A 2011. évi minőség-ellenőrzés tapasztalatai, felkészülés a 2012. évi minőségellenőrzésre

1. A 2011. évi minőség-ellenőrzés tapasztalatai, felkészülés a 2012. évi minőségellenőrzésre Miskolc, 2012. 08.29. Munkácsi Márta A Minőségellenőrzési Bizottság tagja

2. A minőség-ellenőrzés új rendszere A kisebb gazdálkodó egység A 2011 évi minőség-ellenőrzés eredményei A minőség-ellenőrzés célja A minőség-ellenőrzési rendszer működése Dokumentálás általában Dokumentálási feladatok a könyvvizsgálati munka szakaszaiban Az előadás témái: MKVK MEB 2007

3. Minőségellenőrzési SZMSZ változás • Oka: Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (Kkt.), valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény változása • Hatályba lépése: 2011. július 1. • A módosítás lényege: bevezetésre kerül a független ellenőr intézménye

4. A független ellenőr • Fogalma: a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzését végző – a kamara által a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság egyetértésével nyilvántartásba vett – ellenőr. • Kiválasztása: • pályázat útján (lásd: kamara honlapja), • a bizottság kiírása és elbírálása alapján, (meghallgatás), • a KKB egyetértésével

5. Kisebb gazdálkodó egységek vizsgálatának speciális szempontjai 200.Standard A64. Nem azonos fogalom a KKV-val, sokkal tágabb Jellemzők (példaszerű felsorolás) • tulajdonlás- vezetés koncentrált, nincs sok munkatárs • kevés üzletág, egyszerű ügyletek • nem túl részletes könyvvezetés, egyszerű nyilvántartás kevés kontroll, az ellenőrzések széles köréért a vezetés felel Kockázatokra utaló jelek • a tulajdonos-vezető nem fogadja el a saját felelősségét • a tulajdonos-vezető személyes és üzleti ügyei keverednek • a tulajdonos-vezető életstílusa nincs összhangban a díjazásával • év vége felé szokatlan tranzakciók • túlzó díjak fizetése ügynökök, tanácsadók részére- Tervezés - Dokumentálás A 200. standard arányos alkalmazási lehetőséget kínál a tervezéstől a dokumentálásig a könyvvizsgáló számára

6. A standardok arányos alkalmazása • Feltétel: a teljes standard szöveg ismerete • Lehetőség: kiválasztani a könyvvizsgálat szempontjából releváns standard előírásokat, és csak azokat alkalmazni • Releváns a standard, ha hatályban van, és azok a körülmények, amelyekkel foglalkozik, fennállnak.

7. Célok és követelmények a standardban • Követelmények: a „kell” szó használata utal kötelező alkalmazásukra • Útmutatás: önmagukban nem támasztanak követelményt, alkalmazási és magyarázó anyagok, segítik a megértést, tartalmazhatnak példákat, háttérinformációt • Függelékek: részei a fenti anyagoknak

8. Minőségellenőrzési terv • Éves ellenőrzési terv: az éves kamarai tagi adatszolgáltatás alapján a KKB készíti elő és fogadja el, melyet a bizottság az elfogadástól számított 8 napon belül, de legkésőbb július 31-ig nyilvánosságra hoz a kamara honlapján • A bizottság az Eljárási Szabályzat (13) pontja alapján az alábbi gyakorisággal rendeli el az ellenőrzéseket: • kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél 6 évente legalább egyszer, • a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókat könyvvizsgálók, valamint a hitelintézetek, az 5 milliárd forint mérlegfőösszeget meghaladó biztosító társaságok esetében 3 évente legalább egyszer

9. Az ellenőrzés, mint hatósági eljárás • A Kkt. 159. §. És 173/A. § (1) bekezdése értelmében az ellenőrzés tekintetében a bizottság jár el. A bizottság a minőségellenőrök közül jelöli ki az ellenőrzést lefolytató személyt. A minőségellenőrök kiválasztása nyilvános pályázat útján történik (Kkt. 160-161. §. – 2011-ben nem került kiírásra) • A Kkt.5. §. K) és l) pontja szerinti, a kamarai tag könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cégre vonatkozó felügyeleti tevékenység gyakorlása a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alá tartozó hatósági eljárás, amelyre vonatkozóan a Ket.-en kívül a Kkt. 5-9. §-aiban foglaltak is megfelelően irányadók.

