A projekt fő mutatói: Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.-2013.VI.30.

1. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Közigazgatás közösen Workshop a közigazgatásban dolgozók számára 2011. október 26. Hotel Astoria Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

2. A projekt fő mutatói:Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.-2013.VI.30. Támogatási összeg: 911 440 838 Ft Megvalósító: az Egyenlő Bánásmód Hatóság 3500 fő közvetlen érintett

3. A program 4 pillére: 1.) Megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat 2.) Képzések 3.) Kutatások 4.) Kommunikáció

4. 1.) Ügyfélszolgálat • elérhetőek vagyunk 19 megyében és Budapesten • az egyenlőbánásmód-referensek heti rendszerességgel tartanak ügyfélfogadást • havi rendszerességgel kistérségi jelenlét

5. Megyei egyenlőbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai 2009. szeptember 1. - 2011. szeptember 30.

6. Ügyfélforgalmi adatokÜgyfélforgalom havi átlaga: 116,6 főÖsszesen: 2915 fő

7. Kistérségi ügyfélfogadáson történt-e a panasz felvétele?Összesen: 305 fő

8. Panaszosok demográfiai adataiAz ügyfél lakóhelye a kistérségek típusai szerintÖsszesen 305 fő

9. Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlőbánásmód-referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2011. szeptember 30. Önkitöltős kérdőívvel

10. Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával?Összesen: 1139 darabÁtlag: 9,53

11. 2.)Képzések • „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés résztvevőinek statisztikai adatai a 2010 szeptember- 2011. szeptember 25-ig megrendezett 25 képzés alapján

12. Képzésen résztvevőkDemográfiai adatok: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerintÖsszesen 459 fő

13. Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal?Összesen 459 fő „Igen” válasz esetén 1-5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók.

14. „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés hallgatóinak véleménye a 2010. szeptember és 2011. szeptember közötti időszakban megrendezett 25 képzés alapján

15. Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés?Összesen 459 főÁtlag: 9,33

16. A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek elfogadásához?Összesen 459 fő

17. 3.) Kutatások 7 társadalomtudományi kutatás: Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP 2.5.2. projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok: • Egyenlő munkáért egyenlő bért • A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében • Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata • A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései

18. 7 társadalomtudományi kutatás: • A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása. • A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre. • Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában

19. Néhány eredmény a Jogtudatosság és az egyenlő bánásmód követelménye 7. kutatási témából Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet 1000 fős országos reprezentatív lakossági vizsgálat

20. A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció A népesség 1/3-át érintette már diszkrimináció Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a legfontosabb diszkriminációs okok: életkor, társadalmi származás, egészségi állapot Faktoronkénti sorrend: Életciklus/családi, (életkor, anyaság, családi állapot) Etnikai/szociális (etnikai hovatartozás, társadalmi származás) Egészségi állapot (fogyatékosság, egészségi állapot) Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció. A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb

21. TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése • Országos átlagban 100 főre 54 diszkriminációs eset jut, vagyis 100 ember közül 54-en tanúi voltak diszkriminációnak az elmúlt 12 hónapban.

22. Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát? (%) - 1000 fős országos reprezentatív minta

23. Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását. • Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával. • Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik.

24. Létezik-e Magyarországon olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt és védi az emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát?

25. Mennyire tartja fontosnaka diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdéseit?

26. Hallott-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról ?

27. Esélyegyenlőség a munka világában kutatássorozat 4 témája • 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért • 2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata • 3.) Esélyegyenlőségi terv • 4.) Védett tulajdonságú munkavállalók munkaerő-piaci helyzete

28. 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért • A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy az úgynevezett üvegplafon-jelenség, másfelől a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz. • A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.

29. A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint)

30. A jövedelemhátrány jövedelem-kvintilisenként a teljes mintában, a verseny- és a költségvetési szférában (%) Forrás: Bértarifa-felvétel, 2009.

