1 / 20

Fischer Gábor oktatási és Infokomunikációs szakértő

Az informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi helyzete és a fejlesztés készültségi foka (OKJ és modul rendszer helyzete, a szakmai alapozás és képzés várható változásai). Fischer Gábor oktatási és Infokomunikációs szakértő. Jelenlegi helyzet. Specifikációk: - távközlési oktatás

chantrea-nhek
Télécharger la présentation

Fischer Gábor oktatási és Infokomunikációs szakértő

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi helyzete és a fejlesztés készültségi foka(OKJ és modul rendszer helyzete, a szakmai alapozás és képzés várható változásai). Fischer Gábor oktatási és Infokomunikációs szakértő

  2. Jelenlegi helyzet • Specifikációk: - távközlési oktatás - informatikai képzés - postai szakképzés - iskola rendszerű oktatás - felnőtt képzés - OKJ képzések - vállalati és/vagy márkajellegű tovább képzések

  3. Távközlési képzések • Gyorsuló technológiai fejlődés- megmerevedett szakmastruktúra • Elmaradt oktatási háttér ( pl. elavult curriculum és tananyag ) • Oktatás: - elavult technológiák 1995-óta változatlan kelléktárral új generációs technológia (mobil, voip stb. ) kiesik a középoktatásból • Csökkenő hallgatói létszám • Csökkenő iskolai oktatóhelyek szám (7 iskola) • Erősen csökkenő munkaerő-szükséglet

  4. Informatikai képzések • Iskolarendszeren kívüli OKJ képzések elszaporodása (felnőtt oktatás) • Az ECDL- robbanás • A technológiával lépéstartó oktatás- széles spektrum • Képzés és foglalkoztatás kölcsönkapcsolata dillemája( szakmaazonosságok – túlképzés) • Nagyszámú iskolai oktatóhely ( 35 iskola,több száz oktatóhely)

  5. Postai szakképzések • Nagy állami monopólium- erős oktatási bázis • Erős szakmai műhelymunka • Számos iskolai oktatóhely • Hatásos szakmai lobby tevékenység • Stabil vagy kevésbé csökkenő foglalkoztatottság a pályakezdők részére

  6. Igazgatási kérdésfeltevések • Szakmastruktúra megújítás vagy szakma fejlesztés? • Egész vagy rész reform? • Mit és hol tanítsunk (közép- és felsőfokú oktatás) • Hírközlés és informatika konvergenciájának figyelembe vétele • LLL, modularítás, kompetencia alapú képzés

  7. Rövid és hosszútávi válaszok • IHM: a meglévő 21 szakma teljes curriculum megújítása ( szvk, központi program ) gyors segítség az iskoláknak • NSZI: HEFOP program a teljes szakoktatási struktúra formai és tartalmi megújítása – kiindulás a foglalkoztatás igénye, cél – korszerű struktúra korszerű módszerek , korszerű tartalom: új OKJ

  8. Az IHM szakma megújító programja • Cél: - korszerűsített szakmai tartalom - oktatási szemlélet és technológiai szemlélet összhangja • Eredmény: 21 megújított vagy teljesen új szakmai tartalommal rendelkező foglalkozás pedagógiai programja • Túl az államigazgatási és szakmai egyeztetésen, a rendelet kiadás előtt áll

  9. Az IHM szakma megújító programja • A program hátrányai: • Nincs összhangban a feladat és kompetencia centrikus HEFOP programmal • Hagyományos módszertanon alapuló új tartalom • Nincs összhangban a 2006-ban kihirdetett új OKJ-val • A korszerű tartalomhoz nem biztosított a korszerű tananyag • Az új OKJ életbe lépésével rövid időtartamú • Feladat: az új tartalom beillesztése az új modularizációs formába

  10. HEFOP 3.2.1 program a NSZI-nélCÉLJA: • Az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erősítése ( a kiindulás a FEOR volt ) • Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) korszerűsítése, a szakképesítések számának csökkentése (kb. 400 szakképesítés) • A szakképzés tartalmának és szerkezetének megújítása • A modulrendszerű képzés fejlesztése és bevezetése (átjárhatóság és beszámíthatóság) • Kompetencia alapú fejlesztés ( ki mire alkalmas)

