1 / 25

A jungi analítikus pszichológia a képzőművészet terápiában

Trixler Mátyás PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika. A jungi analítikus pszichológia a képzőművészet terápiában. protestáns lelkész család Bázeli Egyetem – orvosi tanulmányok Burghölzli Elmekkorház – E. Bleuler 1907-1914 Freud – pszichoanalízis

brock
Télécharger la présentation

A jungi analítikus pszichológia a képzőművészet terápiában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Trixler Mátyás PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika A jungi analítikus pszichológia a képzőművészet terápiában

  2. protestáns lelkész család • Bázeli Egyetem – orvosi tanulmányok • Burghölzli Elmekkorház – E. Bleuler • 1907-1914 Freud – pszichoanalízis • utazások – Afrika, Amerika, India • 1946 visszavonulás C. G. Jung (1875-1964)

  3. Brill Jones Ferenczi Freud Hall Jung 1909 Amerikai út – Worcerster Clark Egyetem

  4. Komplexus – ÉN-komplexus I. Komplexus: érzelmileg telitett, nagy energiatartalommal rendelkező képzetcsoport a tudattalanban, mely megoldhatatlan külső- vagy belső konfliktus eredménye tudatos ÉN –komplexus ÉN Az ÉN viszonya a komplexusokhoz: -teljes tudatlanság, -identifikáció, -projekció, -konfrontáció Az ÉN-komplexus az ÉN-funkciókat, irányultságunkat, mobilizálható emlékanyagunkat tartalmazza -kvázi tudatos komplexus

  5. Komplexus – ÉN-komplexus II. A komplexus szerepét a tudat állapota határozza meg: fő funkciói (gondolkodás, érzelmi folyamatok, érzékelés, intuició),irányultság (extra-, introverzió), egyensúlyi állapot, belső dinamika, motiváció, impulzusok… Neurózis és pszichózis –komplexus A komplexus nemcsak szimptómákban, hanem szimbólumok formájában is jelentkezik „..az ősképpel, az archetípussal rokoni kapcsolatban van”(Jung) A személyes tudattalan tartalmai főleg az érzelmileg hangsúlyos komplexusok, a kollektiv tudattalan tartalmai az ősképek A komplexusok igazi megoldása a konfrontáció emócionális feldolgozással és belátással

  6. Jung személyiségelmélete I A kollektiv tudattalan: kívül esik a személyes lét szerzeményein, ősi emberi tapasztalatokat, az állati lét, az élet eseményeinek kódját tartalmazza az idegrendszeri strukturában. Itt vannak az ősképek, archetípusok (apa, anya, Magna Mater, Öreg Bölcs, gyermek, férfi, nő, hős…) Veszélyhelyzetekre utal: varázsló, boszorkány, sárkány, szörnyeteg, tűzvész…képei A fejlődés ősképei: mitikus hegy, forrás, szivárvány, fényesség, a Nap útja.. Belső rendeződési folyamat: négyszög, kör, kereszt, spirál.. A kollektiv tudattalan feladata az örökké megismétlődő lelki, fiziológiai vagy fizikai feltételekre való reagálás. Az ősképek formáló, szabályozó elvek, annyi van, ahány alapélmény létezik. Jung „kristályosodási” hasonlata

  7. Jung személyiségelmélete II Animus-anima őskép: nőkben a férfiakról, férfiakban a nőkről lecsapódott őstapasztalatot, veleszületett reakciókészséget tartalmazza. Nevezhetjük a női lélek férfias és a férfi lélek nőies részének, ellenpólusának is. Informálják az ÉN-t a belső elfojtott szükségletekről, kifejleszthető képességekről. Az ősképeknek pozitiv energaiközvetítő szerepe van a tudatos és a tudattalan között Ahol gyakran jelentkeznek ősképek, ott a személyiség biológiai alapjai vannak veszélyben, és ilyenkor a psziché instinkt alapja mobilizálódik

  8. Jung személyiségelmélete III A perszóna (szerepszemélyiség) a külső világhoz való tudatos beállitottságot, alkalmazkodást tartalmazza. Az ÉN és perszóna –fenotipusos viselkedés, ÉN és anima együttesen genotipusos viselkedés A jó perszóna kompromisszum eredménye, ami külvilág elvárásai, valamint a saját belső igényünk között jön létre. Veszély a túlságos azonosulás, konformizmushoz, merev perszónához vezet.

