokások

11. A veszélyeztetett, hátrányos –és halmozottan hátrányos tanulók száma

12. Az igazolatlan hiányzások száma

13. A  megtett intézkedések, eljárások száma, típusa

14. Munkaformák A legtöbb segítségre szoruló gyermek esetében a probléma gyökere a családban ered. Ezért törekszünk arra, hogy a probléma megoldásába bevonjuk az érintett gyermekek szüleit, s közösen készítsünk megoldási terveket. Jellegzetes szolgáltatások a problémák kezelésére: • négyszemközti -, csoportos segítőbeszélgetés, konzultáció • konkrét orvosi, jogi, pszichológiai és családgondozói irányítása a szülőknek • családdal,családtaggal való találkozás • szociális és mentális tanácsadás, információnyújtás • szakvélemény, környezettanulmány, jellemzés készítése • esetmegbeszélő a jelzőrendszer tagjaival • esetkonferencia, szabálysértés, hivatalos ügyekben közreműködés, gyermekintézményben való áthelyezés, elhelyezés • fegyelmi tárgyaláson való részvétel • kapcsolatfelvétel osztályokkal, óralátogatások, szociális adatlapok, kérdőívek • közösségi szociális munka

15. Közösségi szociális munka • Különböző kommunikációs lehetőségek bevezetése, önszerveződés, művészeti csoport diákok számára (diákteázó, TÁNCHÁZ, filmklub) • Programok tervezése és szervezése a tartalmas szabadidő eltöltésére, illetve egymás támogatására- kortárs/sorstárs segítés • Diákönkormányzattal való együttműködés • Szülői fórum • Információs rendezvények megvalósítása tanároknak

16. Jó gyakorlatok Szemléletváltás - a koordinációs irodák egységes image-e és fellépése - a szakmaiság megjelenése, a szociális munka szemlélet intézményi szintű kialakítása • közösségi tér megteremtése, intézményi kultúra színesítése - valós közösségi igényekhez igazodó program

17. Együttműködések/ Szakmai támogatások Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet • gyermek-és ifjúságvédelmi felelősöknek • iskolapszichológusoknak • szabadidő-szervezőknek ELTE BGGYPK; ELTE PPK Fióka Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálat Bűnmegelőzési és Jóvátételi Osztály Hans Seidel Alapítvány - BRFK INDIT Közalapítvány

18. Az együttműködés formái • Egyéni és csoportos tanácsadás • Ismeretátadás, tájékoztatás • Tematikus fórumok • Szupervízió, esetmegbeszélések • Érzékenyítés, szükség és igényorientált programok • Képzések keresése, lebonyolítása • Módszertani ajánlások • Kapcsolattartás , ápolás

19. MŰHELYFOGLALKOZÁSOKesetmegbeszélések

20. Dilemmák I. 1. Ahány ház, annyi szokás - Ki a kapcsolattartóm? A kapcsolattartó és a gyermekvédelmi felelős nem feltétlen azonos személy 2. Egységesítés: adatlap, protokoll, házirend 3. Adatszolgáltatás: napra kész nem tud lenni (október 1.; félév; évvége) 4. Hol vannak a határaink? Más végzettség, más attitűd, más idő és energia befektetés 1 óra/ hét; önkéntes munka, félállás, teljes állás

21. Dilemmák II. 5. Prevenció - a diákok között minél többet lenni: • Óralátogatások • Osztályfőnöki órák, foglalkozások • Önismereti csoportok 6. Diákszemináriumok szervezése különböző témákban 7. Gyermekvédelmi fogadóóra 8. Reflexió : Kell-e és hogyan lehet a mi teljesítményünket mérni?

22. 2012/2013 ?

23. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 2012. május 31.