10. A 2011. évi terv és tényszámok

11. A terv szerintitől eltérő ellenőrzések • Utóellenőrzés: 2011-ben 17 fő • Rendkívüli minőség-ellenőrzés (a Kkt. 166. §. (2) alapján) • Kezdeményezheti: • maga a könyvvizsgáló (pl. mentori megfelelés), • valamint a KKB, a kamara fegyelmi megbízottja, fegyelmi bizottsága, szakértői bizottsága • Függőben lévő eljárások: folyamatban lévők, igazolási kérelem beterjesztése miatt,

12. Az ellenőrzések eredményei • Egyedi megbízások: az 572 főből 455 megfelelt, 88 megfelelt, megjegyzéssel, és 29 fő nem felelt meg – 2011-hez képest javult a megfelelés aránya! • MER ellenőrzések: a 489 ellenőrzésből 429 megfelelt, 53 megfelelt, megjegyzéssel, 7 nem felelt meg – több lett a középső kategóriába eső megfelelés. • PMT ellenőrzések: ugyancsak 489 ellenőrzésből 389 esetben eljárás megszüntetése, 97 esetben figyelemfelhívás, 3 esetben pedig fegyelmi eljárás kezdeményezése szankcióval zárult az ellenőrzés.

13. A minőség-ellenőrzés célja • A kamara által működtetett minőség-ellenőrzési rendszer célja a könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálatok minőségének javítása, és ezáltal a könyvvizsgálatok és a könyvvizsgálók társadalmi elismerésének erősítése, a könyvvizsgálatok társadalmi hitelességének növelése. • A minőségi garancia alapja a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alkalmazása. • Standard szolgál iránymutatásul a könyvvizsgáló minőség-ellenőrzési rendszerére vonatkozóan is. • A könyvvizsgáló/társaság kialakítja a cégen belüli belső minőség-ellenőrzési rendszerét, melynek betartását társaságon belül számon is kéri. Ezáltal kellő bizonyosságot tud nyújtani arról, hogy a kiadott jelentések az adott körülmények között helytállóak. • A kamara a minőség-ellenőrzés útján ellenőrzi, hogy a könyvvizsgáló munkája során betartja-e a standardokban foglaltakat. MKVK MEB 2007

14. Minőség-ellenőrzési rendszer működése Tervezés • Ellenőrzési terv készítése irányított és véletlenszerű kiválasztás az éves adatszolgáltatás figyelembe vételével • Közzététel (kamara honlapján) • Minőségellenőrök kijelölése (személyi, területi követelmények, szakmai tapasztalat) • Ütemezés (vizsgálatok szeptember-november hónapban) • Soron kívüli ellenőrzések: pályázatok, etikai/szakértői bizottság felkérése, a könyvvizsgáló kérésére MKVK MEB 2007

15. Minőségvizsgáló Kérdőív Függetlenség, összeférhetetlenség jelzése Ütemezés Nyilatkozatok előkészítése Technikai feltételek Könyvvizsgáló Értesítés Kérelmek (halasztás, összeférhetetlenség) Kiválasztott megbízások előkészítése Önértékelés Alkalmas helyszín biztosítása A rendszer működése Előkészítés MKVK MEB 2007

16. Minőség-ellenőrzési rendszer működése Helyszíni ellenőrzés • Tájékoztatás (cél, folyamat, eredmény, következmény) • Megbízás megismerése (beszámoló, főkönyv, számviteli politika stb) • Dokumentáció alapján a kérdőív kitöltése (nem válaszok indoklása) • Értékelés, minősítés (számítással) • Eredmény megbeszélése (feltárt hiányosságok, gyengébb területek, hibák okai, bizonytalanságok, értelmezési problémák) • Javaslatok, ajánlások (hiányosságok megszüntetésére, fejlesztendő szakmai területekre) • Tájékoztatás jogorvoslatról MKVK MEB 2007

