ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

1. ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

2. Az igazgatás • Kialakulása • egyidős a társadalommal • az erők összefogása • munka társadalmi megosztása • Fogalma • Az igazgatás az emberi együttműködéshez kapcsolódó folyamatos tevékenység, amely biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges személyi tárgyi feltételeket és a munka összhangját. • Alanya, tárgya • Emberek bizonyos csoportja.

3. Az igazgatás tartalma • Folyamat • Információk összegyűjtése Olyan ismeretek, amely nélkül nem valósítható meg a racionális vezetés. • Tervezés A cselekvés irányának, feltételeinek meghatározása. A terv ennek eredménye. • Döntés meghozatala helyzetfelismerés megoldási lehetőségek kiválasztása lehetőségek mérlegelése választás, vagy a döntés elhalasztása döntés következményeinek előzetes számbavétele. • Szervezés döntés végrehajtása, személyi tárgyi feltételek meghatározása, munkamegosztás szervezése, végrehajtás ellenőrzése

4. Vezetés, Irányítás • Vezetés • A szervezeten belül, de annak csúcsán elhelyezkedő, szervező, koordináló, döntéshozó pozícióval rendelkező szerv vagy személy • Irányítás • A szervezetre kívülről ható tevékenység. • Célja: a szervezet- rendszer (több szervezet) összehangolt, rendeltetésszerű, eredményes működése

5. Testületi vezetés • A testület fogalma:testületi felelősség elvén épülő, meghatározott céllal és feladat ellátására létrehozott közösség, amely feladat és hatáskörében egyenrangú tagjaival szabályozott módon gyakorol, dönt . • – elnevezésük változó (tanács, bizottság, igazgatóság, stb.) • van irányító-testület is (pl. Képviselőtestület). • Létrehozatala: • választás • delegálás • kinevezés • Jogosítványaira tekintettel lehet • döntéshozó (vezetői vagy irányítói) • tanácsadó, ellenőrző (stb.) • Előnyei:a döntés szélesebb körű érdekkörre, ismeretre épül, ezért megalapozottabb a várható hatások jobban felszínre kerülnek; kevésbé szubjektív. • Hátrányai:relatíve lassú, időigényes, költséges; a testület működése nem folyamatos; a felelősség megállapítása körülményesebb.

6. Egyszemélyi vezetés • Fogalma: a vezetés folyamatában egyetlen személy gyakorolja a vezetői jogosítványokat: • a vezetői jogosítványok egy részének átruházása nem érinti a vezetői felelősséget, azt a munkamegosztás (és más elvek) indokolja, • a leggyakoribb vezetési szervezeti forma. • Előnyei és követelményei • a testületi vezetéshez képest kevésbé időigényes • rugalmasan igazodik a feladatokhoz • a vezetői képességeket jobban megjeleníti • az egyéni felelősség egyértelmű • a szakmai felkészültség közvetlenül érvényesül • a vezető jogosítványait konkrét formában kell meghatározni. • Kedvezőtlen következmények • a szubjektum szerepének túlhangsúlyozása • a vezetői hatalom és közösség, illetve a beosztottak érdekellentéteinek esetleges kialakulása (passzivitás vagy rejtett ellenállás) • nem megfelelően előkészített döntések.

7. Fogalma: • Az emberek valamely cél vagy feladat ellátására létrehozott, tartós jellegű csoportja, amelyben érvényesül a vezetés, munkamegosztás, specializáció és a koordináció. • A szervezetek főbb sajátosságai: • Egynél több, meghatározott személy alkotja (formális tagság); • Valamely meghatározott célrendszer elérése érdekében jön létre, • Tevékenysége a specializáción és a munkamegosztáson alapul; A szervezet

8. Lineáris szervezeti struktúra Vezető Vezető Vezető Vezető A munkavégzés színterei, beosztottak

9. A lineáris – törzskari – szervezet modellje VEZETŐ TÖRZSKAR VEZETŐ VEZETŐ BEOSZTOTT, MUNKASZERVEZET Jellemzője:a törzskar szakmai tanáccsal segíti a vezetést, az alsóbb szervezeteknek utasítást nem adhat.

10. A lineáris-funkcionális szervezet modellje VEZETŐ A B 1. 2.

11. A mátrix-szervezet modellje Funkció1 Funkció2 Funkció3 „A” TEVÉKENYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG „B” TEVÉKENYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG „C” TEVÉKENYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG VÉGREHAJTÓ EGYSÉG

12. A közigazgatás meghatározása • A közigazgatás a társadalomban működő igazgatási rendszerek egyik fajtája, mely az állami feladatok tényleges megvalósítását látja el. • Alanya: • Államigazgatás • Önkormányzati igazgatás • Tárgya: • az egész társadalom

13. A közigazgatási szervezet Sajátosságok: • nagy méret • nincs tényleges tulajdonosa • magas etikai követelményszint • versenyszituáció hiánya • a szervezeti célrendszer összetettsége • a szervezeti működés beszabályozottsága • működésének ciklikussága

