Kiegészítő egészségfinanszírozás: önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás 2012 február, Corvinus Egyetem

1. Kiegészítő egészségfinanszírozás: önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás 2012 február, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna, lukacs@patikapenztar.hu

2. A három egészség-finanszírozási pillér • A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár • Mi mire való – intézményi funkciók • Az egészségpénztári szféra legfontosabb mutatószámai (2000 – 2010 években taglétszám, bevétel, kiadások, vagyon – www.pszaf.hu) • Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (2000 – 2010 években biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések – www.pszaf.hu)

3. A szociális állam • Rászorultság: a szociális segélyek • Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás • Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) • üzleti betegségbiztosítások • önkéntes egészségpénztárak

4. Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) • Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások • Táppénz • Gyógyszer • Baleset • Megelőzés (prevenció) • Időskori ápolás • Ebből Magyarországon: az első négy kassza

5. A három pillér:társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár • Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás • Üzleti betegségbiztosítás: a 2003. évi LX. törvény alapján művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek • Önkéntes egészségpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik egészségének megőrzése céljából

6. Mi mire való?

7. Mi mire való?

8. Mi mire való?

9. A természetbeni szolgáltatás elve Egészségügyi szolgáltató Egészségpénztár-tag Finanszírozó egészségpénztár

10. A költségkiegyenlítés elve Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Magán betegbiztosító Biztosított

11. Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja • Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

12. Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai • Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás) • Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék • Optika • Gyógyászati segédeszköz • Orvosi ellátás, fogászat • Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz • Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás) • Sporteszközök • Természetgyógyászat

13. Adókedvezmény – önkéntes egészségpénztár Adókedvezménnyel közel havi 70 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 42 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 27,9 ezer forint) Céges befizetés a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (27 900 forint) 30,94%-os adó terheli (16% SZJA + 10% EHO, szorozva 1,19 béren kívüli juttatások szorzójával) Egyéni befizetés a befizetett összeg 20%-ának visszaigényléséről rendelkezhet a tag az adóbevallásban (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 130 ezer és 150 ezer Ft Az egészségpénztárra vonatkozó különös SZJA-kedvezmények Prevenciós szolgáltatás: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-ára SZJA-kedvezmény Lekötés: a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül

14. Önkéntes egészségpénztár:az 50 milliárdos szektor Forrás: www.pszaf.hu Megjegyzés: 2011. évi adatok a Független Pénztárszövetség becslése

15. Az önkéntes egészségpénztárak működési problémái • Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort • Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága • A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik(függetlenség, nonprofit)

16. Üzleti betegségbiztosítási termékek Költségtérítő biztosítások A betegségből adódó teljes kockázatokra A betegségből adódó részleges kockázatokra Összegbiztosítások A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés) Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás Speciális betegségbiztosítások A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból egyéni biztosítás

17. Adókedvezmény – üzleti betegségbiztosítás Céges befizetés 2012. januárjától a munkavállalók javára kötött betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli a kifizetések a munkavállaló számára adómentes Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény

18. Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (2000 – 2010 évek: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések – www.pszaf.hu)

19. Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái • A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere • Az önálló betegségbiztosításokra vonatkozó egyéni adókedvezmény hiánya • A magyar lakosság rossz egészségi állapota– kockázat-elbírálás

20. Jövőbeni szerep:egy + két félpillér • Egészségpénztári félpillér • Co-payment • Prevenció • Kötelező ápolási pénztár • Betegségbiztosítási félpillér • Kockázat elbírálás nélküli munkahelyi betegbiztosítások (önrész) • Egészségpénztár számára csoportos biztosítás • OEP táppénz-kassza • Ápolási járadék • Alappillér: társadalombiztosítás • Adó és járulékfizetésből finanszírozott • Szolidáris (generációs, egészséges-beteg között) • Modern, minden időtávon pénzügyi egyensúlyt felmutató vállalat (vállalatok)

21. A 2008. évi sikertelen egészségbiztosítási reform • A reform lényege: magántulajdonban is levő egymással versengő területi pénztárak létrehozása • A kudarc oka: • Életképtelen konstrukció (tulajdonrészek, a vállalat irányításának joga) • EU-jogharmonizáció: hiány esetén nincs lehetőség állami támogatásra • Időkényszer: 6 hónap felkészülési idő • +1: vizitdíj és kórházi napi térítés népszavazással való eltörlése

22. Ajánlott irodalom • CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20and%20growth.pdf • Lukács: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=AGORA0808&article=2008-0225-1009-26HYNR • Lukács-Bánfi: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0823&article=2008-0608-2204-13TLFG • Az előadás és az „Egészségfinanszírozási pillérek” c. könyv elérhető:www.patikapenztar.hu / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem