A KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁG

1. SZAKMAINAP 2011. március 29. A KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁG Némethy Tímea igazgató ATI-KTVF

2. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Vidékfejlesztési Miniszter Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Államtitkár Környezetvédelmi Vízgazdálkodási Helyettes Államtitkár Területi szervek: NEMZETI PARKOK KTVFKÖVIZIG A környezetvédelmi hatóság szerepe a közigazgatásban

3. A környezetvédemi hatóság szerepe a közigazgatásban Időrendi áttekintés: ATIVIZIG , ATIKÖFE, „Levegős Intézet” 1991. december 1.: ATIVIZIG ATIKÖFE Hatósági jogkör mindkét szervezetnél Illetékességi terület vízgyűjtő alapú

4. A környezetvédemi hatóság szerepe a közigazgatásban Illetékességi terület kialakulása CÉL:Regionalitás kialakítása • Gyulai Kirendeltség • Bajai Kirendeltség JELENLEGI CÉL Olcsó, egyszerű, ügyfélbarát közigazgatás!

7. ATIKTVF "zöldhatóság" területi államigazgatási szerv, önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv. Államigazgatási eljárásban felettes szerv: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. A környezetvédemi hatóság szerepe a közigazgatásban

8. A környezetvédelmi hatóság szerepe a közigazgatásban Környezetvédelmi hatósági jogkör • A Felügyelőség másodfokú hatóságként jár el a települési önkormányzat jegyzője hatósági jogkörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyekben Önkormányzat Felügyelőségek

9. A környezetvédemi hatóság szerepe a közigazgatásban Hatósági és szakhatósági feladataikat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet alapján • természet- és tájvédelem, • a levegőtisztaság-védelem, • a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségének és minőségének védelme, • a földtani közeg (talaj) védelme, • a hulladékok, • a zaj- és rezgés okozta káros hatások, • a radioaktív sugárzás elleni védelem, valamint • a vízgazdálkodás területén külön jogszabályokban meghatározott keretek közötti hatáskörrel látják el.

10. A Felügyelőség működteti • a hatósági tevékenység ellátásához szükséges laboratóriumot; • vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat; A Felügyelőség közreműködik • a nemzetközi feladatok végrehajtásában; • III. fokú készültség esetén az ár- és belvízvédekezés, valamint a vízminőségi kárelhárítás - külön jogszabályban meghatározott - feladatainak ellátásában. • a füstködriadó (szmogriadó)terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában A Felügyelőség véleményezi • a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat; • a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket; A Felügyelőség hozzáférhetővé teszi • a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; • segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában; • részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.

11. Szervezeti felépítés

13. A környezetvédemi hatóság szerepe a közigazgatásban

14. „Arcunk a Zöldpont Iroda” • Ügyirat átvétel • Ügyfélfogadás • Szaktanácsadás, konzultáció • Környezettudatos szemlélet formálás!!!!! • Közérdekű bejelentések fogadása+24 órás műszaki ügyelet Gyors ügyfélbarát SZOLGÁLTATÁS!

15. A Hatósági Engedélyezési Iroda szervezeti felépítése

16. A Hatósági Engedélyezési Iroda szervezeti felépítése Az Engedélyezési Jogi Titkárság feladat- és hatáskörébe tartozik: a) az egységes engedélyezési és szakhatósági jogalkalmazási gyakorlat kialakítása, b) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi engedélyezési eljárások lefolytatása, és azok törvényességének biztosítása, A Természet- és Tájvédelmi Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik a Felügyelőség természet-, táj- és állatvédelmi szakértői, hatósági, továbbá szakhatósági és igazgatási feladatainak ellátása. A Komplex Engedélyezési Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik • a) az egységes környezethasználati engedélyezési eljárással, • b) a környezetvédelmi engedélyezési eljárással, • c) az önkéntes teljesítményértékeléssel, • d) a teljes körű felülvizsgálati eljárással, • e) az előzetes vizsgálati eljárással kapcsolatos szakértői hatósági feladatok ellátása.

17. A Hatósági Engedélyezési Iroda szervezeti felépítése A Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik a Felügyelőség hulladékgazdálkodási, levegővédelmi, zaj-, rezgés- és sugárvédelmi szakértői hatósági, továbbá szakhatósági és igazgatási feladatainak A Vízimunka- és Vízilétesítmény-engedélyezési Osztály feladat- és hatáskörébe tartozik a Felügyelőség felszíni- és felszín alatti vízvédelemmel, továbbá talajvédelemmel kapcsolatos, valamint vízügyi szakértői, hatósági, továbbá szakhatósági és igazgatási feladatainak ellátása

18. A Hatósági Engedélyezési Iroda szervezeti felépítése • A Kirendeltség • a) felszín alatti vízvédelmi és talajvédelmi, • b) felszíni vízvédelmi, • c) hulladékgazdálkodási, • d) levegővédelmi, • e) természet-, táj- és állatvédelmi, • f) vízügyi, • g) zaj-, rezgés- és sugárvédelmi • szakértői, hatósági, szakhatósági és igazgatási feladatokat lát el.

