Sándor Valéria Országos Meteorológiai Szolgálat Repülésmeteorológiai és Veszélyjelző Osztály

1. Az OMSZ veszélyjelző tevékenysége, az időjárási riasztásokKatasztrófavédelmi szakmai találkozó2010. március 16-18. Sándor ValériaOrszágos Meteorológiai SzolgálatRepülésmeteorológiai és Veszélyjelző Osztály

2. A Földön a természeti katasztrófák legnagyobb része meteorológiai eredetű (1993-2002)

3. A társadalom világszerte egyre érzékenyebb az elemi csapásokra Felértékelődik az előrejelzések, veszélyjelzések, riasztások szerepe. A meteorológia felelőssége növekszik • a szélsőséges események, • a csapadék anomáliák (nagy csapadék, havazás, ónos eső), a hőmérsékleti anomáliák (kánikula, hideghullám), • viharok, heves zivatarok (felhőszakadás, viharos szél, villámlás, jégeső) előrejelzésében.

4. Extrém időjárási helyzetek Az extrém jelenségek száma növekedéseaz emberiség sebezhetőségét növeli. A fejlett társadalmakban felkészülnek a jelenségek jelzésére, elkerülésére, hatásuk csökkentésére, alkalmazkodnak ezekhez az extrém jelenségekhez, felkészülnek a hatások kivédésre. A fejletlen társadalmakban mindezek katasztrofális következményekhez vezethet-nek.

5. Időjárási és természeti katasztrófák Károk mértéke: • Évente közel 250.000 emberélet • Anyagi kár 50 és 100 milliárd dollár között

6. Korai riasztó és előrejelző rendszerek kialakítása következtében az áldozatok száma egyre csökken. Trópusi ciklonok áldozatai: • 1970: 300.000 áldozat • 1992: 13.000 áldozat • 1994: 200 áldozat

7. Néhány példa a közelmúltból:

8. 2005. április 18. Mátrakeresztes

9. 2005. május 4. Mád

10. 2005. május 18. szlovéniai instabilitási vonal A szupercella vonulásában letarolterdő Létavértes és Bánk között. Viharkárok Hosszúpályi községtől északnyugatra

11. 2006. március 13. Balaton

12. 2006. június 29. Felhőszakadás Budapesten

13. 2006. augusztus 20. Budapest

14. 2008. május 20. Gátér tornádó

15. 2009. június 7. Jégeső Szabolcsban

16. Az extrém időjárási helyzetek megszaporodása • Klímaváltozás? • Az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzések jelenleg egy-egy lehetséges verziónak tekinthetők, hozzárendelt valószínűségek nélkül • A tendenciák megállapításához hosszabb mérési idősorokra, több adatra lenne szükség • Gyorsabb és részletesebb információk • Távérzékelő eszközök fejlődése (műhold, radar, stb.) • Média hírek gyors megjelenése

17. A Magyarországra jellemző katasztrófa típusok 1. Természeti eredetű veszélyek ·Hidrológiai Árvíz Belvíz ·Geológiai Földrengés ·Meteorológiai Szélviharok Aszály Rendkívüli hideg - meleg Nagy csapadékok (eső, havazás) Jegesedés (ónos eső) Villámlás (zivatar) Felhőszakadás 2. Civilizációs eredetű veszélyek Nukleáris, vegyi Veszélyes anyagok előállítása Veszélyes anyagok szállítása Közlekedési 3. Humán és ökológiai eredetű veszélyek, természetet károsító tűzesetek Járványok Migráció Terrorizmus Tűzesetek

18. Az időjárási kártételek megelőzése, károk enyhítése Mit tud tenni a meteorológia? • Korai riasztó rendszer működtetése • Állami szervezetek értesítése - fogadókészség • A lakosság értesítése • A nagyközönség ismereteinek fejlesztése (nemcsak meteorológiai ismeretek, hanem pl. a veszély-helyzetekben követendő eljárások, stb.)

