1 / 10

A kémiai tulajdonságok, az elektronegativitás és a főbb kötéstípusok

Pauling empírikus formulája a termokémiai úton mérhető disszociációs energiák (D) meghatározásán alapul: Ennek alapján, ha az elemek közötti kötéseket jellemezni akarjuk, figyelembe kell vegyük az „elemekhez rendelhető számokat”.

bonita
Télécharger la présentation

A kémiai tulajdonságok, az elektronegativitás és a főbb kötéstípusok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Pauling empírikus formulája a termokémiai úton mérhető disszociációs energiák (D) meghatározásán alapul: Ennek alapján, ha az elemek közötti kötéseket jellemezni akarjuk, figyelembe kell vegyük az „elemekhez rendelhető számokat”. A kémiai tulajdonságok, az elektronegativitás és a főbb kötéstípusok ELEKTRONEGATIVITÁS (X): a fogalmat a külső, vegyértékelektronokra gyakorolt vonzóképesség jellemzésére vezették be. Cél: kevés egyszerű elv alapján megértsük a - periodusos rendszerben megnyilvánuló tendenciákat, - a kémiai kötéstípusok eredetét, - az anyagi tulajdoságokat.

  2. Ezek alapján tehát minden elemhez egy szám rendelhető, amelyet elektronegativitásnak nevezünk. Ez a szám jellemzi az adott elem „elektron vonzó képességét”. Ha két különböző elem között kapcsolat létesül (kémiai kötés), akkor ezt a tulajdonságot használhatjuk a kémiai kötés jellemzésére ha XA≈ XB, és XA, XB > XH,  kovalens kötés (pl. szerves vegyületek, gyémánt, grafit), ha XA>>XB  ionos kötés (pl. NaCl, KCl), ha XA, XB kicsi, XA≈ XB< 1,8–2  fémes kötés.

  3. elektrosztatikus jelleg, • lokalizált e- -ok, • nem irányított.

  4. Kovalens kötés - elektronpárok létesítik a kötést (XA, XB ~ ≥ 2,1), - kohéziós energia nagy (pl.: C, Si, Ge), - irányított jelleg (pl. C-H4). Atomok

  5. A kötések nem tisztán ionos, kovalens vagy fémes, hanem kevert jellegűek is lehetnek:

  6. A fémes kötés jellege • atomtörzsek + delokalizált e- -ok, • nem irányított.

More Related