Download
k rnyezetv delem n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
KÖRNYEZETVÉDELEM PowerPoint Presentation
Download Presentation
KÖRNYEZETVÉDELEM

KÖRNYEZETVÉDELEM

366 Views Download Presentation
Download Presentation

KÖRNYEZETVÉDELEM

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. KÖRNYEZETVÉDELEM

  2. EMBER ÉS KÖRNYEZETE „Zöldek” egyik jelmondata: Környezetünket nem az őseinktől örököltük, hanem az unokáinktól vettük kölcsön. Ökológia – élőlények és környezetük kapcsolatos tudomány Bioszféra – a légkörnek (atmoszféra), a vízburoknak (hidroszféra) és a szilárd kéregnek (litoszféra) az a rétege, amelyben élet lehetséges Biotóp – élőhely Biocönózis – életközösség Ökoszisztéma – az adott élőhely szervetlen anyagain kifejlődött, azt benépesítő, egymással társult élő szervezeteiből álló életközösség

  3. csúcsragadozó hő lebontók ragadozók konzumens növényevők producens zöld növények fényenergia tápanyagok A BIOCÖNÓZIS TÁPLÁLKOZÁSI STRUKTÚRÁJA

  4. A BIOCÖNÓZIS TÁPLÁLKOZÁSI STRUKTÚRÁJA • A közösség mindegyik populációja a táplálékláncok egy-egy láncszeme. • A populációk a táplálékláncban betöltött szerepük alapján lehetnek: • producensek • konzumensek • reducensek vagy dekomponálók • PRODUCENSEK - TERMELŐK • levegőből (CO2) és a talajvízben oldódó szervetlen anyagokból (pl. C, O, H, N, P, K) • a Nap sugárzó energiájának felhasználásával szerves anyagokat építenek fel • fotoszintézis – fotokémiai folyamat • az általuk előállított szervesanyag mennyisége: növényi biomassza  meghatározza • a belőle élő állatok számát

  5. A BIOCÖNÓZIS TÁPLÁLKOZÁSI STRUKTÚRÁJA KONZUMENSEK - FOGYASZTÓK • Más élőlények (növények vagy állatok) szerves anyagaiból táplálkozó élőlények. • növényevők - elsődleges (primer) konzumensek • állatevők - másodlagos (szekunder) konzumensek • - harmadlagos (tercier) konzumensek • Csúcsragadozók: azok a ragadozók, amelyeknek a természetben a parazitákon kívül nincsen fogyasztójuk • Hilofágok: hulladékevők (pl. földigiliszták, ürülékfogyasztó csigák) • Rekuperáló: visszamentő szervezetek (pl. örvényférgek, keselyűk, hiénák) • REDUCENSEK (DEKOMPONÁLÓK) – LEBONTÓK • Az elpusztult növények és állatok szerves anyagait felhasználó és azokat a komponenseikre bontó, főleg mikro- és makro méretű szervezetek • baktériumok • gombák

  6. TÁPLÁLÉKPIRAMIS

  7. PRIMER PRODUCENSEK lágyszárú növények cserjék fák avar rovarok, csigák sodrómolyok, aknázómolyok, földigiliszta PRIMER KONZUMENSEK őz, szarvas hernyók földigiliszták gombák parazita rovarok, légy, kullancs ragadozó rovarok, holyvák talajlakó rovarok, atkák pele, pocok, egér énekes madár SZEKUNDER KONZUMENSEK pókok TERCIER KONZUMENSEK bagoly menyét vadmacska cickány hiperparaziták vakond TÁPLÁLÉKHÁLÓZAT • a biocönózisban igen sok, jól elkülöníthető tápláléklánc fordul elő • a biocönózis sok-sok tápláléklánca bonyolult táplálékhálózatot alkot

  8. A NITROGÉN KÖRFORGÁSA

  9. ÖKOLÓGIA

  10. EMBER ÉS KÖRNYEZETE A világ környezeti állapotának változása

  11. EMBER ÉS KÖRNYEZETE • Globális problémák • Túlnépesedés • Migráció • Klímaváltozás • Energiaválság • Vízellátási problémák • Mezőgazdaság válsága • Élelmezési problémák • Erdőpusztulás • Szennyezés • Terrorizmus

