1 / 73

Atom és molekula spektroszkópiás módszerek

Atom és molekula spektroszkópiás módszerek. Módszer Elv Vizsgát anyag típusa Lángfotómetria E szervetlen Atom abszorpció (AAS) A szervetlen Induktívan kapcsolt E szervetlen plazma gerjesztés (ICP)

garnet
Télécharger la présentation

Atom és molekula spektroszkópiás módszerek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Atom és molekula spektroszkópiás módszerek • Módszer Elv Vizsgát anyag típusa • Lángfotómetria E szervetlen • Atom abszorpció (AAS) A szervetlen • Induktívan kapcsolt E szervetlenplazma gerjesztés (ICP) • Röntgen Fluorescens E szervetlenspektróskópia (XRF) • Ultraibolya és látható A szervesspektroszkópia (UV-VIS) • Infravörös spektroszkópia (IR) A szerves • Fluorescens spektroszkópia (Fl) E szerves Jelmagyarázat: E emisszió; A, abszorpció; atomi; molekuláris

  2. Az abszorpciós és emissziós módszerek összehasonlítása Emissziónál a gerjesztett Abszorpciónál a fény atomokbocsátják ki az energiát. gerjeszti atomokat

  3. Elektronok gerjesztése és energia leadása AAS az alapállapotból a gerjesztett állapotba kerülő elektronok energiaelnyelését , fényabszorpcióját méri. Az ionizációs energiáknál kisebb energia tartalom (UV-VIS) a mérés ideális tartománya.

  4. Fényabszorpció elve • A fény (I0) egy része elnyelődik az elemek gőzében így csökken a fényintenzitás (I), miközben az elemek nyugalmi állapotból gerjesztett állapotba jutnak. • A fényelnyelés mértéke függ az elemek fajtájától, az elemek gőzének sűrűségétől és az optikai úthossztól.

  5. A fényabszorpció egyenlete Lambert-Beer törvény A = - log I/ I0 = k * l * c A: Abszorpció (E) I: Kimenő fényintenzitás I0: Bemenő fényintenzitás k: abszorpciós együttható (mol/l) c: koncentráció l: optikai úthossz A = 2-lgT T: ( áteresztőképesség, transzmittancia)

  6. Áteresztőképesség (T) -- koncentráció

  7. Atom abszorpciós spektroszkópia (AAS) • Elem (atom) szelektív analízis módszer • A módszer az elemre jellemző hullámhosszúságú fény elnyelésén alapul • Nyomelemzésre alkalmas módszer (10-3 – 10-15) • Az elemek többségének meghatározására alkalmas

  8. AAS készülék felépítése

  9. Fényforrás • A lámpa inert gázzal töltött (Ne, Ar). • Katód elemre jellemző fém, anód, wolfram). • Gerjesztés: Ar+M0M* M0 + λ Modern készülékekben programozott lámpacsere, és kalibrációsgörbe felvétel komponenstől függően.

  10. AAS alkalmazási köre

  11. Lánggerjesztés folyamata

  12. Használt lángok Fuel  OxidantTemperature (°K) Hydrogen Air  2000-2100  Acetylene Air  2100-2400  Hydrogen Oxygen  2600-2700  Acetylene Nitrous Oxide  2600-2800 Kis koncentrációknál háttérkorrekciót kell használni.

  13. Lánggerjesztéses AAS jellegzetes adatai Elem Hullámhossz (nm) Kimutatási határok (μg/l) Al 309,3 20 Cd 228.8 1.5 Cr 357.9 5 Cr 425.4 237 Pb 217.0 14 Pb 283.3 15 As 193.7 42 As 197.2 60 As 189.0 74 Hg 253.7  / Bi 227.7 64

  14. Grafitkályhás gerjesztés

  15. Grafitkályhás gerjesztés jellegzetes adatai Elem Hullámhossz (nm) Kimutatási határok (μg/l) As 193.7 0.03 As 197.2 0.035 As 189.0 0.04 Bi 223.1 0.05 Hg 253.7 / Sb 206.8 0.20 Se 196.0 0.10 Sn 286.3 0.15 Te 214.3 0.10

  16. Jelalakok az AA spektroszkópiánál Porlasztás Grafitkályha

  17. Hibrid technika

  18. Magasabb hőmérsékleten intenzívebb az energia kisugárzás

  19. Emisszió alapegyenlete Iem = Aij * h * jí* Nj Iem : Emisszió intenzitása Aij : Elektron átmenet valószínűsége i és j szint között h: Planck állandó jí : Kisugárzott fény frekvenciája Nj: Gerjesztett molekulák száma (arányos a koncentrációval)

  20. Az emisszió intenzitása korlátozott körülmények közt arányos a koncentrációval Magasabb koncentráció tartományokban a linearitás nem érvényes az önabszorpció miatt

  21. Definíciók, ICP alapelve • Plazma magas hőmérsékletű (7000-8000 K) részben ionizált gáz, amely atomizált állapotba hozza a minta összetevőit. • ICP gyakorlatában a plazmát rádiófrekvenciás generátorral (1-5 kV, 2,7 Mhz) állítják elő rendszerint argon gázban. Az argon ionok rezgésük miatt felmelegszenek, és energiájukat átadják a minta komponenseinek.