17. Minőség-ellenőrzési rendszer működése Lezárás • Jogorvoslat (fellebbezések) • Vizsgálati dokumentáció alapján az ellenőrzés lezárása határozattal • Következmények, szankciók • Kötelezés továbbképzésre (csak „nem felelt meg” minősítés esetén) • Fegyelmi eljárás kezdeményezése (csak meghatározott esetekben) MKVK MEB 2007

18. Dokumentálási követelmények A dokumentálás lényege: • Rögzíteni minden tényt, ami fontos bizonyíték a vélemény alátámasztására • Annak igazolása, hogy a könyvvizsgálatot a standardok szerint végezték Dokumentáció: saját ill. idegen munkaanyag, munkapapír A munkapapírok • Segítik a könyvvizsgálat tervezését és végrehajtását, • Rögzítik az elvégzett könyvvizsgálatból származó bizonyítékokat, • Biztosítják a bizonyítékokból a megfelelő következtetéseklevonhatók legyenek • Segítik a könyvvizsgálói munka felügyeletét és áttekintését, A munkapapírokon a könyvvizsgálat egész folyamatát rögzíteni kell! MKVK MEB 2007

19. A könyvvizsgálat folyamata • A könyvvizsgálónak dokumentáltan a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerint kell eljárnia • A megbízásokelfogadásakor • A kockázatok felmérésekor (tervezés során), a könyvvizsgálati cél és a könyvvizsgálati eljárások meghatározása, a munka tervezése során • A könyvvizsgálati munka végzése közben, a bizonyítékok gyűjtése és dokumentálása során, valamint a munka áttekintése során a következtetések levonásakor • A könyvvizsgálói vélemény kialakítása során, a könyvvizsgálói jelentés megfogalmazásakor MKVK MEB 2007

20. Egy átlagos munkapapír kötelező elemei • Ki készítette (név és szignó) • Mikor készítette (a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt kell készíteni) • Mi volt a célja a munkapapír elkészítésével, pl. a vevőkövetelések létezésének, teljességének és pontosságának vizsgálata • Milyen módszerrel dolgozott, pl. a fordulónap után megerősítő levelek kiküldése a xxx egyenlegű vevőknek • Milyen következtetésre jutott, pl. „a vevőkövetelések léteznek, teljesek és pontosak” MKVK MEB 2007

21. Könyvvizsgálati célok • A könyvvizsgálónak minden állításra bizonyítékot kell beszerezni, hiszen kellő bizonyossággal kell alátámasztani véleményét. Ennek során az alábbi területeket kell vizsgálnia: • T Teljesség(minden eseményt rögzítenek, minden eszközt, kötelezettséget bemutatnak) • L Létezés/előfordulás(létezik-e az eszköz v. forrás, megtörtént-e a gazdasági esemény) • P Pontosság(egyezőségek, összefüggések és valós bemutatás) • É Értékelés(megfelelő összeg és helyesbítések is szerepelnek) • J Jogok és kötelezettségek(a gazdálkodó birtokolja-e a jogot, terheli-e a kötelezettség) • B Bemutatás és közzététel(megfelelő hely, megfelelő hangsúly) • Ielh Időszakok közötti elhatárolás(összegek és időszak) • Ért Érthetőség/besorolás(helyes soron, világos közzététel) MKVK MEB 2007

22. A munkapapírokkal szembeni követelmények • A könyvvizsgálónak olyan munkapapírokat kell készítenie, amelyek kielégítő mértékben teljes körűek és részletesek a könyvvizsgálat átfogó megértésének biztosításához • A munkapapírok terjedelme szakmai megítélés kérdése de a minőségellenőrnek ugyanarra a következtetésre kell jutni belőlük • Megbízásonként külön munkapapírokat kell készíteni • A munkapapírok bizalmas kezelése és biztonságos őrzésekötelező • A munka ami nincs dokumentálva, nincs elvégezve. MKVK MEB 2007

23. Elektronikus dokumentálás Jellemzői: • A számítógépes alkalmazások használata gyorsítja és megkönnyíti a munkát • Bármely program alkalmazása önmagában nem eredményezi a könyvvizsgálati munka megfelelőségét MKVK MEB 2007