  12. Globális ökológiai rendszer Gazdasági alrendszer idő 1850 2000 GAZDASÁG ÉS ÖKOLÓGIA AZ IDŐ MÚLÁSÁVAL

  13. EMBER ÉS KÖRNYEZETE A GDP-ben mért növekedés és a szennyezés közti kapcsolat szétválasztása

  14. KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY • 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól • Preambulum (nemzeti vagyon fogalma, fenntartható, harmonikus • fejlődés, jövő generációk) • Szabályozási rendszer vázlata • Alapfogalmak • Alapelvek • Környezeti elemek és azokat veszélyeztető tényezők felsorolása • Állami szervek és önkormányzatok feladatai • Nemzeti Környezetvédelmi Program • Információ • Eszközök • Igazgatás jogintézményei, felülvizsgálat, teljesítményértékelés • Állampolgári részvétel • Felelősség

  15. ALAPFOGALMAK • környezeti elemek: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által • létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; • környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; • természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi • szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői; • környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy • elemének természeti erőforráskénti használata; • környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti • erőforráskénti használata mértéke; • környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett • kibocsátása a környezetbe; • környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket • meghaladó terhelése; • környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a • környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető • állapota;

  16. ALAPFOGALMAK • környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének • igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység; • környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen • veszélye • környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidéző • tevékenység vagy mulasztás; • környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására • környezetkárosodás következik be; • környezetkárosodás:a környezetben, illetve valamely környezeti elemben • közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, • illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, • mérhető, jelentős romlása; • környezetkárosodást megelőző intézkedés:környezetveszélyeztetés • esetén a környezetkárosodás megelőzésére vagy várható bekövetkezése előtt • annak csökkentésére irányuló tevékenység, illetve intézkedés;

  17. ALAPFOGALMAK • helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési • tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti • állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által • nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás • biztosítására irányul; • eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a • környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a • rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor • állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be; • megelőzési, illetve helyreállítási költség:minden olyan költség, amely a • környezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításához • szükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak közvetlen • veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések • felmérésének költségeit, az adatgyűjtés költségeit, a jogi költségeket (így például • ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a monitoring és az ellenőrzés • költségeit, továbbá a kártalanítás összegét; • igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban • vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, melynek • meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján – környezetkárosodást • idézhet elő;

  18. ALAPFOGALMAK • kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének • jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, • melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján – • környezetkárosodást idézhet elő; • szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan – • jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása – • a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy • egészségkárosodást idézhet elő; • leghatékonyabb megoldás: akörnyezeti, műszaki és gazdasági körülmények • között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység; • fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek • rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő • nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen • használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség • javítását és a sokféleség megőrzését;

  19. ALAPFOGALMAK • elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet • jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés • és intézkedés; • megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének • érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban • meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a • döntéshozatal legkorábbi szakaszától; • környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések • összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, • károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk • mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző • állapot helyreállítása;

  20. A KÖRNYEZET FOGALMA 1995. évi LIII. törvény értelmében: A környezet a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete. Európa Tanács Luganoi Egyezménye értelmében: A környezet magába foglalja a természetes erőforrásokat, legyenek azok élők vagy élettelenek, mint amilyen a levegő, a víz, a talaj, a flóra és a fauna és mindezek közötti kölcsönhatások- ugyancsak idetartoznak mindazon vagyontárgyak, amelyek a kulturális örökség részeit alkotják, illetve a tájkép meghatározó jellemzői. A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS FOGALMA A természetes és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló, szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével.

  21. A KÖRNYEZETVÉDELEM MÓDJAI • AZ EXTENZÍV KÖRNYEZETVÉDELEM • A környezetvédelemnek azt a formáját tekintjük extenzív környezetvédelemnek, amikor a szennyező technológia káros hatásainak megszüntetésére jön létre a szennyező folyamathoz közvetlenül vagy áttételesen kapcsolódó környezetvédelmi technológiai rendszer. • Csak egy bizonyos pontig hatásos! • AZ INTENZÍV KÖRNYEZETVÉDELEM • Ebben az esetben a környezetvédelem a technológia szerves része. • Vertikálisan integrálódik a termelésbe, a természetbe. • Hosszú távon a környezetvédelem valós megoldása!