  11. Az NSZI által eddig elvégzett tevékenységek - Foglalkozás/munkakörelemzés - Validálás - Feladatelemzés és kompetenciaprofil-készítés - Foglalkozások/munkakörök kompetenciaprofiljainak összehasonlítása - A foglalkozási/munkaköri csoportok jellemzőinek és a szakmai követelmények összehasonlító elemzése - Modultérkép-készítés

  12. Az NSZI tevékenysége • A hatályos OKJ-ben, a Szakiskolai Fejlesztési Programban szereplő, a kamarának átadott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, a szakmacsoportos alapozás követelményeinek, továbbá a szakmai alapozás követelményeinek összehasonlítása a kompetenciaprofilokkal. • Javaslat készítése az OKJ új struktúrájára.

  13. Az NSZI TEVÉKENYSÉGE • ÚJ SZAKMASZERKEZET KIALAKÍTÁSA • A modulok, a rész-szakképesítések és a szakképesítések rendszerének fejlesztése • A feladat megoldása 1 napos konferencia keretében történt 2005. október 4-én. A konferencia résztvevői a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjai és a szakképesítések szakértői voltak. • A szakképesítések különválasztása ISCED szintek szerint • A feladat megoldása 1 napos konferencia keretében történt 2005. október 11-én. A konferencia résztvevői a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjai és a szakképesítések szakértői voltak. • Az alapszakmák, iskolai rendszerű szakképesítések meghatározása • A feladat megoldása 1 napos konferencia keretében történt 2005. október 18-án. A konferencia résztvevői a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjai és a szakképesítések szakértői voltak. • A ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések meghatározása • A feladat megoldása 1 napos konferencia keretében történt 2005. október 25-én. A konferencia résztvevői a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjai és a szakképesítések szakértői voltak.

  14. AZ NSZI TEVÉKENYSÉGÉNEK EREDMÉNYE • EGY ÚJ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉK (1/2006 OM rendelet) • DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSE • A foglalkozáscsoportok elemzése alapján modulárisan kialakított dokumentumrendszer elkészítése (képzési programmodulok, vizsgakövetelmények; eszközjegyzék) • 400 iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképesítésre szakmai és vizsgakövetelmények, 200 iskolai rendszerben oktatott szakképesítésre pedig programmodulok kidolgozása. • Az előzetes tudás mérése, értékelése, beszámítása módszereinek kidolgozásához tanulmány készítése • A beszámítás és értékelés módszereiről útmutatók összeállítása 400 szakképesítésre. jelenleg

  15. Az Új OKJ bevezetésénekhatáridőpontjai • A Kulcsmondat (1/2006 OM ): Az iskolai rendszerű szakképzés esetében tanulót a 2006/2007. tanévben a 2006. április 1-jétől hatályos OKJ előírásai szerint a szakképzési évfolyamra beiskolázni akkor lehet, ha az ahhoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények és központi programok (felsőfokú szakképzés esetén képzési programok)kiadásra kerültek, valamint a képzés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak.

  16. OKJ – 2006.

  17. EGY SZAKÉRTŐ DILLEMÁI • MI HASZNOSUL EBBŐL A TÖMÉNYTELEN MUNKÁBÓL? • MENNYIRE SEGÍTÍ ELŐ A PIACKÉPES SZAKTUDÁS MEGSZERZÉSÉT? • NEM VÁLIK-E A TANULNIVÁGYÓ SZÁMÁRA ÁTLÁTHATATLAN ADATHALMAZZÁ AZ ÚJ OKJ? • VÁLASZT AD A VÁLASZRA VÁRÓKNAK, MUNKAVÁLLALÓNAK ÉS MUNKÁLTATÓNAK, TANÁRNAK ÉS DIÁKNAK, SZÜLÖNEK ÉS GYEREKNEK?

  18. KI AD VÁLASZT KÉRDÉSEINKRE ? • Az államigazgatás? • A tanügy ? • Az ipar? • Az Európai Unió? • Az ÉLET? A VÁLASZ MIRÁNK MINDNYÁJUNKRA VÁR!

  19. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Fischer Gábor oktatási és Infokomunikációs szakértő gfischer@t-online.hu

More Related