24. Elektronikus dokumentálás Gyakorlati alkalmazások A program felkínál bizonyos megoldásokat, ami segíti a standardban foglalt előírások követését, de nem biztos, hogy ajavaslat minden megbízásnál módosítás/kiegészítés nélkülátvehető A megbízó sajátosságairól ne feledkezzünk meg A munkaprogramot a kockázatbecslés alapján egyedileg állítsuk össze A munkaprogramban foglalt eljárások elvégzését igazolni kell MKVK MEB 2007

25. Nincsdokumentáció, vagy „az ügyfélnél van minden” Nincs munkapapír, mert „a céget jól ismeri” Nem készülnek a könyvvizsgálatról valósmunkapapírok, nem állapítható meg a könyvvizsgáló munkája Feljegyzésekkel helyettesítik a munkapapírokat Valós munkapapír helyett rengeteg a felesleges, ügyféltől másolt bizonylat, munkavégzésre kézírásos megjegyzések, számok utalnak. Még rosszabb esetben a megbízó bizonylatainak eredeti példánya található a dokumentációban A dokumentáció nem áttekinthető, nincsenek hivatkozások nem logikus a rendszer Dokumentálási hiányosságok MKVK MEB 2007

26. A könyvvizsgálati munka egyes szakaszai nem dokumentáltak pl. ügyfél elfogadás, tervezés vagy nem specifikusan a társasághoz lettek kialakítva Hiányzik a beszámoló teljes eredeti példánya Egyeztetések nem ellenőrizhetők pl. vevők egyeztetését folyószámla kivonat helyettesíti A dokumentáció nem felel meg a standardban foglalt tartalmi előírásoknak A munkapapírok alapján nem lehet meggyőződni a jelentésben adott vélemény alátámasztottságáról! Fontos! A munkaprogram végrehajtásakor a programlépések célját, az elvégzendő feladatot, annak eredményét, s az ebből levont következtetéseket a vélemény alátámasztásának bizonyítékául rögzíteni szükséges! Dokumentálási hiányosságok MKVK MEB 2007

27. Dokumentálási feladatok a könyvvizsgálati munka egyes szakaszaiban • Megbízás elfogadása • Tervezés - kockázatbecslés • Bizonyítékgyűjtés • Áttekintés • Jelentés készítése MKVK MEB 2007

28. Megbízás elfogadása • Függetlenség, szakmai feltételek vizsgálata, a vezetés tisztességének mérlegelése • Előző könyvvizsgálóval kapcsolatfelvétel • Előző időszaki beszámoló áttekintése • Elfogadó nyilatkozat • Szerződés • Régebbi megbízás esetén a megbízás fenntartásának vizsgálata MKVK MEB 2007

29. Megbízás elfogadása Tipikus hibák, hiányosságok • A könyvvizsgáló nem mérlegelte az elfogadás körülményeit, vagy nincs dokumentálva • Elfogadó nyilatkozat nincs, vagy nem tartalmazza az elfogadás időtartamát • A megbízás időszakát érintően az elfogadó nyilatkozat nincs összhangban a szerződéssel • A megbízási szerződésben összeférhetetlenségfordul elő (képviselet, adótanácsadás, könyvelés ellenőrzése, beszámoló készítése, vélemény minősége) • A megbízási szerződés nem tartalmazza a standardban meghatározott elemeket, vagy többet tartalmaz MKVK MEB 2007

30. Tervezés - kockázatbecslés Kockázatalapú megközelítés KK Könyvvizsgálati kockázat =nem megfelelő jelentés kiadása Annak kockázata, hogy a könyvvizsgáló hitelesítő záradékot ad egy olyan beszámolóra, amelyre korlátozott vagy elutasító záradékot kellett volna adnia A könyvvizsgálói kockázat annak függvénye, hogy • mekkora annak valószínűsége, hogy a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak(eredendő kockázat) • mekkora annak valószínűsége, hogy a számviteli nyilvántartások nem felelnek meg a törvényes előírásoknak, illetve a belső ellenőrzés elég erős-e ahhoz, hogy előírások betartása biztosított legyen (ellenőrzési kockázat) • mekkora annak valószínűsége, hogy a könyvvizsgáló az elvégzett eljárások során nem tárja fel az előforduló hibát (feltárási kockázat) MKVK MEB 2007

