Dél- és Kelet-Európa állam- és jogfejlődése a kezdetektől a középkor végéig

1. Dél- és Kelet-Európa állam- és jogfejlődése a kezdetektől a középkor végéig

2. Alapvető hatások, minták • 1.) Frank-minta: • - Nyugati-szlávok (csehek, lengyelek) • - magyarok • 2.) Bizánci-minta: • - Délszlávok (bolgárok, szerbek, kiv. Horvátok) • -Keleti-szlávok (oroszok)

3. Délszlávok I. - Bulgária • - Honfoglalás: 679-ben Aszparuh kán vezetésével • - Első bolgár állam (681-1018): • 717-718: Tervel kán a bizáciakkal szövetségben megállítja az arabok előrenyomulását - Kereszténység: Borisz kán (852-889) alatt 864-ben veszik fel a bizánci rítusú formát • -autokefál egyház: • A.) saját egyházfővel rendelkezik (rendszerint az uralkodó) • B.) hierarchiája független minden más egyház hierarchiájától (pl. Bulgária nem függ a konstantinápolyi pátriárkától) • C.) független egyházi bíráskodás és törvényhozás • D.) külön helyi szokások és szertartások

4. Simeon (893-927) uralkodása a az első bolgár állam csúcsidőszaka, • - 919-ben felvette a „bolgárok és a rómaiak császára” címet – a „császár/caesar/cár” cím = a római „imperator”-ral, a bizánci „baszileosz”-szal • -Bulgária bizánci uralom alatt (1018-1186) • - Második Bolgár cárság (1186-1395)- Aszenida-dinasztia • 1243-1300: mongol betörések– a ”tatárhegemónia” időszaka • – 1330: a szerbek legyőzik a bolgárokat – szerb befolyás • - oszmán hódítás 1371-től • – 1395-1878: Bulgária oszmán uralom alatt

5. Délszlávok II. - Szerbia • - a szerb államiság két „bölcsője”: Raska és Zéta fejedelemsége • István (1196-1228) 1217-ben királlyá koronáztatja magát • -1219: létrejön a raskai érsekség –szerb autokefál egyház • - XIII. szd.: anarchia, trónviszályok- a XIV. szd. elején erősödik meg az önálló szerb állam • - Dusán István cár(1331-1355) uralkodása a középkori szerb állam aranykora; nagy hódítások • - 1346: a „szerbek és a rómaiak császára ” • -1389: a rigómezei (koszovo polje-i) vereség az oszmánoktól • -1459: Szendrő eleste, a maradék szerb területeket megszállják az oszmánok az 1800-as évek elejéig

6. Délszlávok III. – Horvátok, Szlovénok • - a horvátok a XI. szd. elején, a római rítusú kereszténységet vették fel, uralkodóik rokonságba kerültek Szent István magyar királlyal • - 1089: Zvoinimir király halálával kihal a horvát uralkodóház • –Könyves Kálmánt 1102-benhorvát királlyá koronázzák • – perszonálunió, de jelentős horvát autonómia a bán vezetése alatt 1918-ig • - a vend etnikumú szlovénok a középkorban nem tudtak szert tenni önálló államiságra, az önálló Szlovénia csak 1991-ben jön létre

7. Románok • - Eredet: 1.) Dákó-román kontinuitási elmélet • 2.) Bevándorlási elmélet • - a bizánci krónikákban a X-XI. szd. fordulóján tűnik fel először a Balkán déli részein élő vlach elnevezésű pásztornép, amely későbbi vándorlása során jutott el a Kárpátok dél-keleti vidékére • - az első állam Basarab vajda (1324-1352) vezetésével alakul meg Havasalföldön, ahol 1359-ben ortodox érsekség jön létre (a másik román fejedelemségben, Moldvában1401-ben) • - az oszmánokkal korán felveszik a harcot, de a XV. szd. második felére a két fejedelemség az oszmánok vazallus állama lesz

8. „Zakon” vagy „Bírósági törvény az emberek számára • - Keletkezési ideje: Borisz kán (852-889) uralkodásának időszaka • - Összetétele: a bolgár szokásjog, a bizánci jog és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása • - Minta: a bizánci „Eklogé” • -Szerkezete: eredeti szövege nem maradt fenn, másolatai egy rövidebb és egy bővített változatban ismeretesek , 32 fejezetből áll • -Tartalma: az egyház védelme, büntető- és magánjogi, valamint család- és örökjogi normák, akuzatórikus eljárás