31. 2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata • Mind a szellemi, mind a fizikai munkakörök betöltése esetén a formális csatornák mellett vagy helyett jelentős arányban alkalmazzák a munkahelyek az informális csatornákat • Magyarországon a hátrányos megkülönböztetés döntően nemi és életkori megkötést jelent, emellett szórványos esetben találkoztunk családi állapotra vonatkozó kitétellel. • A munkáltatók és a HR-esek többsége nincsen tisztában azzal, hogy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek, pl. a családi állapottal és a gyermekvállalással kapcsolatos kérdések feltevése, ugyanakkor a munkavégzés szempontjából fontosnak tartják ezeket megkérdezni.

32. A tiltott kérdések feltevő munkahelyek aránya az egyes szférákban

33. 3.) Az esélyegyenlőségi terv hatása • a közszférában az intézmények több mint felében (55-60%) van esélyegyenlőségi terv, a versenyszférában mindössze 6%, a civileknél 7% számol be ilyen dokumentumról. • A terv meg(nem)születését befolyásoló tényezők: törvényi kötelezettség és pályázati feltétel. • Azon munkáltatóknál, amelyeknél van valamilyen esélyegyenlőségi dokumentum, nagyobb arányban (a versenyszférában: 13%, a civileknél 9%) számoltak be diszkriminációs tapasztalatról az elmúlt egy évre vonatkozóan.

34. Milyen okból vagy céllal jött létre az Esélyegyenlőségi terv/az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó más írásos dokumentum

35. 4.) A védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalók foglalkoztatottsága a munkáltatók attitűdjeinek tükrében • A városban vagy faluban élők esélyei nem rosszabbak a fővárosiakéhoz képest a rugalmas munkavégzési formák elérése szempontjából. • A régiós különbségekből kiemelendő, hogy Kelet-Magyarországon jobbak a rugalmas munkavégzés lehetőségei, mint Nyugat-Magyarországon. • A magántulajdonban lévő magyar vállalatok nagyobb részben biztosítják a rugalmas munkavégzés lehetőségét, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál. • A hátrányos helyzetű munkavállalók közül a kisgyermekeseket és a nyugdíjasokat foglalkoztatják leginkább a munkahelyek, és alapvetően megbízhatónak, terhelhetőnek és lojálisnak tartják őket. • A romák több mint tízszeres eséllyel tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést származásuk alapján, mint a többi vizsgált munkavállaló.

36. A különféle rugalmas munkaidő változatok választásának esélye a munkavállalók körében szektoronként (százalékban)

37. 4.) KommunikációA Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások 2010-ben: • 59 novella • 7 fénykép • 332 grafika és festmény • 18 szobor

38. Élőben a játszótérrőlországos vándorkiállítás Időpont Település Helyszín 2010. október 21. - 2010. november 08. Budapest Csepel Plaza 2010. november 11. - 2010. november 30. Szentendre Pest Megyei Könyvtár 2010. december 06. - 2010. december 10. Esztergom Féja Géza Közösségi Ház 2011. január 10. - 2011. január 14. Oroszlány Művelődési Központ 2011. február 01. - 2011. február 04. Tatabánya Puskin Művelődési Központ 2011. március 04. Pécs PTE Jogtudományi Kar 2011. március 05. - 2011. március 12. Kecskemét Vásárhelyi Pál Általános Iskola 2011. március 16. - 2011. március 19. Kecskemét Tóth László Általános Iskola 2011. március 23. - 2011. március 30. Jászberény Déryné Művelődési Központ 2011. április 19.- 2011. április 27. Szolnok Aba-Novák Kulturális Központ 2011. május 3.- 2011. május 5. Tatabánya Vértes Center 2011. május- július Országszerte Esélynap 2011 2011. augusztus 12.- augusztus 14. Budapest Sziget Fesztivál 2011. szeptember 15.- 2011. szeptember 30. Eger Bartakovits Béla Közösségi Ház

39. A referensek kommunikációs eredményei

40. Hírleveleink 2009 júliusa óta 11 magazint jelentettünk meg.

41. Köszönöm a figyelmet! Dr. Pánczél Márta projektvezető EBH TÁMOP 5.5.5. 00 36 (1) 336 76 58 marta.panczel@ebh.gov.hu