31. Kockázatalapú megközelítés • Eredendő kockázat feltárása a beszámoló egészének szintjén: • A gazdálkodó megismerése során rögzíteni kell a feltárt kockázatokat ( pl. a vezetés tisztessége, kényszerítő körülmények, tevékenység jellege) a kapott válaszok alapján értékelni a beszámoló egészére vonatkozó kockázatot! • Az utóbbi évek gyakorlata bizonyítja, hogy a könyvvizsgálói munka magas kockázattal jár • A magas kockázat csak következetes kockázatelemzésés magas szintű minőség-ellenőrzésútján mérsékelhető • A kockázattal érintett területeken intenzívebb ellenőrzés szükséges • Foglalkozni kell a csalás és hamisítás kockázatával MKVK MEB 2007

32. Tervezés - kockázatbecslés • Lényeges hibás állítások kockázatának becslése az állítások szintjén (számlaegyenlegek, ügyletcsoportok, közzétételek): • Eredendő kockázat meghatározása: • Lényeges egyenlegek, forgalmak. • Fennállnak-e a hiba valószínűségét növelő tényezők (pl. korábbi hibák, bonyolult számítások, szokatlan ügyletek, sok esemény, kapcsolt vállalkozással bonyolított ügyletek, számviteli becslés) • Elemző eljárással kiszűrjük azokat a területeket, ahol az adat vagy a változás mértéke szokatlan - fel kell tárni az okát. • A fentiek alapján jelöljük ki a magas, közepes és alacsony kockázatú állításokat úgy, hogy azok legyenek az alacsony kockázatú állítások, amelyek nem tartalmazhatnak lényeges hibát. • A tervezés nem zárul le a könyvvizsgálat elején. MKVK MEB 2007

33. Kockázatalapú megközelítés • Ellenőrzési kockázat feltárása a belső ellenőrzéshatékonysága vizsgálatával • A könyvvizsgáló feltárja, hogy a számviteli nyilvántartások megfelelnek-e törvényi előírásoknak, továbbá létezik-e belső ellenőrzés, az mennyire hatékonyan működik • milyen az ellenőrzési környezet (szabályozás, vezetői hozzáállás, megtett intézkedések) • működik-e a gazdálkodó kockázat-felmérési folyamata • milyen ellenőrzési eljárások történnek (feladatkörök, felelősség, utalványozási, engedélyezési jogkörök, folyamatba épített és vezetői ellenőrzések) • alkalmaznak-e a beszámoló készítése szempontjából releváns kontrollokat (analitika, statisztika, üzleti terv-értékelés) MKVK MEB 2007

34. Kockázatalapú megközelítés • Feltárási kockázat • A könyvvizsgálónak úgy kell kialakítani a vizsgálati eljárásokat, hogy az eredendő és az ellenőrzési kockázatra tekintettel a beszámolóban előforduló hibát a vizsgálat során nagy valószínűséggel feltárja • megfelelő mintavételezés, hogy a levont következtetés megfeleljen annak, mintha teljes körű vizsgálatot végzett volna • megfelelőelemzésieljárásalkalmazása a helyes következtetés érdekében és a hiba felismerése A feltárási kockázat nagyobb szakmai tapasztalatok birtokában, valamint a minta növelésével csökkenthető! MKVK MEB 2007

35. Tervezés - kockázatbecslés • A könyvvizsgálónak ki kell dolgoznia és dokumentálni kell az átfogó könyvvizsgálati stratégiát, amelyben le kell írnia a könyvvizsgálat várható hatókörét és irányítását • Készíteni kell könyvvizsgálati tervet, melynek terjedelme függ a gazdálkodó szervezet méretétől, a könyvvizsgálat összetettségétől és a könyvvizsgálónak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatosan szerzett tapasztalataitól, külső szakértők bevonásától, valamint az üzleti tevékenység ismeretétől • Dokumentálni kell a tervezési döntések módosítását. • A megismerést célzó eljárásokat kockázatbecslési eljárásoknak nevezzük: • 1. a gazdálkodó és környezetének megismerése • 2. a számviteli és belső ellenőrzési rendszer megismerése • 3. az alkalmazott számviteli politikák megismerése MKVK MEB 2007

