Épületgépészet 2000 II. kötet. Épületgépészet K. 2001

1. Épületgépészet 2000 II. kötet. Épületgépészet K. 2001

3. A tárca nélküli miniszter 7/2006. (V.24.) TNM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek Meghatározásáról 2006/62. számú MAGYAR KÖZLÖNY

9. Hőhíd ott van, ahol a hőáramlás nem egydimenziós Hőhíd fajtái: -forma okozta hőhíd -anyagváltás okozta hőhíd -forma és anyagváltás okozta hőhíd Hőhíd következménye: -a belső felületi hőmérséklet a hőhidas szerkezeti résznél alacsonyabb, mint a hőhídmentes résznél -hőveszteség nagyobb a hőhídas szerkezeti elemen Hőhidas szerkezet hőátbocsátási tényezője:

10. Határoló szerkezetek hőérzeti méretezése: - állandó emberi tartózkodásra szánt helyiség padlójának „b” hőelnyelési tényezőjét kell meghatározni b < 0,7 meleg padló 0,7 ≤b ≤ 0,84 félmeleg padló b >0,84 hideg padló egyrétegű padló hőelnyelési tényezője: - külső levegővel alulról érintkező födém átlagos felületi hőmérséklete max 2,5 oC-al lehet alacsonyabb, mint a szabvány által előírt belső hőmérséklet. - a helyiséget burkoló felületek súlyozott átlag hőmérséklete és belső hőmérséklet különbsége nem lehet nagyobb, mint 2,5 oC.

11. Hőhidas tömör szerkezet belső felületi hőmérséklete:

12. Nedvesség vándorlás: -nedvesség vezetés -szorpció -páradiffúzió Páradiffúzió: Légnemű halmazállapotú nedvesség vándorlás, amely a határoló szerkezetek két oldalán lévő levegő parciális páranyomás különbség hatására jön létre. Télen a belső térben nagyobb a parciális páranyomás, mint a külső térben.

19. HŐSZÜKSÉGLET SZÁMiTÁS

20. Helyiség energiamérlege stacioner állapotban QR + Qbhő + Qsug = PTQtranszmkül + Qtranszmbel + Qfiltr

22. Helyiség energiamérlege instacioner állapotban

23. tim helyiség méretezési hőmérséklete

24. tk méretezési külső hőmérséklet

31. Napsugárzásból származó hőnyereség Üvegezett felületre: Qsug = Aü_*qs= Atr*N*ISRG N naptényező (1 normál üveg árnyékolás nélkül, 0,56 normál üveg belső árnyékolással) ISRG etalon szerkezeten átjutó hőáram W/m2 Atr üvegezett felület

32. Légáteresztés A határoló szerkezeteken keresztül légnyomás különbség hatására létrejövő levegő áramlás. A levegő bejuthat illesztési, csatlakozási hézagokon, és a porózus szerkezeten. Légnyomás különbség létre jöhet: - szél hatására -sűrűség különbség hatására -szellőző rendszerek működése következtében A réseken átáramló levegő térfogatárama: l réshossz m a légáteresztési tényező m3/ómPa2/3 a l légáteresztő képesség Légcsereszám: n= Vszellőző lev/ Vhelyiség térfogat

37. n= 1/ó légcsereszám n=Vl/Vhely

38. n =fő f =m3/hfő fejadag

39. Vl= m3/h szellőző levegő

40. Szél és felhajtóerő által okozott filtrációs energiaáram E WsPa2/3/m3K épület jellemző Et szél által támadott En szélárnyékos oldalon al m3/sPa2/3 légáteresztő képesség r épület alaprajzi jellemző Az egész épület eredő filtrációs hőszükséglete: -szellőző berendezés működése következtében létrejövő légcsere alapján számított összes hőáram és -szél és felhajtóerő által okozott összegzett filtrációs energiáram 0,7-szerese.

41. Hőszükséglet számítás menete: • ti • tim • k, kerdő számítása, kiválasztása • tk • Lehűlő felületek meghatározása • Hőáramok meghatározása • Hőáramok szummázása • Ellenőrző számítás

42. Energetikai számítás az MSZ 04-140/2 szerint: Az épület egységnyi fűtött térfogatára és az egységnyi hőfok- különbségre vonatkozó fajlagos hőáram nem haladhatja meg az alábbi diagramból leolvasható értéket.

44. 7/2006.(V.24.) TNM rendelet szerint: Qm=0,38(A/V)+0,086

45. A lehűlő felületbe a fűtött teret burkoló valamennyi olyan szerkezet beszámítandó (belső oldali méretekkel), amely szerkezet másik oldalán fűtetlen térrel, talajjal, vagy külső levegővel érintkezik. A fajlagos hőáramba a transzmissziós hőáram és szoláris nyereség számítandó be. Épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelmény értékeket az alábbi ábra tartalmazza.

46. MSZ 04-140/2 szerint

47. 7/2006.(V.24.) TNM rendelet szerint: Um=0,086(V/A)+0,38