9. „Az igazhitű István cár törvénykönyve” • Keletkezési ideje: 1349 • - Összetétele: a szerb szokásjog, a bizánci joganyag és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása • - Minta: a bizánci „Szüntagma” • -Szerkezete: eredeti szövege nem maradt fenn, másolatai számos töredékes változatban ismeretesek , több mint 200 szakaszt tartalmaz • -Tartalma: az egyház védelme, büntető- és magánjogi, valamint család- és örökjogi normák, megjelenik az inkvizitórikus eljárás

10. A délszláv állam és jogfejlődés közös vonásai • 1.) Nem alakul ki az egész Balkánt magába ölelő egységes délszláv állam - széttagolt , töredékes államiság • - okai: a.) mostoha földrajzi körülmények • b.) állandó harcok • 2.) Az ortodox kereszténység hegemóniája (kiv. Horvátok), de autokefál egyházszervezettel!! • 3.) Az államszervezetben és a jogrendszerbenerőteljes a bizánci minta átvétele

11. Nyugati-szlávok I. - Csehország • - eredet: a cseh (vezetője a Premysl nemzetség) és a zlicsan (vezetője a Slavnik nemzetség) törzsek • - Vencel (921-935) az első uralkodó alatt folyik a keresztény térítés–– „Szent Vencel koronája” • - 973: a prágai püspökség alapítása a mainzi érseknek alárendelve • -1212: a szicíliai aranybullában a császár elismeri, hogy • A.) örökölhető a cseh királyi cím • B.) elismeri a csehek szabad királyválasztó jogát • C.) elismeri a cseh király invesztitúrajogát • D.) a cseh király német birodalmi fejedelem, részt vehet a birodalmi gyűlésen és szavaz a császárválasztáson

12. - II. Ottokár (1253-1278) K-Eu-i nagyhatalom – 1278:morvamezei csata- 1306: a Premysl-ház kihalása- A Luxemburg-ház szerzi meg a trónt • –- 1311: a „nagy kiváltságlevél”- a király megígéri a rendeknek: 1.) megtartja őket szabadságaiban • 2.) nem kötelezi őket katonáskodásra az országhatárokon kívül • 3.) adót tőlük csak kivételesen szed (koronázás, királyi esküvő) • 4.) tisztségeket nem juttat idegeneknek • - Luxemburgi Károly (1346-1378) – 1356: német aranybulla a cseh király a hét választófejedelem egyike

13. Nyugati-szlávok II. - Lengyelország • - eredet: névadó törzs: polján , de a magyar elnevezés a ledzjanin-ból származik • – 966: kereszténység felvétele • - Vitéz Boleszláv (992-1025) uralkodása alatt megszilárdul az állam – 1000: a gnieznói önálló érsekség alapítása – 1025: Boleszláv királlyá koronázaása • - 1138: Ferdeszájú Boleszláv felosztja államát fiai közt • - a XIV. szd. közepéig: részfejedelemségek kora

14. - 1320: Lokietek Ulászlót királlyá koronázzák • - III. Kázmér (1333-1370) erős központi hatalmat épít ki • - Nagy Lajos (1370-1382) alatt lengyel-magyar perszonálunió • - 1385: krewói egyezmény – lengyel-litván perszonálunió • -1410: a grünwaldi csatában súlyos csapást mérnek a német lovagrendre • - 1569:lublini unió – lengyel-litván reálunió

15. „Majestas Carolina” • - Keletkezési ideje: 1355 • - Összetétele: a csehszokásjog, a szokásjogon alapuló bírói döntések és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása • -Szerkezete:latinul írták, római jogi műveltséggel rendelkező jogászok szerkesztették, de nem recepció és nem hatott rá a német jog sem • -Tartalma: a korona jogainak megerősítése a fő cél, jogegységesítési törekvés, büntetőjogi és perjogi normák, az akkuzatórikus eljárás háttérbe szorítása • - Sorsa: az országgyűlés a tervezet egészét elvetette, de egyes szakaszait önálló törvényekkel bevezették (büntetőjog, perjog, a parasztok szabad költözködésének korlátozása)