  22. KÖRNYEZETVÉDELEM • AZ EREDMÉNYES KÖRNYEZETVÉDELEM FELTÉTELEI • Gazdasági és ökológiai követelmények összhangjának megteremtése • Mérési lehetőségek kiterjesztése • A tervezés komplexitásának erősítése • A gazdálkodás szempontrendszerének átértékelése • Azonos ökológiai és ökonómiai követelményrendszer érvényesítése a • gazdálkodás minden területén • Az emberi környezet legfontosabb elemei: • a föld (kőzetek, ásványok, talajok, domborzat) • a víz (tengerek, folyók, tavak) • a levegő (alsó- és felső légkör) • az élővilág (növények, állatok, mikroorganizmusok) • a táj • a települési környezet (lakóterületek, ipartelepek, mezőgazdasági területek, • közlekedési útvonalak)

  23. KÖRNYEZETVÉDELEM

  24. KÖRNYEZETVÉDELEM • A FÖLD VÉDELME KITERJED • A Föld felszínére és alatti rétegeire • A talajra, kőzetekre és az ásványokra • Ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira • Talaj termőképességére, szerkezetére, víz- és levegőháztartására • Élővilágára • A VÍZ VÉDELME KITERJED • A felszíni és a felszín alatti vizekre • Azok készleteire, minőségére és mennyiségére • A felszíni vizek medrére és partjára • Valamint a víztartó képződményekre

  25. KÖRNYEZETVÉDELEM • AZ ÉLŐVILÁG VÉDELME KITERJED • Valamennyi élő szervezetre • Azok életközösségeire és élőhelyeire • AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME KITERJED • Településekre • Egyedi építményekre • Műszaki létesítményekre

  26. KÖRNYEZETVÉDELEM CÉLJA Környezetvédelem célja: A környezetvédelem azoknak a műszaki-, mező-, erdő- és vízgazdálkodási, valamint társadalmi tevékenységeknek az összessége, amelyek célja az ember és az őt körülvevő élővilág épségének biztosítása, a káros fizikai, kémiai, biológiai komponensek kiküszöbölése, vagy azok mennyiségének az elviselhető szinten tartása.

  27. KÖRNYEZETVÉDELEM • Az állam környezetvédelmi feladatai: • környezetvédelmi követelmények érvényesítése az állam más irányú feladatai • ellátása során; • a környezet igénybevételének, megóvásának, károsodása megelőzésének, • veszélyeztetése megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapota fokozatos • javításának irányítása; • a környezetvédelem kiemelt feladatainak meghatározása; • a környezetvédelmi célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki • szabályozórendszer megállapítása; • a környezetvédelmi államigazgatási feladatok ellátása; • a feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra gyakorolt • hatásokat mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információsrendszer • kiépítése, fenntartása és működtetése; • a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása, • terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának • (célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotának • mutatóit is;

  28. KÖRNYEZETVÉDELEM • a környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési és • művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia- • minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása; • a környezetvédelem gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása. • Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében: • érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket; • elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és kétévente értékeli annak • végrehajtását; • dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról; • meghatározza a Kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait; • jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat, és • ellenőrzi felhasználásukat

  29. KÖRNYEZETVÉDELEM • A Kormány környezetvédelmi feladatai: • nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése és • jogok érvényesítése; • a környezetvédelem követelményeinek megfelelő környezetkímélő vagy • környezetbarát termékek előállításának, technológiák, létesítmények • megvalósításának, elterjedésének elősegítése; • a jelentős környezetkárosodások, illetve a rendkívüli környezeti események (beleértve • a Magyarország területén folytatott hadgyakorlatot is) következményeinek • felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható; • az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, és a • kötelezettségek teljesítése.

  30. KÖRNYEZETVÉDELEM • Környezetvédelemért felelős miniszter feladatai: • irányítja: • törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt környezetvédelmi • tevékenységeket, • a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok végrehajtását, • a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást; • elemzi és értékeli: • a környezet állapotát és védelmének helyzetét, • a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, • a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű • fejlesztésének tapasztalatait, • a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelőzését, valamint a környezeti • veszély- és katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló környezetvédelmi szakmai • tevékenységeket az illetékes szervekkel együttműködve;

  31. KÖRNYEZETVÉDELEM • kidolgozza, és a Kormány elé terjeszti a Programtervezetet; • közreműködik a természeti erőforrások felhasználására vonatkozó • szakmapolitikai koncepciók kialakításában; • közreműködik a környezetvédelmi szakképesítési rendszer kialakításában és • működtetésében. • Országos Környezetvédelmi Tanács • A környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében - legfeljebb 22 tagú - Országos Környezetvédelmi Tanács működik. • A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerveként • A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részt • környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek, valamint • szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervek a maguk által meghatározott • módon választott, • a tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által e tisztségre • megbízott képviselői.