  9. Jung személyiségelmélete IV Az árnyék ÉN mindazokat a belső törekvéseket, igényeket, lelki funkciókat sűríti magába, amelyek a tudatos ÉN számára nem elfogadhatóak, vagy amelyeket nem valósíthatott meg. Képviselheti a természetes ösztöntörekvéseket, célszerü reakciókat, originális alkotó impulzusokat is közvetíthet. Az árnyék ÉN a személyes tudattalan tartalma, de érintkezik a kollektiv tudattalannal is.

  10. Jung személyiségelmélete V A libidó-teória: A libidó mindenféle pszichés energiát jelent, nemcsak a nemi kedvet: beletartozik az aggresszió, szerzési késztetés, szellemi erőfeszítés, a kiváncsiság is. A libidó szószerinti jelentése öröm a jövőbeli jóért, hajtóerő a kibontakozásra. Általános dinamikáját az ellentétek adják, amelyek a tudat és tudattalan között, a négy lelki funkción belül, a kétfajta irányultság és a komplexusok között feszülnek. Az energia mennyisége a rendszeren belül állandó, de eloszlása változó. Ha a pszichés energia lefutásában torlódás, megrekedés keletkezik, testi és lelki szimptómák keletkeznek.

  11. Jung fejlődéselmélete I Az emberben és élőlényekben működik egy teleologikus elv, egy abszolút célszerűség, amely az evolucióra irányul. Az evoluciós elv szerint bármilyen baj éri az egyént, a tudattalan és a benne lévő ősenergia igyekszik kompenzálni. A perszóna, az anima és animus egymással kompenzatorikus viszonyban vannak. Az autonóm komplexus dinamikus értékét, erejét Jung mana-nak nevezi.Nemcsak az animának van mana ereje, hanem minden ősképnek is. A mana egy mágikus erő, mely a terápia során is mindig elő szokott bukkanni.

  12. Jung fejlődéselmélete II A vonalat az ego és a Selbst között individuációsfolyamatnak nevezzük. A mana fogalom által a Selbst-hez jutunk el, mert ha valaki meg tudja valósítani önnön magát, „ősmagát” vagy ahogy mondhatjuk: „összmagát”, tehát a teljességét, akkor az sokmindenre képes. A Selbst a „totálpszichét” képviseli, mely mindent magában foglal, ami lelki, szellemi, egyúttal az egésznek a központját is jelenti, mely összetartja a rendszert. Határa a tudás, a gnózis a transzcendens régióban van és így igen különböző kerületü lehet az egyén szellemi befogadóképességétől függően.

  13. A jungi pszichoterápia I Az ember legnagyobb küldetése, hogy harmóniába jusson önmagával. Az analitikus pszichológia szerint a pszichiátriai megbetegedések hátterében többnyire három alapvető ok áll: 1. az identitás hiánya vagy elvesztése 2. az élet értelmének hiánya v.elvesztése 3. a transzcedencia hiánya v. elvesztése A terápia célja a nem megvalósított identitást kidolgozni, a személyiség nem tudatos aspektusait tudatosítani. A terápia teremtő, személyiséget alkotó folyamat (individuáció).

  14. A jungi pszichoterápia II Az identitásproblémák vannak előtérben. A szimptóma pótlék a „nem mert” vagy „nem élt” élet helyett, ezért a szimptóma értelme után kell kutatni. A terápiában „szimmetrikus” helyzet, „adó-vevő” reláció- cél a „mi”-ség kialakítása Álom, imagináció jelentősége- álomnapló Áttétel – viszontáttétel (terapeuta álmok) Terápiás eszközök: asszociáció, amplifikáció, imagináció (ábrázolás), identifikáció, realizáció

  15. A jungi pszichoterápia III Asszociáció: megkérdezzük az álomképpel, szimbólumokkal kapcsolatos ötleteket, érzéseket, gondolatokat. Amplifikáció: a szimbólumot általános emberi és archetipusos hátterében szemléljük és mesebeli, kultúrtörténeti, irodalmi, képzőművészeti párhuzamokat keresünk. Identifikáció: azonosulás a szimbólummal, elfogadja saját személyiségreprezentánsának és párbeszédbe kezd vele. Realizáció: az új belátások, felfedezett vágyak kipróbálása, átvitele a mindennapi életbe

  16. A jungi pszichoterápia IV Az ellenállás legyőzése az egyik legnehezebb feladat. A perszóna megrendül, az ÉN elbizonytalanodik „regressziv perszóna-visszaállítás” „mana” személyiség kialakulása Archetipusos alaphelyzetek megelevenedése: Elsőként a gyermek-szülő kapcsolat ősképe. A gyermek- archetipus kiterjesztése, megértése után megnövekszik az önbizalom, küzdeni tudás. Lehetővé teszi a konfrontációt az árnyékkal. Álmok, imaginációk, meditációs gyakorlatok segitségével analizálhatók a feltörekvő erők és felhasználhatók az individuációs folyamatban.