16. A lengyel nemesség privilégiumait megerősítő statútumok • - Kassai privilégiumlevél (1374): a király • A.)adómentességet ad a nemességnek • B.) kötelezi magát az ország megvédésére • C.) a nemesek csak külső támadás esetén, az országon belül kötelesek saját költségen katonáskodni • D.) csak lengyel nemeseknek ad tisztségeket • - Nieszawai statútum (1454): cél: az egységes nemesi rend védelme • A.) tiltja a hivatalok halmozását, a mágnások kezén való egyesítését • B.) az adókivetés és a nemesi felkelés hadbahívása a szejmikek előzetes jóváhagyásától függ

17. - Piotrkowói statútum (1496): • A.) megerősíti az addigi nemesi jogokat • B.) létrehozza a két házból álló szejmet • C.) a szejm egyedüli joga háború indítása és a nemesség hadbahívása • D.) korlátozza a parasztok szabad költözködését és megtiltja a polgárok földvásárlását • - az 1505-ös radomi szejm döntése (Nihil novi): • semmiféle újítást nem lehet bevezetni az egész nemesség együttes beleegyezése nélkül („nihil novi sine communi consensu”)

18. A nyugati-szláv állam és jogfejlődés közös vonásai • 1.) Az államszervezetbenerőteljes a frank minta átvétele 2.) küzdelem a német hegemonikus törekvésekkel szemben, gyakori széttagoltság • 3.) német jogú telepítések (iure teutonico): földközösség helyett telekrendszer, robot helyett termény- majd pénzszolgáltatás, szabad költözködési jog • 4.) a nemesi rend erőteljes jogszerzése az uralkodóval szemben (nincs hűbéri lánc, csak főnemes-köznemes felosztás) • 5.) a rendek összessége a királlyal együtt egy testületet képez – corona regni • 6.) időszakos nagyhatalmi szerep Európában

19. Keleti-szlávok - Oroszok • Mintaadó hatások az államszervezetben: • 1.) Bizánci-minta: • A.) az uralkodó isteni eredetű, hatalmát sem területi, sem testületi immunitások nem korlátozzák • B.) az ortodox vallás és egyházszervezet – 1448-tól autokefál egyház • C.) Bizánc elfoglalása után a moszkvai Oroszország használni kezdi a bizánci hatalmi jelvényeket (pl. kétfejű sas), az uralkodóját cárnak kezdi nevezni – a XVI. szd.-ra kialakul az ún. „Harmadik Róma” elmélete • D.) nagyszámú, katonáskodásra kötelezett állami paraszt • E.) a próniához hasonló a pomesztye-birtok,

20. 2.)Mongol-minta): • A.) a hatalomfelfogás és gyakorlás módja – ulusz: a meghódított népek és területek elnevezése, amit az uralkodó sajátjának tekint • B.) az adószedés (előtte népességösszeírás!), adónemek • C.) a hadsereg szervezeti felépítése, fegyverzete, öltözéke D.) az igazságszolgáltatásban alkalmazott szigorú büntetések (halál, testi fenyítés, kínvallatás) • E.) az igazgatásban a területeket kormányzó megbízottak rendszere (helytartói jogkörök)

21. A KÖZÉPKORI OROSZ JOGFEJLŐDÉS DOKUMENTUMAI • 1.)Russzkaja Pravda: • A.) Rövid: a XI. szd. végéig terjedő fejedelmi jogalkotás • B.) Bővitett: a teljes Rövid Pravda + a XII. szd. elejének fejedelmi törvényei – keletkezése: XII-XIII. szd. fordulója • C.) Rövidített: kivonatolt jogkönyv a XIV-XV. szd. fordulójáról • 2.)Kormcsája Knyigák (Útmutató könyvek): a bizánci jogkönyvek, nomokánonok + világi törvények összefoglalása a bíróságok számára • 3.)I. Szugyebnyik (1497): magán- és büntetőjogi normák

22. 4.)II. Szugyebnyik(1550): átfogóan szabályozza a bíráskodás rendszerét • 5.) Szobornoje Ulozsenyije (1649): • - alapvetően büntetőjogi jellegű (széleskörűen alkalmazza a halálbüntetést • - új büntetési nemek: határozatlan idejű börtön, száműzetés, kényszermunka, nyilvános korbácsolás • - Bíráskodás: állami, egyházi, földesúri bíróságok, a csúcson a cár áll • - eljárás: kisebb ügyekben vádelvű, egyebekben inkvizitórikus + alkalmazzák a kínvallatást