36. A gazdálkodó és környezetének megismerése A könyvvizsgálónak meg kell ismernie: • az ágazati szabályozásokat és külső tényezőket • a gazdálkodó jellegét, üzleti tevékenységét, tőke- és tulajdon-viszonyait, a befektetések és a finanszírozás módját • a gazdálkodó céljait és stratégiáit, valamint a kapcsolódó üzleti kockázatokat, amelyek lényeges hibás állítást eredményezhetnek a pénzügyi kimutatásokban • a gazdálkodó pénzügyi teljesítményének értékelését és áttekintését,beleértve az értékelések realitását, ezek felhasználását a vezetés részéről, valamint az értékelések alapjául szolgáló információk valódiságát és a levont következtetések helyességének megítélését. • a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső ellenőrzést.” • a gazdálkodót és környezetét olyan mértékben, hogy felmérje akár a csalásból, akár a hibából eredő lényeges hibás állítások kockázatát, az eljárásokat ennek megfelelően megtervezze és végrehajtsa MKVK MEB 2007

37. Számviteli és belső ellenőrzési rendszer • A számviteli és belső ellenőrzési rendszer megismerésének menete: • a számviteli rendszer működésének feltárása • a rutin, nem rutin ügyletek és a számviteli becslések csoportjainak meghatározása • az ellenőrzési pontok beazonosítása folyamatábra segítségével • A rendszer megismerésének eszközei: • megkérdezés, kérdőív, dokumentumok tanulmányozása, tevékenység megfigyelése, ügyletek végigkövetése • Amennyiben a könyvvizsgáló a számviteli és belső ellenőrzés megismerése alapján megállapítja, hogy az hatékony, abban a kívánatos kontrollok jelen vannak, csökkentheti az alapvető vizsgálati eljárásokat! MKVK MEB 2007

38. A rutin, nem rutin ügyletek és a számviteli becslések beazonosítása A rutin ügyletekjellemzői:- szokásos- nagy számban előforduló- ismétlődő- objektíven mérhető tranzakciók,- elszámolásuk azonos és egyszerű- azonos módon történik a feldolgozásuk- a belső ellenőrzés hatékonyan kontrollálhatja a feldolgozást (beszerzés, készletek, termelés, értékesítés, tárgyi eszköz, létszám, bér, pénztár, bank) A nem rutin ügyletek jellemzői:- szokásostól eltérő nagyságúak- ritkán előfordulók- nem ismétlődök- kis számban fordulnak elő,- előre nem láthatók- külön szubjektív megfontolást igényelnek- a belső ellenőrzéssel hatékonyan nem kontrollálhatók (részesedés forgalma, hitel, lízing, követelés behajtása, káresemények, stb.) A becslésegy tétel összegének közelítő számítása pontos mérés hiányában Hiba előfordulás lehetősége magas. Nem rutin művelet. (hasznos élettartam, terven felüli écs., értékvesztés, értékelési tartalék, céltartalék, elhatárolás stb.) MKVK MEB 2007

39. Az alkalmazott számviteli politikák megismerése • A könyvvizsgálónak meg kell ismernie számviteli politikát és mérlegelni kell, hogy a választott eljárások • megfelelnek-e a gazdálkodó üzleti tevékenysége számára • összhangban vannak-e az adott ágazatban alkalmazott számviteli politikákkal és a vonatkozó pénzügyi elszámolási alapelvekkel A számviteli politika megismerését, valamint annak alkalmazását az elszámolások és a bemutatások során dokumentálni kell! MKVK MEB 2007