19. A felügyelőség mint jogalkalmazó

20. Az engedélyezéssel kapcsolatos általános eljárási szabályok - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet - Az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény - A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény - A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény

21. A Felügyelőség engedélyezési eljárásait megalapozó jogszabályok - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény - A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény - A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet - A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet - A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet

22. Az 1995. évi LIII. tv. a környezethasználat engedélyezéséről A környezet használatának engedélyezése tekintetében azalábbi engedélyeket adhatja ki a környezetvédelmi hatóság: a) környezetvédelmi engedély, b) egységes környezethasználati engedély, c) környezetvédelmi működési engedély, d) egyéb határozat. Kapcsolódó jogszabály: 314/2005.(XII.25.) Korm, rendelet 1.) Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció, 2.) Környezeti hatásvizsgálati eljárás (KHV) 2.1. kötelező Korm. r. 1. sz. mell. 2.2. hatóság mérlegelésétől függ Korm. r. 3.sz.mell.

23. 2.3. Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás (Espooban 1991-ben aláírt egyezmény) - eljárás kibocsátó félként - eljárás hatásviselő félként 3.) Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (IPPC) - a tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése, - környezeti elemeket terhelő kibocsátások csökkentése, illetve megszüntetése, - az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedések előírása, megállapítása. 4.) A KHV és IPPC eljárás - összevonása - összekapcsolása

24. Környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás • Az egyes tevékenységek ( művelet, technológia folytatása, felújítása, felhagyása) környezetre gyakorolt hatásának feltárása, megismerése, környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, érdekében • az érdekeltet teljes körű, vagy részleges felülvizsgálatra kötelezheti tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerése érdekében, ill. • kötelezi, ha környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést észlel, környezetvédelmi engedélyhez vagy IPPC engedélyhez kötött tevékenységet ezen engedélyek nélkül kezdett meg, vagy folytat.

25. Környezetvédelmi teljesítményértékelés • - az érdekelt tevékenysége átvilágítására, tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet. • Bejelentési kötelezettség • A környezethasználat szerinti engedélyekben alapul vett • körülmények megváltozását, illetve tervezett • megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles bejelenteni a környezetvédelmi • hatóságnak. • 106/1995.(IX.8.) Korm. r. (Csődeljárás, Fa eljárás, Va) • - a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet • vezetőjének nyilatkozata, környezetkárosodás, • környezeti teher • - környezeti állapotvizsgálatra kötelezés- Bíróság • értesítése

26. Aktuális kérdések • Szénhidrogén termelés (stratégiai földgáztároló, Nabucco, Városföldi Kompresszor Állomás, Makói árok, víz-visszasajtolás elhelyezés, fúrási iszap iszapelhelyezés, Szegedi erőmű • geotermikus energia • Mercedes beruházás • M43 • Nagyállattartók • Aranybánya (Nagycsertej)

27. Az egyes környezetvédelmi szakterületekre vonatkozó engedélyezési eljárások Hulladékgazdálkodás

28. A Hulladék-gazdálkodással kapcsolatos engedélyek • A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény • hulladék:bármely a Hgt. 1.számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. • Hulladékkezelés: • hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. • Hulladékkezelési tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető!

29. 1.) Hulladékgyűjtés és begyűjtés a hulladék további kezelésének megfelelő elkülönített gyűjtése a hulladék termelőjének vagy birtokosának köte- lezettsége, a hulladék termelőítől vagy más birtokosaitól történő rendszeres összeszedése, elszállítása begyűjtőhelyre, hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyére 2.) Hulladékszállítás hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállító felelőssége. 3.) A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása. csak hasznosításra környezet állapotának nem veszélyeztető, nem szennyező módon, környezetkárosítás kizárásával. OKTV hatáskör.

30. 4.) Hulladékhasznosítás - újrafeldolgozás - visszanyerés - energetikai hasznosítás Követelmény: a hasznosítással előállított termék az elsődleges alapanyagból előállított terméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést. 5.) Hulladékártalmatlanítás - hulladéklerakóban történő lerakással - termikus ártalmatlanítással - más kémiai, biológiai vagy fizikai ártalmatlanítással 6.) A települési hulladékokkal kapcsolatos szabályozás 213/2001.(XI.14.) Korm.r.

31. 7.) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek szabályozása 98/2001. (VI.15.) Korm.rendelet Hgt. Veszélyes hulladék meghatározása: a 2. sz.mell. felso- rolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, ill. ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, ösz- szetétele, koncentrációja miatt az egészségre, környezetre kockázatot jelentő hulladék. 8.) A hulladéklerakás és – lerakók szabályozása 20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet Közös szabály: a) cégbejegyzés vagy vállalkozói igazolvány b) személyi és tárgyi feltételek biztosítása c) környezetvédelmi, ill. más hatósági engedély megléte d) megfelelő mértékű pénzügyi garancia biztosítása e) telephely megléte

32. Aktuális kérdések • Hulladéklerakók rekultivációja

33. Zajvédelemmel kapcsolatos engedélyezési eljárások Környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, ill. rezgésterhelést okoznak.

34. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet A felügyelőség gyakorolja az első fokú hatósági jogkört: a) azon létesítmény, berendezés , tevékenység végzése esetén, ahol nem a települési önkormányzat jegyzője az engedélyező hatóság, b) az előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében, c) a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban. A felügyelőség gyakorolja a másodfokú hatósági jogkört a jegyző hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásoknál.

35. Üzemi vagy szabadidős zajforrás - a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj-és rezgés- forrás üzemeltetője környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kell, hogy kérje. Építési zaj-és rezgésforrás működtetése - kivitelező felelőssége az építőipari tevékenység során - felmentés a zajterhelési határértékek betartása alól

36. Aktuális kérdések • Árkád üzletközpont építése • Finomöntöde • Zajos-övezet kijelölése Városföldön • Szélerőmű, szélkerék

37. Természetvédelemmel kapcsolatos engedélyezési eljárások Az általános szabályokat a természet védelméről szóló 1996. évi LVIII. törvény tartalmazza

38. Természetvédelemmel kapcsolatos engedélyezési eljárások Természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet lsősorban természetközeli állapotok jellemeznek: erdő, gyep, nádas, művel és alól kivett földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál vagy ha nem áll bányaművelés alatt, mező-és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. Védett természeti terület: Tvt. vagy más jogszabály által védetté, vagy fokozottan védetté nyilvánított földterület A felügyelőség engedélye szükséges 1.) Természeti területen: - gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához, - gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez.

39. 2.) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen: a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos jelentőségű védett természeti területen az igazgatóság végzi; b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz; c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához; d) termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához; e) az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;

40. f) nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához; g) növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához; h) horgászathoz; i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához; j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek járművei kivételével.

41. Aktuális kérdések • Tarkasáfrány (150 milliós bírság)

42. Levegővédelem 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályakról Hatálya: tevékenység, létesítmény, termék levegőterhelést okoz vagy okozhat. a) Helyhez kötött légszennyező pontforrások b) Helyhez kötött diffúz légszennyező forrás Közös szabály: kibocsátási határérték üzemeltetési feltételek mérési módszerek és gyakoriságuk havaria esetén alkalmazandó intézkedések

43. Aktuális kérdések • Immisszió: PM10 értesítési küszöbérték, riasztási küszöbérték és a média kapcsolata • Szennyvíziszap égetés kis tüzelő berendezésekben

44. Vízjogi engedélyezési eljárás Legalapvetőbb hatósági eszköz, mely a műszaki tervezéstől, egészen a használatbavételig meghatározza a vizekbe való beavatkozással, vízhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket. Jogszabályi háttér: 1995. évi LVII. törvény

45. Vízjogi engedélyezési eljárás • 1.) Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez. • 2.) Létesítési vízjogi engedély kell a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez. • 3.) Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni.

46. A felszíni vizek védelme A felszíni vizek minősége védelmének szabályait a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet tartalmazza. Cél: A felszíni víztest jó állapotának elérése, fenntartása. Hatálya kiterjed: - azon tevékenységekre, illetve létesítményekre melyek működése a felszíni vizekben vízszennyezést okoz vagy okozhat - közcsatornába szennyvizet bocsát - zárt gyűjtőben gyűjtött szennyvizet közcsatornába bocsát Szennyvízkibocsátás engedélyezése - kibocsátási határérték - vízszennyezés megelőzése - takarékos vízhasználat - havaria estén azonnalli intézkedések

47. A felszín alatti vizek védelme A felszín alatti vizek védelméről a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet szól. Cél: A vizek jó állapotának biztosítása és fenntartása. A szennyezések csökkentése és megszüntetése. A hasznosítható készletek hosszú távú védelme A földtani közeg kármentesítése. Hatálya kiterjed: - felszín alatti vízre, földtani közegre és a szennyező anyagra - felszín alatti vizek és földtani közeg állapotát érintő tevé- kenységre

48. Vízkivétel engedélyezése: a) amennyiben nem veszélyezteti a környezeti célkitűzések elérését, b) az érintett víztestre jogszabályban, vízgyűjtő gazdálkodási tervben megállapított intézkedések megvalósítását. Szennyező anyagok a) elhelyezése b) a földtani közegbe való közvetlen bevezetése c) a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése d) a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése engedélyköteles tevékenység. Kármentesítési eljárás - tényfeltárás - műszaki beavatkozás - monitoring

49. Aktuális kérdések • Belvíz • Belterületi csapadékvíz elvezetés • Termálvíz hasznosítás, geotermális energia hasznosítás, visszasajtolási kényszer, VKJ kedvezmény, meosztott hatósági jogkörök • „Geotermális védőidom nélküliség”

50. Környezetvédelmi Laboratórium feladatai