19. Mit tehet a meteorológia? Éghajlati információk, feldolgozások védekezési, megelőzési célokra • A területi veszélyeztetettség mértékének vizsgálata • Klíma kutatások • statisztikai alapú elemzések • klíma modellezés

20. Előrejelző és riasztó rendszer kiépítése Szakmai-módszertani fejlesztések (K+F) Nowcasting és ultrarövid távú előrejelző rendszer kifejlesztése

21. A riasztások közreadása Grafikus rendszer kifejlesztése a meteorológiai riasztások real-time eljuttatására a döntéshozó, intézkedő szervek számára

22. Mit tud nyújtani a meteorológia? 100% beválású előrejelzések nincsenek! Modell alapú, napra, időjárási elemre lebontott előrejelzés csak 7-10 napra előre adható Az előrejelzések pontossága az időtartammal csökken

23. Előrejelezhetőség Minél nagyobb léptékű időjárási eseményről van szó, annál nagyobb időelőnnyel lehet előrejelezni (pl. egy nagy mennyiségű, országos esőt, vagy havazást) akár több nappal korábban is. A mikro léptékű jelenségeket csak nagyon rövid idővel korábban lehet előre látni (az időelőny fél és néhány óra között van).

24. Az időjárási jelenségek méretei Az időjárási jelenségek különböző léptékben mennek végbe: A globális mérettől kezdve (makro méret) a regionális méreten (mezo méret) keresztül a lokális jelenségekig (mikro lépték) minden méret előfordul. A méretek, az időbeli kiterjedés ismerete fontos az előrejelzés szempontjából is, mert az előrejelzési időelőny eszerint nagymértékben különbözik.

25. Makro léptékű jelenségek • Ciklonok időjárása (akár több napig tartó intenzív csapadék – hó, eső) • Anticiklonok időjárása (tartós meleg – hőhullám, aszály) • Trópusi ciklonok

26. Makro léptékű jelenségek • Ciklonok időjárása (akár több napig tartó intenzív csapadék – hó, eső) • Anticiklonok időjárása (tartós meleg – hőhullám, aszály) • Trópusi ciklonok

27. Makro léptékű jelenségek • Ciklonok időjárása (akár több napig tartó intenzív csapadék – hó, eső) • Anticiklonok időjárása (tartós meleg – hőhullám, aszály) • Trópusi ciklonok

28. Mezo léptékű jelenségek • Vonalba rendeződött zivatarok (instabilitási vonal)

29. Mikro léptékű jelenségek • Zivatar, szupercella, jégeső, tornádó, por- és homokvihar

37. A meteorológiai előrejelzések szerepe a katasztrófa elhárításban

38. A katasztrófa elhárítás szakaszai, a meteorológia szerepe • Megelőzési szakasz – meteorológiai előrejelzések, nemzetközi kapcsolatok szerepe • Mentési (védekezési) szakasz – a helyzet változásának és a kiváltó okok megszűnésének előrejelzése • Helyreállítási szakasz – a katasztrófahelyzet okainak feltárása

39. OMSZ és a katasztrófavédelem együttműködése • 1970 – tiszai árvíz (naponta készültek csapadék előrejelzések a veszélyeztetett területre) • 1986 – Csernobil (napi időjárás előrejelzések és trajektória számítások) • 1990-es évek – hóhelyzetek, árvízhelyzetek (napi kapcsolat a döntéshozókkal)

40. Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei Balatoni és Velence-tavi vihar-előrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése

41. Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei Balatoni és Velence-tavi vihar-előrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése

42. A viharjelző szolgálat I. fokú riasztás: 12 mps-ot meghaladó szélsebesség esetén II. fokú riasztás: 17 mps-ot meghaladó szélsebesség esetén Jelzés elmaradása miatt bekövetkező haláleset az utóbbi kb. 10 évben nem volt, viszont gyakori a jelzések figyelmen kívül hagyása.

43. A jelző rendszer 1987-ig rakétás jelzés, 1988-tól fényjelző rendszer

44. Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei Balatoni és Velence-tavi vihar-előrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése

45. Nukleárisbaleset-elhárítás Egy nagyon ritkán előforduló, de igen súlyos következményekkel járó esemény

46. A radiológiai mérőhálózat elemei • Gamma dózisteljesítmény mérő hálózat (25) • Automata aeroszol mintavevők üzemeltetése (3) Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer, OSJER OMSZ Internetes honlapján

47. Az OMSZ radiológiai mérőhálózata

48. Előrejelzési szolgáltatások a nukleárisbaleset-elhárítás során • Tájékoztatás az időjárási helyzetről • Trajektória számítások (Veszélyhelyzeti riasztást követően 1 órán belül továbbításra kerülnek az információk) • Szakértők részvétele a döntés előkészítésben (NBVMB, OpT, KKB)

49. 2003. 04. 11.

50. Az FVM mérései (a környezetbe jutott radioizotópok mennyisége)