14. A közigazgatás sajátosságai • Legnagyobb szakigazgatási rendszer (elkülönült szervezetrendszer) • Politikai hatalomnak való relatív alárendeltség • Jog által meghatározott keretek között működik • Közhatalmi jogosítványokkal rendelkezik • Professzionális köztisztviselői kar

15. A közigazgatás tevékenysége • Jogalkotás • Jogalkalmazás • Törvényességi Felügyelet • Szervezetirányítás • Gazdálkodó tevékenység

16. Az Alkotmány fogalma Olyan különleges törvényt jelent, amely • alapvetően meghatározza egy ország állami berendezkedését, • részletesen szabályozza az államszervezet felépítését, annak működési rendjét, • és biztosítja az állampolgárok jogait, különösen szabadságjogait. Formai szempontból: alaptörvény, a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el, elfogadásának feltételei sajátosak.

17. A hatályos magyar alkotmány tartalma • az államforma meghatározása, • a tulajdonra és gazdaságra vonatkozó szabályok, • az államszervezet intézményei, • a választási alapelvek, • az állampolgári jogok és kötelezettségek, • a nemzeti jelképek.

18. Kormányzati feladatok: Alkotmányos rend védelme, állampolgári jogok biztosítása Törvények végrehajtásának biztosítása, társadalmi- gazdasági tervek kidolgozása A szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározása, feltételeinek biztosítása Külpolitika meghatározásában való közreműködés Rendeleteket bocsát ki, Nemzetközi szerződést köt Intézkedés külső fegyveres csoport támadása esetén Államigazgatás irányítása: Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek irányítása Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése A fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek irányítása Határozatokat hoz Alárendelt szervek törvénybe ütköző határozatának megsemmisítése, megváltoztatása A Kormány feladat- és hatásköre

19. A Kormány szervezete, működése • Testületi szerv: ülések (hetente), határozatképesség, szavazás, ügyrend • Tagjai: Miniszterelnök (Országgyűlés választja) Miniszterek (tárcavezető, tárca nélküli, kancellária miniszter) • Meghívottak: állandó, eseti, előterjesztők • Megbízatása megszűnik: • Új Országgyűlés alakuló ülésén, • Miniszterelnök, Kormány lemondásával, • Miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, • Összeférhetetlenség megállapításával, • Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal

20. A Kormány és annak munkáját segítő szervek Miniszterelnöki Hivatal Kormány Kormányzati konzultatív mechanizmus testületei Kormánybizottságok Kabinetek Tárcaközi bizottságok Szakértői bizottságok Kollégiumok Tanácsadó testületek Kormánybiztos Közigazgatási államtitkári értekezlet Miniszterelnök apparátusa Döntés-előkészítés Koordináció

21. Minisztériumok • Tipikus minisztériumi feladatok és hatáskörök: • Részvétel a jogalkotásban • Ágazati stratégia alkotás és tervezés • Alárendelt szervek irányítása és felügyelete • Hatósági jogalkalmazás • Ágazati információ-szolgáltatás, -kezelés, -tárolás. • Külföldi társszervekkel való kapcsolattartás • Kapcsolattartás szakmai, érdekképviseleti szervekkel • Szervezeti felépítés meghatározó tényezője: politikai és szakmai elem találkozása • Politikai elem: miniszter, politikai államtitkár és az un. miniszteri kabinet • Szakmai elem: közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, címzetes államtitkár

22. Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek • Az országos hatáskörű szervek (KSH, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ) - Kormány irányítása alatt áll. - Közhatalmi jogosítványokkal központi államigazgatási feladatot lát el, és ez a feladat nem tartozik közvetlenül semelyik minisztérium feladatkörébe. 2. A központi hivatalok (APEH, ÁNTSZ) Nem a Kormány, hanem egy miniszter közvetlen irányítása alatt áll, Jellemzően nagy tömegben előforduló hatósági ügyeket intéznek. 3.Minisztériumi hivatalok 4.Speciális jogállású központi hivatalok

23. A speciális jogállású szervek • Államigazgatási feladatot látnak el • Közhatalmi jogosítványokkal rendelkeznek • Állami költségvetés részét képezik • Hatósági eljárásaik során az államigazgatási eljárás szabályait alkalmazzák • Nem tartoznak a kormányzati hierarchiába • Autonóm jogállású szervek: • ORTT • Közbeszerzési Tanács • Versenyhivatal • Magyar Akkreditációs Bizottság

24. Általános hatáskörű Megyei (Fővárosi) Közigazgatási Hivatalok Kormány középszintű általános hatáskörű szerve Főbb funkciói: - törvényességi ellenőrzés - hatósági jogalkalmazás - koordináció - egyéb szervezési feladatok Ágazati feladatokat ellátó jellemzően középszintű államigazgatási szervek Differenciálhatók: Hatósági jogalkalmazást végző szervek Információgyűjtő és szolgáltató hivatalok Szervezési és elemzési feladatokat ellátó intézmények Vegyes profilú szervek A dekoncentrált államigazgatási szervek