  32. KÖRNYEZETVÉDELEM • A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat) a környezet védelme érdekében • biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a • hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; • önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki , amelyet képviselő- • testülete (közgyűlése) hagy jóvá; • a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, • illetőleg határozatot hoz; • együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más • önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; • elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség • szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; • a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, • elősegíti a környezeti állapot javítását Nemzeti Környezetvédelmi Program A környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program

  33. KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSA • A környezetvédelem, mint követelmény már megjelent az ötvenes években. Már ekkor a jogi szabályozás kezdeményei is fellelhetőek. Jellemező a helyi és a szektoriális szabályozás. Elsődleges az orvoslás és nem a megelőzés. • 1972 Stockholmi Konferencia • Az Egyesült Nemzetek Konferenciája az Emberi Környezetről az első globális környezetvédelmi összejövetelt jelentette. 113 állam képviseltette magát. Magyarország diplomáciai bonyodalmak miatt nem vett részt. • Az elfogadott dokumentumok: • Nyilatkozat az emberi környezetről. • Nyilatkozat az irányelvekről. • Akció-program javaslat, amely 109 konkrét feladatot tartalmazott. • Szervezeti intézkedések, melyek közül legjelentősebb egy új ENSZ szakosított • intézmény, a UNEP (ENSZ Környezeti Programja) létrehozásának ajánlása

  34. KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSA • 1992 Rio-i Konferencia • Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről, amely összesen 27 alapelvet tartalmaz • Feladatok a XXI. századra (AGENDA-21) című dokumentum, amely több száz oldalas ajánlás-gyűjtemény 40 fejezetben összefoglalva. • Ezek az ajánlások jogilag nem kötelezőek. • Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról - e dokumentum lényegében • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag • kötelező azokra az államokra nézve, amelyek aláírták. • Egyezmény a Biológiai Sokféleségről - a biodiverzitás egyezmény a • teljes élővilág védelmét szorgalmazza és jogilag kötelező. • Elvek az Erdőkről - e dokumentum eredetileg nemzetközi egyezménynek • indult, de csak irányelv-dokumentum lett belőle. Jogilag nem kötelező.

  35. KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSA 2002 Johannesburg-i Konferencia Johannesburgban rendezték meg a következő nagyszabású találkozót Fenntartható Fejlődési Világkonferencia elnevezéssel. Ezen áttekintették a riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket, a kitűzött célok megvalósulását, illetve feltárták a megvalósítást akadályozó tényezőket, az elmaradások okait. VÍZELLÁTÁS: a cél 2015-ig felére csökkenteni azoknak a számát, akik nem jutnak ivóvízhez, HALÁSZAT: 2015-ig újra kell szaporítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett halfajokat, mert ennek elmaradása veszélyeztetheti a tengerek élővilágát BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG: 2010-ig mérsékelni kell a kihalófélben lévő állat- és növényfajok pusztulásának folyamatát. GLOBALIZÁCIÓ: a terv elismeri, hogy a globalizációnak van jó és rossz oldala. SZEGÉNYSÉG: a szöveg megállapítja, hogy a szegénység jelenleg a "legnagyobb globális kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie".

  36. KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSA

  37. KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK Indirekt szabályozás Közgazdasági és piaci eszközök alkalmazására épül. Lehetnek: díjak, adók, engedélyek, támogatások, biztosítás. Tőzsdei műveletek. Olcsó szabályozási forma. Megelőző szabályozás Önkéntes megegyezésekre, megállapodásokra épül. Szerződések rögzítik a vállalási feltételeket, de a feltételek megszegése büntetést von maga után. Direkt szabályozás Normatív szabályozásnak is nevezik, mivel tulajdonképpen a normák útján a kibocsátás korlátozásával, betiltásával szabályoz. A szabályozás legfőbb jellemzője a szennyezés egyedi szintjének előírása!

  38. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Fenntartható fejlődés fogalmai: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket„. „A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk". "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg."