  17. A mandala (kör) mágikus kör, a világmindenség redukált képe, a teljesség szimboluma. A Selbst szimbolikus megjelenési formája. A középpontban a kulcsszemély vagy szimbolum, mely a Selbst jelképe. A kör, a négyszög, a háromszög, a kereszt alapszimbolum. A négy alapszin (kék-sárga, zöld-piros), mellett a fehér is szerepel. Naranjo szerint három tulajdonság jellemzi: 1. a centralitás elv, 2. a rend, a szabályosság elve, 3. az ellentétek egyensúlya, egyesülési tendenciája Látványa numinozus, szuggesztivhatásu –meditációs technikákban használják A terápiás gyakorlatban jelenthet: -pszichotikusokban összerendeződési törekvést, -neurotikusokban vágyat a rendre, biztonságra, -önismeretnél az individuáció előrehaladási folyamatát

  18. A tibeti bardomandala A mandalára irányuló buddhista meditáció egyes fejlett változataiban a mértani alakzat minden része más-más jelentést hordoz, amelyre rendszerint mint istenségre utalnak. Ezeket az istenségeket tekinthetjük az életet alkotó (érzelmi és testi) energiák megszemélyesítéseinek.

  19. A buddhista életkerék Az állandó ciklikus változást szimbolizálja. Felső részén vannak az égi birodalmak, ezeket (balról jobbra) követik az óriások (irigy istenek), a mohó kisértetek (földhözragadt szellemek), az állatok és az emberek birodalma. A kereket Jama tartja, a holtak birodalmának ura. Középen az embereket az élet körforgásában tartó és a Nirvánán kívül rekesztő három illúzió jelképe: egy vörös kakas (testi vágy), egy zöld kígyó (gyűlölet) és egy fekete disznó (tudatlanság).

  20. A mantra körben egy lótuszt ábrázol a mantra tibeti jelképeivel. A belső körben a megvilágosodás szimbóluma látható. Forma és felirat keveredik az ábrán, hogy segítségéval a meditáló összpontosíthasson a „lélek lótuszának” kinyílására, és feltárhassa az önmagában rejlő ékszert. Om Mani Padme Hum („Üdv néked, ékszer a lótuszban”)

  21. A meditáció hatékony segédeszköze. A középpontból kifelé egyre bonyolultabb minta segíti a meditálót abban, hogy jelképesen visszatekintsen a teremtés pillanatára: mind a világ teremtésére, mind azon cselekedetekre, amelyek által az elme szüntelenül újjáteremti a világot. Sri Jantra

  22. A könyörületesség bodhiszattváját ezen a nepáli mandalán nyolckezü alakban ábrázolják. Mindegyik kezében az emberekkel való törődésnek egy-egy szimbólomát tartja. A bodhiszattva megvilágosodott személy, aki mindaddig nem lép be a Nirvánába, amig a többi érző lény nem üdvözült. A bennünk rejlő könyörületesség szimboluma, amelyet e mandala feletti meditációval ébreszthetünk fel. Avalokitesvara

  23. Ősi kíinai szimbolum, az ellentétek kibékülésének és állandó egyensúlyának ábrázolása. Jing - Jang

  24. Középen csillag, a kék égen aranyszínü felhők. A négy sarkalatos ponton emberalakok: fent egy öregember (értelem vagy szellem archetípusa), lent Loki vagy Hephaisztosz (mágikus, esetenként destruktiv elem), kétoldalt sötét ill. világos nőalak ( az anima két aspektusa). A 16 négyszínü golyó a szemmmotivum továbbfejlesztése, a szemlélő, megkülönböztető tudatot jelenti.A legkülső gyűrű diszítő elemei kifelé nyílnak, vagyis befogadó funkciót töltenek be. Az individuációs folyamat során a korábban kivetített tartalmak visszatérnek belülre. A „fent” és a „lent” valamint a „férfias” és „nőies” ellentétpárok integrálódtak. Jung páciensének (középkoru férfi) mandalája

More Related