Az Emberi Jogok Európai Bírósága éves jelentésének I. fejezete

1. Az Emberi Jogok Európai Bírósága éves jelentésének I. fejezete FelnagyVanessa 2012. 10. 08.

2. Emberi Jogok Európai Egyezménye • 1950. nov. 4-én fogadták el • 1953. szeptemberében lépett hatályba • Cél: alapvető emberi jogok fenntartása+realizálása • Kötelezettségek kikényszeríthetőségéért 3 intézmény felelt: Emberi Jogok Európai Biztossága, Emberi Jogok Európai Bírósága, Miniszterek Bizottsága • Kétféle benyújtható kérelem: 1, tagállamok közötti 2, egyéni • Egyéni kérelem joga: 11. sz. jegyzőkönyvkötelezőtermészetes és jogi személyekre, egyének csoportjára, civil szervezetekre

3. Panaszok vizsgálata  Bizottság előzetes vizsgálata  ha a kérelem elfogadható  békés egyezményre való törekvés • Ha nem jött létre megegyezés  ügy továbbítása a Miniszterek Bizottságának • Magánszemélyek  1994-től  „szűrő bizottság” • Ha az ügy nem került a Bíróság elé  Miniszterek Bizottsága döntött az ügyben • Miniszterek Bizottság ellenőrizte a bírósági ítéletek végrehajtását is később ezt a hatáskört átvette a Bíróság

4. Bíróság kötelező joghatóságának elfogadása eredetileg szintén az államok döntésén múlt • Ha elfogadták  Miniszteri Bizottsághoz való továbbítás utáni 3 hónapon belül  Bíróság  kötelező döntés és kompenzáció • Ha erre nem került sor, a Bizottság döntött az ügyben is ítélt meg kártérítést

5. Növekvő nyomás az Egyezmény rendszerére • 1980-as évekig a Bizottsághoz panasszal fordulók száma meglehetősen alacsony • ‘80-as évektől kezdve növekedés • Egyre nehezebbé vált az eljárások hosszát elfogadható keretek között tartani • Legfőbb oka tagállamok száma 22-ről 47-re emelkedett

8. A Bíróság felépítése • Tagállamokkal egyenlő számú bíróból áll • Őket a Parlamenti Közgyűlés választja meg  3 jelölt névsorára szavaz • A bírók nem képviselnek egy államot sem, nem fejthetnek ki olyan tevékenységet ami összeegyeztethetetlen függetlenségükkel+pártatlanságukkal • Hivatali idejük 9 év

9. A Bíróság plenáris ülése • Megválasztja az elnököt, a két alelnököt és szekciók elnökeit • 5 évre megválasztja a főtitkárt és helyettesét • Elfogadja+módosítja a Bíróság szabályait • Meghatározza a Szekciók összetételét (3 évente változtatják)

10. Szekciók • Kamarákból állnak • Szekció elnöke+érintett állam által delegált bíró részt kell venniük! • 3 bíróból álló Bizottság 12 hónapra  jól megalapozott esetjog által lefedett esetek

11. Manapság  szűrő tevékenység  egyesbírói eljárás • 20 bíró egy éves időtartamra • Munkájukat kb. 60 hivatali jogász segíti

12. Nagy-kamara • 17 bíróból áll (elnök, alelnökök, szekciók elnökei) • Olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek az Egyezmény alkalmazásában súlyos kérdéseket vetnek fel • Mindkét fél egyetértése  Kamara átengedheti az ítélkezést • Ítélet meghozatala utáni 3 hónapon belül bármely fél fellebbezhet hozzá • Öttagú bizottság bírálja el a kérelmeket • Ha helyt adnak az ügyet újratárgyalják

13. A bíróság előtti eljárás • Bármely tagállam vagy magánszemély  közvetlenül strasbourg-i Bírósághoz fordulhat • Eljárás többségében nyilvános és írásbeli • Bíróság hivatalos nyelve az angol és a francia • Minden új kérelmet hivatali jogászok szűrnek meg  ha nyilvánvalóan sérti az elfogadhatóság kritériumait  egyesbíró  megtagadhatja az ítélkezést  Kamara v. Bizottság

14. Olyan ügyben, amit jól megalapozott esetjoggal is meg lehet oldani  3 bíróból álló bizottság dönt  egyszerűsített eljárás • Nem szükséges állami bíró jelenléte, de csere lehetséges • Fontos az egyhangúság  ha nincs  Kamara • Bizottság ítélete végleges, kötelező és azonnali hatályú • Az ügyben nem lehet a Nagy-kamarához fellebbezni

15. Azt az ügyet, amellyel egyik említett szerv sem foglalkozik olyan kamara bírálja el, melynek tagjait a főtitkár jelöli ki • Automatikusan tagja egy bíró, akit az alperes állam érdekében választottak meg • Ügyet továbbítják a kormánynak  kifejti álláspontját  elküldik a kérelmezőnek viszontválaszra  ezt visszaküldik a bíróságnak  bírói hivatal prezentálja  Kamara dönt • Ítélet végrehajtásának ellenőrzését a Miniszterek Bizottsága végzi

16. A bírói hivatal szerepe • jogi+adminisztratív támogatás a bíróságnak • Jogászok, igazgatási+fizikai munkát végző személyek, tolmácsok • Feje a főtitkár, a Bíróság plenáris ülése választja meg (helyettesét is) • Mind az 5 bírói szekciót egy szekció titkár és helyettese segíti • Feldolgozza és előkészíti a Bírósággal szemben beérkező panaszokat • Jogászok  fájlok, elemzések, levelezés

17. A Bíróság költségvetése • Kiadásait az Európa Tanács határozza meg • Nincs külön költségvetése az Európa tanács általános költségvetése finanszírozza • Európa Tanács kiadásait a 47 tagállam hozzájárulása fedezi • Bíróság+bírói hivatal költségvetése 2011-ben: 58, 9 millió euró

18. Köszönöm a figyelmet!