40. Lényegesség meghatározása • A könyvvizsgálat végrehajtásának célja, hogy a könyvvizsgáló képessé váljon arra vonatkozó vélemény kialakítására, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges vonatkozásban a beszámoló készítésére vonatkozó előírások betartásával állították össze • Az információ lényeges,ha annak hiánya vagy hibás állítása befolyással lehet a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseire • Végrehajtási lényegességgel kell számolni az eljárások terjedelmének meghatározásakor • Elhanyagolható hiba: sem egyedileg, sem összevontan nem képes befolyásolni felhasználók döntéseit. MKVK MEB 2007

41. Lényegesség meghatározása • Megállapítása tervezéskor küszöbérték vagy határérték formájában történik, de a véleményt befolyásoló lényeges hiba lehet számszerűsített, ill. nem számszerűsített • A lényegesség nem objektív kategória (különösen nem a minőségileg hibás állítások vonatkozásában), a hibás állítások feltárásakor a könyvvizsgálónak mindig az adott helyzetben kell mérlegelnie a lényegességet • Annak eldöntése, hogy mi tekinthető lényegesnek, szakmai megítélés függvénye MKVK MEB 2007

42. Lényegesség meghatározása Lényegességi küszöbérték egy lehetséges számítása: • adózás előtti eredmény 2-5 % • árbevétel ½-1 % • mérleg főösszeg 1-2 % • saját tőke 2-5 % • adózott eredmény 5-10% • A fenti mutatók alapulvételével a küszöbérték megállapítása A lényegességi küszöbérték köztes adat, amit a könyvvizsgáló a kockázatbecslés során gyűjtött információk szakmai mérlegelésével állapít meg és az új információk alapján a könyvvizsgálat során is módosíthat. MKVK MEB 2007

43. Vizsgálati eljárások tervezése a pénzügyi kimutatások egyes tételei alátámasztásához Kritikus és jelentős célokhoz tartozó eljárások tervezése • Rendszerbeli megközelítés –az ellenőrzési rendszer hatékony és arról meg is lehet győződni, a könyvvizsgálati eljárás alapulhat az ellenőrzési teszteken • Alapvető vizsgálati eljárások – olyan tesztek, amelyek elvégzése útján könyvvizsgálati bizonyítékokat lehet szerezni a pénzügyi kimutatásokban található lényeges hibás állítások feltárása céljából. Két típusa van (ezek kombinációja is lehetséges): • Adatok, tranzakciók és egyenlegek részleteinek tesztelése • Elemző eljárások – Az elemző eljárások a lényeges gazdasági mutatók és tendenciák elemzését jelentik, beleértve olyan változások és összefüggések vizsgálatát, amelyek nincsenek összhangban más releváns információkkal, vagy amelyek eltérnek a prognosztizált nagyságrendektől • A könyvvizsgálati eljárásokat a körülmények szakszerű megítélésével kell kiválasztani MKVK MEB 2007

44. A tervezési folyamat egyéb kérdései Egyéb tervezendő területek Másik könyvvizsgáló munkájának felhasználása (új megbízás, konszolidálás, felelősség megosztása) Vállalati belső audit (a megbízónál működő belső audit munkájára annak megbízhatósága esetén támaszkodhat a könyvvizsgáló) Szakértő munkájának felhasználása (vagyon értékelés, jogszabályi értelmezések, szerződések jogi értelmezése) Fordulónap utáni események feltárása (lényeges körülmények megváltozása, hatásuk a gazdálkodóra, vagy a beszámolóban foglaltakra) Kapcsolt felek azonosítása (kapcsolt felek köre, ügyletek megítélése, elszámolása) MKVK MEB 2007

45. Tervezés-Tapasztalt hibák, hiányosságok • A számviteli politika áttekintése és/vagy a következtetések levonása elmarad • A kockázatok megállapítása a beszámoló szintjén nem történik meg, minden állítás alacsony kockázatúnak van megjelölve • A könyvvizsgálati célok meghatározása nem a megbízó sajátosságai alapján történik, hanem a számítógépes program által felajánlott célok kerülnek a dokumentációba • Nem a tervezett könyvvizsgálati eljárások kerülnek végrehajtásra • A lényeges hibát, ha meghatározzák, sem használják, továbbá nem ellenőrzik a végleges adatok alapján • A minőségileg lényeges hibát nem tekintik lényeges hibának • A hibafeltárás nem dokumentált, vagy nincs végigvezetve, vagy folyamatos javításokra történő hivatkozással nem rögzítik az elkövetett hibákat, ezért nem ellenőrizhetők a javítások és azok helyessége MKVK MEB 2007