  22. Minta beinjektálás

  23. Plazma szerkezete A hatásos gerjesztéshez szükséges közvetítő közeg a mágneses hullám és a minta között , ami az ICP gyakorlatában argon.

  24. Egydimenziós optikai ICP elrendezése

  25. Echelle ráccsal két dimenzós párhuzamos felvételek Egyidejűleg méri az egész spektrumot ezért gyors módszer.

  26. Echelle ráccsal nyert analízis

  27. ICP-MS működési elve

  28. ICP-MS kimutatási határai

  29. Lángfotometria • Alkáli és alkáli földfémek analízisére megfelelő • Korlátozott használat a környezetvédelemben • Nem nyomelemzési célra > 10 ppm (pl. Rendkívül egyszerű, gyors használat • Környezetvédelmi felhasználás: keménység, Na, Ca

  30. Lángfotométer vázlata Normál gázégő megfelel Optika: szűrök

  31. Röntgen fluoreszcens spektroszkópia • Röntgen besugárzással történik a gerjesztés • Elemekre jellemző sugárzást mérik • Szilárd minták analízisére alkalmas • Terepi mérésekre alkalmas módszer • Szabvány módszer: EPA 6200

  32. Röntgen sugárzás jellemzői

  33. XRF elve XRF főleg az alsó pályákról kilökött elektronok helyettesítéséből származó sugárzást méri.

  34. XRF készülékek vázlata

  35. XFR korrigált spektrum

  36. XRF analízisre alkalmas elemek

  37. Kézi XFR mérőkészülék

  38. Előzetes szennyezés felmérés fúrólyukban

  39. Különböző elemanalízis technikák érzékenysége

  40. Molekulaspektrumok szerkezete Molekulák belső energiája csak, diszkét értéket vehet fel, ezért az energiaváltozások is kvantáltak. Az energia változás három tagból áll: Elektron energia Vibrációs energia Forgási energia A mért jelenség lehet sugárzási (emissziós) vagy elnyelési (abszorciós).

  41. Spektrumok sajátságai • Az energia-átmenetek csak vákuumban különíthetők el teljesen egymástól az egyszerűbb molekuláknál. • A közeg sűrűsödésével és a molekulák szerkezetének bonyolódásával a sávok összeolvadnak és folytonossá válnak. • A burkológörbe maximuma, hullámhossza () jellemző az adott molekulára, vagy egy funkciós csoportra. • A maximum nagysága, az intenzitás függ az anyag koncentrációjától és a molekula szerkezetétől.

  42. Elektronpályák és gerjesztésük

  43. Abszorpciós energianívók

  44. A vizsgálandó közeg sűrűsödésével az elkülönült energiaszintek összemosódnak

  45. Két anyag átfedő abszorpciós sávjának kiértékelése

  46. Az UV-VIS Alapfogalmai • Kromorf csoportok (kettőskötés, azo, aromás, fémkomplex stb.) fényt adszorbeálnak. • A különböző szubsztitúciós csoportok eltolhatják a kromorf csoport fényelnyelés maximumát: • Auxokróm, bathokróm magasabb hullámhossz irányában (azo), • Antiuxokróm, alacsonyabb hullámhossz irányában (nitró).

  47. UV-VIS műszerek • Lámpák: deutérium, halogén (WJ), Xe, • Fényfelbontók: szűrők (5-50 nm felbontás), prizmák, rácsok, interferométerek (0,1 nm felbontás lehetséges). • Egy és két utas készülékek. • Küvetták: kvarc (UV-VIS), üveg (VIS), gáz (50-200 mm), folyadék (10- 50 mm). • Detektorok: fény sokszorzók, fotocellák, diódasorok (InGaAs). UV –VIS mérések tartománya: 10-5 – 10 –3 mol/l Javasolt működési tartomány: 20% < T < 60% és 0,7 < A < 0,2.

  48. Szűrő monokromátoros UV-VIS készülék Terepen refrakciós készülékeket is használnak

  49. Hagyományos UV-VIS készülék

  50. Anyaga általában kvarc. Prizma Fény felbontók Rács Rácsegyenlet: n· = (sin  - sin )

More Related