  39. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS • A fenntartható fejlődés fogalma világszerte közismerten a Brundtland jelentésben került megfogalmazásra, mely szerint • „A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” • A definíciónak van egy köznapibb, és ugyancsak közismert megfogalmazása is, mely egy kenyai közmondás magyarosított fordítása: • „Gondozd jól a földet. Azt nem a szüleid adták neked. A gyerekeidtől kaptad kölcsön.” • A megfogalmazásokban két kulcsfontosságú alapfogalom van elrejtve: • a szükségletek és • a korlátozások eszméje: azaz a szükségletek kielégítése mindaddig • „harmonikusan” biztosítható, míg az korlátokba nem ütközik.

  40. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS • FELISMERÉSEK • Természeti erőforrások kimerülőben vannak. • Az emberiség rövid- és hosszútávú érdekei ellentétben állnak • egymással. • A fejlődés jelenlegi formája hosszú távon nem tartható fenn. • Fenntartható fejlődésre van szükség • A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAPELVEI • Az ember életminőségének javítása • Gondoskodás az életközösségekről • Az eltartó képesség megőrzése • A diverzitás megőrzése • A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása • Az emberi viselkedés alakítása • „Gondolkodj globálisan, cselekedj helyben” • Fejlődés és természetvédelem összhangja • Globális szövetség

  41. KIOTÓI EGYEZMÉNY Kiotói Egyezmény egy 1997-ben aláírt, a fejlett országokat tömörítõ, nemzetközi egyezmény, amelyben a résztvevõ, iparosodott államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követõ évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza. zöld: aláíra, ratifikálta; sárga: aláírta, ratifikálás függõben; piros: aláírta, ratifikálást visszautasította; szürke: nem írta alá

  42. KIOTÓI EGYEZMÉNY Kiotói Jegyzőkönyvben lévő széndioxid csökkentési vállalások

  43. KÖRNYEZETVÉDELEM Globális felmelegedés

  44. KÖRNYEZETVÉDELEM Koppenhágai klíma-megállapodás A klímavédelmi harc konkrétan a globális üvegházgáz-kibocsátás nagymértékű csökkentését jelenti, célja pedig az, hogy az általános felmelegedés ne haladja meg a 2 Celsius fokot. 2015-ben ismét át kell tekinteni a kérdést, és meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e még szigorúbban, a kis szigetállamok igényeinek megfelelően 1,5 Celsius fokban korlátozni az általános felmelegedést

  45. KÖRNYEZETVÉDELEM A technológia szerepe a fenntartható fejlődésben Johannesburg Az ökohatékonyság Riói fogalma A fenntartható fejlődési paradigma Seattle Vita a„Növekedés határairól” Ökológiai válság Den Haag Kyoto 72 87 92 97 99 00 02 70 80 90 A környezet korlátlan erőforrás Vita a gazdaság és az ökológia viszonyáról Megállapodás a technológia és ökológia viszonyát illetően Pozitív megközelítés Haladó megközelítés Negatív megközelítés A technológia fenyegetés A technológia tisztelete A technológia oka a környezetkárosításnak, de a megoldása is a problémáknak

  46. TÁRSADALOM Termék Qt Qf Fogyasztás Termelés Qr Alapanyagok Elhasznált termékek Újrahasznosítás Qsz Qa Qe Termelés és fogyasztás szennyezései TERMÉSZET Nyílt anyagforgalom folyamatai

  47. TÁRSADALOM Termék Qt Qf Fogyasztás Termelés Qr Alapanyagok Elhasznált termékek Újrahasznosítás Qsz Qa Qe Termelés és fogyasztás szennyezései TERMÉSZET Zárt anyagforgalom folyamatai

  48. KÖRNYEZET HASZNÁLATA A környezet használata után fizetendő díjak • A környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét megteremtő díjak: • környezetterhelési díjak, • igénybevételi járulékok, • termékdíjak, • betétdíjak • A kibocsátó • a levegőbe, • a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba, • a talajba • juttatott, törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok • minden egysége után környezetterhelési díjat köteles • fizetni.

  49. KÖRNYEZET HASZNÁLATA A levegőterhelési díj alapja a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege. A levegőterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentés köteles. A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. A vízterhelési díj alapja a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege.

  50. KÖRNYEZET HASZNÁLATA A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3 Igénybevételi járulék • A környezethasználó köteles járulékot fizetni a környezet valamely elemének egyes igénybevételi módja után. Továbbá köteles az igénybevétel mértékét nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni. A járulékot az elem igénybe vett mértéke alapján kerül megállapításra. • Ezen belül van: • vízkészlet járulék • földvédelmi járulék • bányajáradék