46. Tervezés-Tapasztalt hibák, hiányosságok • Nincs dokumentált eljárás: • Csalás hamisítás kockázatára, • Vállakozás folytatásának elvének való megfelelés kockázatára, • Lényeges fordulónap utáni esemény kockázatára, • Nyitó egyenlegek vizsgálatára • Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciókra • Kritikus IT rendszerekre • Üzleti folyamatokra, üzleti kockázatokra • Eredménykimutatás soraira, közzéteendő információk vizsgálatára • Ha a tervezés nem kockázatbecslésen alapul azzal járhat, hogy nincs elég eljárás tervezve lényeges kockázatok csökkentésére, illetve nem releváns eljárások kerülnek végrehajtásra MKVK MEB 2007

47. Bizonyítékgyűjtés A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezni ahhoz, hogy olyan elfogadható következtetéseket tudjon levonni, amelyre a könyvvizsgálói záradékot alapozni tudja Ha a könyvvizsgáló nem képes elegendő és megfelelő bizonyítékhoz jutni, akkor korlátozott véleményt (záradékot), vagy a vélemény-nyilvánítás elutasítását tartalmazó záradékot kell adnia. A könyvvizsgálati bizonyítékok jellemzői • könyvvizsgálói vélemény alátámasztására szolgálnak • munkapapíron rögzítettek, dokumentáltak • időben helytállóak • megbízhatóak Követelmény - elegendő– mennyiségre vonatkozik, könyvvizsgáló megítélésétől függ - megfelelő- minőségileg alkalmas egy adott állítás alátámasztására. MKVK MEB 2007

48. Bizonyítékszerzési eszközök szemrevételezés megfigyelés információk bekérése visszaigazolás újraszámítás elemző eljárások –változások, összefüggések ellenőrzése Az ügyféltől kapott lemásolt alapdokumentum önmagában nem könyvvizsgálati dokumentáció, azt minden esetben munkalaphoz kell csatolni, melyen szerepel, hogy milyen állítás megerősítésére milyen vizsgálatot végzett a könyvvizsgáló, és milyen következtetésre jutott! Bizonyítékgyűjtés MKVK MEB 2007

49. Kötelező vizsgálati eljárások Kötelező alapvető eljárások: • Tranzakciók, egyenlegek, részleges tesztelése, ahol a minta kiválasztása a lényegességre és a kockázatra épül – fontos: elegendő mennyiségű és minőségileg alkalmas minta • Befektetett eszköz, készlet bekerülési értékének ellenőrzése • Leltár ellenőrzése, jelentős készlet esetén jelenlét a fizikai leltárfelvételen, más alternatív megoldások • Számviteli becslések könyvvizsgálata • Vevők, szállítók egyenlegeinek, banki kötelezettségvállalások (hitel fedezete, kezességvállalás) vizsgálata pl. egyenlegmegerősítőkkel • Bevételek tesztelése (teljesítés napja) MKVK MEB 2007

50. Egyéb figyelembeveendő tényezők Fordulónap utáni események A könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a fordulónap utáni események hatását a pénzügyi kimutatásokra és a könyvvizsgálói jelentésre A könyvvizsgáló feladata: • a fordulónap és a jelentés napja közötti események bemutatásának felülvizsgálata • tulajdonosok üléseiről készült jegyzőkönyvek megismerése • a gazdálkodó legfrissebb kimutatásainak, jelentéseinek elolvasása • a vezetés kikérdezése a fordulónap utáni eseményekről (becslések realizálódása, kötelezettség vállalások, eszköz értékesítések, függő tételek ügyében fejlemények) Ha a könyvvizsgáló a jelentés dátumát követően a közzétételig olyan tényről szerez tudomást, amely lényeges hatással lehet a kimutatásokra, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket MKVK MEB 2007