180 likes | 288 Vues
ERŐSSÉGEK ÉS GYENGE PONTOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN Nyíregyháza, 2010.március 9. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Debreceni Egyetem l_balogh@tigris.unideb.hu További információk:- www.mateh.hu - www.tehetsegpont.hu.
E N D
ERŐSSÉGEK ÉS GYENGE PONTOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBANNyíregyháza, 2010.március 9. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Debreceni Egyetem l_balogh@tigris.unideb.hu További információk:- www.mateh.hu - www.tehetsegpont.hu
Törvényi szabályozás Gazdagítás tanórán kívül Speciális tehetségfejlesztés Versenyek Tehetségkeresés, azonosítás Differenciált fejlesztés a tanórán Gyorsítás Komplex programok Új szerepek a tantestületben Családdal való együttműködés Hatásvizsgálat Szakemberek továbbképzése ERŐSSÉGEK A MAGYARORSZÁGI ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁSBAN: FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK:
I. TEHETSÉGKERESÉS, AZONOSÍTÁS I./1. Az azonosítás szintjei az iskolában - Első szint: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése. - Második szint: ad hoc azonosítás. - Harmadik szint: tesztek segítségével végzett azonosítás. - Negyedik szint: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása az iskolában.
I./2. Alapelvek az azonosításhoz • Az azonosításhoz a Mönks-Renzulli modell ad kapaszkodókat, minden összetevőre figyelnünk kell. (ábra!) • A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni: ezért óvatosnak kell lennünk a „nem tehetséges gyerek” titulussal. • A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló, ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt tehetséget. • A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást. • A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. • Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás: komplexitás!
II.3. Összegzés: az azonosítás funkciója • A tehetség felismerése, azonosítása hallatlanul összetett folyamat, általában több lépésben történik, és sokféle módszert kell alkalmaznunk. • Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a tehetség-azonosítás e bonyolult rendszerében is csak eszköz a fejlesztési folyamatban, jól ábrázolja ezt Tannenbaum ábrája. Ő az egész folyamatot egy tölcsérhez hasonlította, amelyben a végcél a tehetséges tanuló hatékony, differenciált fejlesztése. • (+)
II. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS A TANÓRÁN II./1. A differenciálás formái az integrált osztályokban • Nyitott feladatok mindenkinek. • Különböző munkatempóra épülő feladatmegoldás. • Képesség szerinti csoportoknak kiosztott feladatok. • Az alapokról való indulás. • Egyéni feladatadás. • Alapszint plusz választott feladatok
II.2. Kiválóság szemben az egyenlőséggel • M-Minden gyermeknek egyformán meg kell adnunk a lehetőséget, hogy tanuljon, és kiteljesítse potenciálját. Az egyenlőséget úgy kell tekinteni mint egyforma hozzáférési lehetőséget a megfelelő oktatáshoz. • S-Sirotnik : ”Az iskolázás minősége nem csupán a feladattal eltöltött időt jelenti, hanem a hasznosan eltöltött időt is” • G-Gardner: „A jó társadalom nem az, amelyik figyelmen kívül hagyja az egyéni eltéréseket, hanem az, amelyik bölcsen és emberségesen kezeli azokat” . A differenciált tehetségfejlesztés az egyik módja a tanulási képességben jelentkező egyéni eltérésekre való reagálásnak. • _Adaptív oktatás: adifferenciálás és az egyéni sajátosságokra tekintettel szervezett integráltoktatás együttes alkalmazása. (M. Nádasi Mária)
II./3. A képesség szerinti csoportosítás formái • - XYZ csoportosítás. • - Osztályon belüli csoportosítás. • - Klaszteres csoportosítás. • - Évfolyamok közötti csoportosítás.
II./4. A tehetséges diákok igényei mint a differenciálás alapjai • a hosszú távú követelmények ismerete, • egyértelmű rövidtávú célok /kiindulási pont, megengedett módszerek, várható eredmény/, • a feladaton belüli önállóság, • választási lehetőségek, • a tanárral való megvitatás lehetősége, • a tanárok összefoglaló értékelése.
III. GYORSÍTÁS • Korábbi iskolakezdés. • Osztály-átléptetés. • D-típusú osztályok. • Tanulmányi idő lerövidítése. • Egyetemi tanulmányok idő előtti elkezdése.
IV.KOMPLEX TEHETSÉGFEJLESZTŐPROGRAMOK- Kiindulási pont: Gagné-féle ábra- A komplex programok összetevői:a/ a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése,b/ a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például motiválatlanság, alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.),c/ megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal),d/ szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. - Fontos elem: egyéni fejlesztési terv (képesség- és pszichológiai hatásvizsgálatokra építve) alapján differenciált munkaformák tanórán és tanórán kívül egyaránt.
V. ÚJ SZEREPEK A TANTESTÜLETBEN • Programvezető (igazgató, igazgatóhelyettes) • Munkaközösségvezetők • Tehetséggondozó koordinátor /!/ • Tehetség-tanácsadó szakember (erre képzett pedagógus vagy pszichológus) /!/ • Mentor: olyan szakember, aki közvetlenül és folyamatosan irányítja egy-egy tehetséges diák tevékenységét /!/ • Az egyes szaktanárok
VI. EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSALÁDDAL • célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása, • a tanuló megismerése, tehetségének felismerése, • a fejlődés közös értékelése, • a pedagógus tanácsa, módszertani segítségnyújtása, • a gyerek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés, • közös programok szervezése, • pályaválasztás irányítása.
VII. Pszichológiai hatásvizsgálat • Általános intellektuális képességek • Kreativitás • Tanulási motiváció • Egyéni tanulási stratégiák • Énkép, önértékelés • Szorongás • Pályaorientáció
VIII. SZAKEMBEREK TOVÁBBKÉPZÉSE • Gagné-féle ábra: az iskolának, a pedagógusnak és minden fejlesztő szakembernek kiemelt szerepe és felelőssége van! • TÉVESZME!: „A tehetség utat tör magának.” • Képzési programok : - Posztgraduális szakvizsga-képzés(Debreceni Egyetem, ELTE): - ”Tehetségfejlesztési szakértő” (1997 óta) – EU-s képzési program. • - „Tehetségfejlesztő tanár” (MASTER szint – most indulóban). • - 10-30 órás akkreditált tanfolyamok. • (Lásd: www.tehetsegpont.hu)