A jogszabály-szerkesztési követelmények változásának dinamikája és aktualitásai

1. A jogszabály-szerkesztési követelmények változásának dinamikája és aktualitásai Simon Ákos 2012. október

2. A magyar labdarúgó válogatott kezdőcsapata Törökország ellen Bogdán Ádám (kapus) Vanczák Vilmos, Korcsmár Zsolt, Mészáros Norbert, Kádár Tamás (védelem) Varga József, Elek Ákos (szűrők) Gera Zoltán, Hajnal Tamás, Koman Vladimir (támadó középpálya) Szalai Ádám (csatár)

3. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet avagy a Jszr. Hatálybalépés:  kihirdetését követő harmadik hónap első napján (2010. március 1.)

4. Kritikák a Jszr.-rel kapcsolatban nagyon nehezen érthető a normaszöveg túlzottan részletes, aprólékos a normaszöveg túl sok olyan rendelkezést tartalmaz a normaszöveg, amely egyértelmű a kodifikációval foglalkozó szakemberek számára nehezen alkalmazható a normaszöveg

5. Keletkezéstörténet • nem újszerű a Jszr. • korábban: • a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet • a jogszabályszerkesztésről szóló 7001/1988.(IK 11.)IM irányelv • az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény (2008. január 1.) • „szokásjog”

6. Miért is? • jogszabály-előkészítés meghatározott szakaszára terjed ki: jogszabály tervezetének megszerkesztésére és megszövegezésére • címzettje nem a jogalkotó, hanem az előkészítő • nem vonatkozik a különleges jogrendben alkotható jogszabályokra, nemzetközi szerződés hiteles szövege, annak magyar nyelvű fordítása, fenntartás, kifogás, nyilatkozat megszerkesztésére • nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály tervezeténél csak háttér-jogszabály

7. Az előadás célja a kritikák ellenére bebizonyítani a hallgatóságnak, hogy miért van szükség jogszabály-szerkesztési szabályokra bemutatni példákkal a jogszabály-szerkesztési követelmények változásának a dinamikáját

8. Érvek a Jszr. mellett – Jat. Jat. 2. § (4) bekezdés d) pont: a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek Jat. 30. § (2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a jogszabályszerkesztés részletes szabályait.

9. Érvek a Jszr. mellett – Alkotmánybíróság A jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, hatályba léptetése ésszerű rendben történjék, a módosítások egyértelműen követhetőek és áttekinthetőek legyenek mind a jogalanyok, mind a jogalkalmazó szervek számára. [8/2003. (III. 14.) AB határozat] A jogállamiság nem merül ki bizonyos szervezeti keretek létrehozásában, hanem magában foglalja a közhatalommal rendelkező szervek hatékony működésének követelményét, „amely elképzelhetetlen a törvényszerkesztés és törvény-előkészítés egyfajta racionális rendje nélkül”. [42/1995. (VI. 30.) AB határozat]

10. Érvek a Jszr. mellett – Alkotmánybíróság • Példák a jogszabály-szerkesztési követelmények miatt alkotmányellenesség megállapítására • „A jogbiztonság megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű fogalmazását, hogy mindenki, akit érint, tisztában lehessen a jogi helyzettel, ahhoz igazíthassa döntését és magatartását, s számolni tudjon a jogkövetkezményekkel.” [11/1992. (III. 5.) AB határozat] • „A magasabb szintű jogszabályi rendelkezések – akár a szó szerinti átvétellel, akár alacsonyabb szintű jogszabályba való beillesztés nélkül – önmagukban is érvényesek. A vegyes jogszabály-szerkesztési megoldás azonban homályos, megtévesztő és félrevezető.” [61/1994. (XII. 24.) AB határozat]

11. Érvek a Jszr. mellett – Alkotmánybíróság Nem hallgatható el, hogy az Alkotmánybíróság szerint a jogszabályszerkesztés követelményeinek megsértése nem érvénytelenségi ok! Példák • 64/2006. (XI. 24.) AB határozat (bevezető rész pontatlansága) • 418/B/2003. AB határozat (rossz hivatkozás)

12. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra • a lakásszövetkezetek, a társasházak és az általuk alapított intézmények, az alapítványok, jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségek, valamint a vízi közmű társulatok éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 184/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet • egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 152/1991. (XII. 6.) Korm. rendelet

13. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra • a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtására kiadott 6/1976. (III. 31.) MT rendelet végrehajtásáról rendelkező 2/1976. (VI. 17.) HM rendelet módosításáról szóló 2/1992. (II. 21.) HM rendelet • az állami népesség-nyilvántartásról szóló 1974. évi 8. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 24/1974. (VI. 6.) MT rendelet módosításáról szóló 44/1983.(XI. 20.) MT rendelet 5. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a személyi igazolványról és a lakásbejelentésről szóló 38/1969. (XI. 17.) Korm. rendelet címe helyébe „a személyi igazolványról” cím lép

14. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra A vállalati jogtanácsos (önálló jogi előadó) helyettesítési díjáról szóló 1/1959. (II. 3.) IM rendelet „Annak érdekében, hogy a felesleges kiküldetési költségek elkerülésével az állami vállalatok és szervek, a társadalmi szervezetek, valamint a szövetkezetek jogi képviselete és egyéb jogi ügyeinek intézménye terén a takarékosság következetesen érvényre jusson, „a vállalati jogtanácsosokról és jogi előadókról”szóló 33/1958. (V. 17.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az illetékes miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem:”

15. 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól A Magyar Országgyűlés a magyar történelem legnemesebb hagyományaira építve, a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosítása érdekében, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá tekintettel a nemzetiségek védelme érdekében Magyarország aktív közreműködésével megalkotott nemzetközi dokumentumokban foglaltakra, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Polgári és Politikai Jogokról szóló Nemzetközi Egyezségokmányára, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében végzett munkára, a Koppenhágai Dokumentumra, az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Egyezményére, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményben megfogalmazottak széleskörű érvényesítésére, szem előtt tartva, hogy Magyarország tiszteletben tartja az ország különböző vallási hagyományait, más népek szabadságát és kultúráját, vallja, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez, a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők, a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség nem a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása, a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részei, a nemzetiségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát, kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti a kulturális autonómiájuk megvalósulását, garantálja a valós közösségeik önigazgatáshoz, önkormányzatisághoz való jogát, a következő törvényt alkotja:

16. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra „E törvény alkalmazásában hallgató: a hallgatók jogállását szabályozó miniszteri rendeletben ekként meghatározott fogalom.” „E törvény alkalmazásában szolgálati érdek: a szolgálat ellátásával összefüggő fontos érdek.” „E rendelet szempontjából halnak tekintendő a rák, a kagyló és a teknősbéka.” „A halra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a rákra, a kagylóra és a teknősbékára is.” „E jogszabály alkalmazásában a húsvéti nyúl Mikulásnak tekintendő.” (német példa)

17. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvényt „Ft.”-nek rövidítették. Milyen következménye van a rosszul megválasztott rövidítésnek? „az Ft. szerint 5000 Ft-t köteles fizetni,” „összege az Ft. szerint 100 000 Ft.”

18. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra A Hírközlési Alapról szóló 1995. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése így kezdődött: „A Hírközlési Alap: a továbbiakban: HA” Milyen következménye van a rosszul megválasztott rövidítésnek? „Ha a HA a kedvezményezett (…)” – normaszöveg „A HA kezelése”, „A HA forrásai”, „A HA felhasználása” – alcímek

19. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra a bajba jutott légi járművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő szolgálat szervezetéről, működésének, fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének rendjéről, e tevékenységek engedélyezésére vonatkozó szabályokról szóló 267/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet Alkalmazott rövidítések Országos Légi Kutató-Mentő Rendszer (a továbbiakban: OLKMR) Kutatás-Mentést Koordináló Központból (a továbbiakban: KMKK) Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) BM OKF Főügyelete (a továbbiakban: BM OKF FÜ) MH Légi Vezetési és Irányítási Központ Műveletirányító Váltása (a továbbiakban: MH LVIK MIV) Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ)

20. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra Mi lett a következménye a bajba jutott légi járművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő szolgálat szervezetéről, működésének, fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének rendjéről, e tevékenységek engedélyezésére vonatkozó szabályokról szóló 267/2011. (XII. 13.) Korm. rendeletben alkalmazott rövidítéseknek? 4. § (1) Az OLKMR elemeinek és egységeinek műveleti tevékenységét a KMKK vezető ügyeletes koordinálja, aki dönt a kutató-mentő egységeket felügyelő szervezetek, továbbá az OMSZ Mentésirányítási Központja által javasolt légi és földi eszközök igénybe vételéről, az általuk végrehajtandó feladatokról, valamint az MH LVIK MIV-n és a BM OKF FÜ-n keresztül koordinálja azok tevékenységét. (2) A BM OKF főigazgatójának intézkedésére a Tervben foglaltak szerint a BM OKF állományából műveletirányító operatív törzs kerülhet létrehozásra, amely kiegészíthető a 2. § (2) bekezdésében meghatározott miniszterek által vezetett minisztériumok képviselőivel. (3) A KMKK vezető ügyeletese dönt az MH LVIK MIV javaslatára a légi járművek, a BM OKF FÜ javaslatára a földi eszközök igénybe vételéről. Az MH LVIK MIV és a BM OKF FÜ meghatározza a légi és földi kutató-mentő egységek konkrét feladatait, koordinálja azok tevékenységét.

21. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra A tanúk díjazásáról szóló 1/1969. (I. 8.) IM rendelet 5. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezett: „A tanúnak a 3. és 4. §-ban szabályozott költségtérítése a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény 15. §-ának 10. pontja szerint mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól.” Kormányzati szervezetalakítás szabadságságára tekintettel bekövetkezett jogszabály-szerkesztési követelmények (korábban: központi államigazgatási szervek konkrét megjelölése)

22. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra • „Ez a rendelet a kihirdetését követő 15 nap elteltével lép hatályba.” • „Ez a rendelet a kihirdetését követő 15 napon belül lép hatályba.” • „Ez a törvény a kihirdetését követő 6 hónap múlva lép hatályba.” • „Ez a rendelet a kihirdetését követő 15 nap eltelte után lép hatályba.”

23. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény „Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napjától számított harmadik hónap első napján lép hatályba.”

24. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény tervezete „Hatályát veszti az 1/1985. (II. 21.) IM, a 8/1987. (X. 12.) IM-ÉVM, a 6/1988. (VI. 28.) IM és a 17/1991. (XII. 21.) IM rendelettel módosított 14/1979. (IX. 17.) IM rendelet.”

25. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra „A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti ... • a külön jogszabályokban megállapított okirati illetékkötelezettségre vonatkozó valamennyi rendelkezés.” [az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény] „E törvény hatálybalépésével hatályát veszti... - a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvénynek a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelkezései. [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény]

26. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra A köztisztviselőkről szóló 1992. évi XXIII. törvény 72. § „(4) Ahol jogszabály a) államigazgatási szervet említ, azon közigazgatási szervet, b) államigazgatási vezetőt vagy ügyintézőt említ, azon köztisztviselőt, c) ügyviteli dolgozót említ, azon ügykezelőt, d) államigazgatási dolgozót említ, azon köztisztviselőt, ügykezelőt és fizikai alkalmazottat kell érteni.”

27. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra Az igazságügy-miniszter rendeletalkotási kötelezettsége alóli felmentéséről szóló 1038/1995. (V. 10.) Korm. határozat „A Kormány megadja a felmentést az igazságügy-miniszter számára a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (1) bekezdése szerinti rendeletalkotási kötelezettsége alól.”

28. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtására kiadott - 8/1994. (III. 8.) PM rendelettel módosított - 17/1993. (VI. 18.) PM rendelet módosításáról szóló 20/1997. (VI. 11.) PM rendelet 7. § A vhr. 7. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: (…) 10. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vhr. 3. §-ának (2) bekezdésében szereplő „őrzésvédelmi felügyelő” szövegrész, továbbá a vhr. 7. §-a és az azt megelőző alcím hatályát veszti.

29. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra A honvédelmi és a belügyi ágazat hiva­tásos állományú tagjai doktori képzésben történő részvéte­lének egyes szabályairól szóló 8/1996. (VII. 31.) HM-BM együttes rendelet 16. § (1) bekezdése „Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő doktori (PhD) eljárásokra akkor kell alkalmazni, ha a hallgatóra kedvező szabályt tartalmaz.”

30. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény 7. § (7) bekezdése „E törvény felhatalmazza a Kormányt a (6) bekezdésben foglaltak végrehajtási szabályainak kidolgozására."

31. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra A vadvédelemről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdése „Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter arra, hogy a) a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint b) a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszakra vonatkozó átmeneti szabályokat rendeletben állapítsa meg."

32. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény • Felcseréli a részek és a fejezetek hierarchiáját, és a II. fejezeten belül a további tagolásra az A) Rész, B) Rész elnevezéseket használja. • Mindegyik részen belül a további tagolást "Cím" elnevezés alatt végzi el, és ezeket arab sorszámmal jelöli meg. Egy-egy Cím alatt azonban gyakran csak egyetlen §-t közöl. • A Címek számozását minden részen és fejezeten belül újból kezdi, így jut el egy-egy fejezeten belül akár a 14. Címig.

33. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény II. FEJEZET A MŰSORSZOLGÁLTATÁS ELVEI ÉS SZABÁLYAI A) RÉSZ Általános alapelvek és szabályok (…) 3. Cím Nyilvános rendezvény közvetítése 9. § (1) Ha valamely, a közönség számára egyébként nyilvános rendezvényt egy műsorszolgáltató kizárólagos joggal közvetít, más műsorszolgáltató műsora, illetve hírműsora a közvetítéssel egy időben vagy a közvetítés után a rendezvényről a szükségleteinek megfelelően a rendezvény valamely részletét olyan mértékben teheti közzé, hogy ne haladja meg a szerzői jogról szóló törvénynek a szerzői művek rádióban, illetve televízióban történő szabad felhasználásának terjedelmét. (2) A rendezvény részletének közzététele akkor felel meg a műsor, illetve hírműsor szükségleteinek, ha az nem haladja meg az érintett közvetítés (műsorszám) időtartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet.

34. …/…. (…. ….) Korm. rendelet a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 258. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. Módosító rendelkezés 1. § A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) […]” 2. Hatályon kívül helyező rendelkezés 2. § Hatályát veszti a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 1/2007. (I. 6.) Korm. rendelet. 3. Hatályba léptető rendelkezés 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a kihirdetését követő napon hatályát veszi. 4. Átmeneti rendelkezés 4. § A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 1/2007. (I. 6.) Korm. rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.”

35. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra A közjegyzőkről és egyes közjegyzői eljárásokról szóló 1/1984. (II. 29.) IM rendelet „13.§ Az okirat záradéka tartalmazza: a) az okirat felek előtti felolvasásának megtörténtét, b)..."

36. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra 81. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a nevelési, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a házirendben a gyermekekre, a tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg; b) és az iskola tananyagában a hitoktatás tantárgy szerepel, a hitoktatónak, illetve a hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, illetve a hitélettel kapcsolatos felsőfokú (pl. lelkész, teológus) képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie; c) nem kell alkalmazni az angol nyelv felkészülésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket [11. § (1) bekezdés b) pont], az iskolaalapításnál és -fenntartásnál a középtávú beiskolázási tervre [28. § (2) bekezdés] vonatkozó rendelkezéseket, a nyelvi előkészítő évfolyam indítására vonatkozó rendelkezések közül a 28. § (7) bekezdését és 29. § (3) bekezdését, a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 46. §-t, a 65. § (2) bekezdésének első, valamint harmadik-hatodik mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. § (3) bekezdését, továbbá a (4) bekezdésének első mondatát; a gyermekek napközbeni felügyeletének ellátására vonatkozó rendelkezéseket [24. § (4) bekezdés és 53. § (3)-(4) bekezdés]; a vezetői kiválasztásra vonatkozó rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését; az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó 3. számú mellékletet, a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével; d) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetőleg a kollégiumi tagsági viszony fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan – írásbeli megállapodásban – e törvény 74-75. §-ától el lehet térni; e) a nevelési-oktatási intézmény – a fenntartó és a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás (a továbbiakban: közoktatási megállapodás) keretei között – részt vehet az e törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósításában. A közoktatási megállapodás keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak, és nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat. Az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzattal lehet közoktatási megállapodást kötni. (2) Ha az (1) bekezdés e) pontja alapján kötött közoktatási megállapodás alapján az önkormányzati feladatellátásban olyan nevelési-oktatási intézmény működik közre, amelyik vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot a feladatellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, illetve világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket. Ezekre a szülőkre, gyermekekre, illetve tanulókra a közoktatási megállapodás miatt aránytalan teher nem hárulhat. (3) A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a nevelési és oktatási feladatokat; b) a gyermekek, tanulók számát; c) az óvodai nevelési feladatokban, illetve a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatokban való részvételt, s ezzel összefüggésben a fenntartói irányítás egyes jogosítványai gyakorlásának a megbízóra történő esetleges átruházását; d) azt az időszakot, amelyre a szerződést kötötték; e) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, valamint az ehhez nyújtott kiegészítő támogatás összegét, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére ingyenessé válnak, illetőleg amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe. (4) A kiegészítő támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az átvállalt feladatoknak – a megállapodásban meghatározott gyermek, illetve tanulólétszám keretein belül – e törvény 114-115. §-ában és 117. §-ában meghatározottak szerinti ingyenes, illetve térítési díj ellenében való ellátását. (5) A közoktatási megállapodásban kikötött időszaknak biztosítania kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetőleg a tanulók az iskolai tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni. (6) A közoktatási megállapodásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (8) Az oktatásért felelős miniszter is köthet közoktatási megállapodást akkor, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, feltéve, hogy a közoktatási intézmény fenntartója – az (1) bekezdés e) pontja szerint – sikertelenül kezdeményezte a közoktatási megállapodás megkötését. (9) Szakközépiskola vagy szakiskola esetén az oktatásért felelős miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben köthet közoktatási megállapodást. (10) A miniszter az országos kisebbségi önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. Az oktatásért felelős miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos kisebbségi önkormányzattal, ha nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó iskolai, kollégiumi feladatok ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem megoldott, és az iskola, kollégium országos feladatot lát el. A helyi önkormányzat, amennyiben a tulajdonában, fenntartásában lévő közoktatási intézmény tulajdoni, fenntartói jogát az országos kisebbségi önkormányzatnak átengedi, köteles a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint közoktatási megállapodást kötni. (11) Ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött – a (13) bekezdésben meghatározott intézményátadás kivételével -, a fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény tekintetében – a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött – egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján jogosult. A nyilatkozatnak a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia, elkészítésénél az (5) bekezdésben, teljesítésénél a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A települési önkormányzat a nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a fővárosi, megyei önkormányzat részére. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvény) 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni, a nyilatkozat megküldését követően induló tanítási évtől kezdődően. (12) Az oktatásért felelős miniszter – kivéve, ha a nevelési-oktatási intézmény a (13) bekezdés hatálya alá tartozik – köteles közoktatási megállapodást kötni az egyházi jogi személlyel, ha az általa fenntartott iskola, kollégium országos feladatot lát el. Ha az iskola, kollégium több feladatellátási helyen működik, a feltételek meglétét feladatellátási helyenként kell megvizsgálni. (13) Ha az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá, és a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő, az ingatlanban működő nevelési-oktatási intézményét az egyházi jogi személy fenntartásába adja, köteles az átvevő egyházi jogi személy megkeresésére közoktatási megállapodást kötni. Az átvételhez és a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell – ha nem az kezdeményezi – a (11) bekezdésben felsorolt megállapodást kötő egyházi jogi személynél a megállapodást aláíró, egyéb esetben az egyházi jogi személy önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.) bírósági nyilvántartásba vételekor nyilatkozattételre jogosult szervének (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv) egyetértő nyilatkozatát. A közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően. A kiegészítő támogatást a központi költségvetés terhére kell kifizetni és az e törvény 118. § (9)-(10) bekezdése szerint az átadó helyi önkormányzattal elszámolni. (14) A (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy az átvett épületben működő nevelési-oktatási intézményt újraalapítja. E rendelkezés alkalmazásában a nevelési-oktatási intézményt akkor alapítják újra, ha a megszüntetés és a megalapítás között kevesebb, mint négy hónap telt el, és a megszüntetett, illetve megalapított nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, illetve a felvett gyermekek, tanulók több, mint ötven százaléka azonos. (15) A (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az egyházi jogi személy a helyi önkormányzattól, helyi önkormányzati társulástól vállal át önkormányzati feladatot. E rendelkezések alkalmazásában önkormányzati feladatot vállal át az egyházi jogi személy, ha az általa fenntartott nevelési oktatási intézmény – az e törvény 95/C. § (3)-(5) bekezdése szerint – közreműködik a helyi önkormányzati feladatellátásban, az olyan, a nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekek, tanulók tekintetében, akiknek a lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – a nevelési-oktatási intézmény székhelyén, telephelyén található. (16) Ha az oktatásért felelős miniszter köt közoktatási megállapodást, annak egy példányát megküldi a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei önkormányzat részére.

37. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra „(3) Az első-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az iskola pedagógiai programja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét, előmenetelét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. Nem mellőzhető azonban a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeiből állami vizsgát kell, illetve lehet tenni. A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését..”

38. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra A felszámolás és a végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatokról szóló 14/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet „11. § Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezeteknek a 3-10. §-ok előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazniuk: (1) Számviteli feladatok a felszámolás megindításakor (3. §-hoz): a) a zárómérlegben az egyszerűsített mérleg szerinti eredményt – az eredménytartalék analitikus nyilvántartásá­val egyezően – át kell vezetni.”

39. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra „Hszt. 290. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőit parancsnoki pótszabadság az alábbiak szerint illeti meg: - csoportvezetőt 10 munkanap, - referatúravezetőt, alosztályvezetőt 11 munkanap, - osztályvezetőt és helyettesét 12 munkanap, - főosztályvezetőt és helyettesét 13 munkanap, - igazgatót 14 munkanap, - főigazgatót és helyettesét 15 munkanap.”

40. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra Az 1995. november 19-i helyi kisebbségi önkormányzati és időközi polgármester választások választási szervei mellett működő munkacsoportok feladatairól, továbbá az 1995-1998. évi időközi választások pénzügyi normatíváiról szóló 13/1995. (IX. 8.) BM rendelet 1. melléklete  „A választójogosultak névjegyzéke a) helyesen tartalmazza-e, - nem szerepel-e benne = a helyi kartonos állományában passzívként nyilván­tartott vagy = menekültként nyilvántartásba vett személy.”

41. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra Az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 152/1991. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. §-a „Az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezéséről szóló – a 142/1991. (XI. 8.) Korm. rendelettel módosított – 61/1990. (X. 1.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése és 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:"

42. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra Az egyes növénytermesztési hitelekhez nyújtott kedvezményekről szóló kormányrendeleteket módosító 136/1992. (X. 1.) Korm. rendelet „1. § (1) A többször módosított, az egyes növénytermesztési hitelekhez nyújtott kedvezményekről szóló 40/1992. (III. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-a helyébe az e § (2) bekezdése, míg a R. módosításáról szóló 133/1992. (IX. 19.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése helyébe az e § (3) bekezdése szerinti rendelkezés lép, egyidejűleg a R. 13. §-ának számozása 14. §-ra változik."

43. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra Egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló 1984. évi 33. törvényerejű rendelet 22. §-a „ A Vht. 89. §-ának (1) bekezdése a hatályát veszti, jelenlegi (2) és (3) bekezdésének számozása (1) és (2) bekezdésre változik, egyúttal a Vht. 89. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:” .

44. Érvek a Jszr. mellett – példák a rossz gyakorlatra „A Vhr. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi 15. § 16-ra módosul.” [A mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosítására kiadott 196/1997. (XI. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése] „A rendelet a következő új 25.§-sal egészül ki, és a rendelet korábbi 25-60. §-ának számozása 26-61. §-ra változik.”

45. Válasz a Jszr.-rel szembeni kritikákra • jogszabályok jogtechnikai előkészítése átlátható rendjének rögzítése • a jogszabály-előkészítés gyakorlatának egységesítése • segítséget nyújt a jogszabályok címzettjeinek a jogszabályok helyes értelmezéséhez, a jogalkotói akarat feltárásához, a hatályos jog megismerhetőségéhez

46. Statikus vagy dinamikus? • nem minősül statikusnak • a korábbi jogszabályszerkesztésről szóló rendelet egyes esetekben megengedőbb volt (például a jogszabályok megjelölése) • a Jszr. megalkotását követően is változások a meglévő jogintézményeknél • új jogintézmények

47. Technikai dereguláció 141. § (1) A jogszabály tervezetében rendelkezni kell a jogszabály megalkotásakor előre látható időpontban végrehajtottá váló rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezéséről. (2) A módosító jogszabály tervezetében a hatályon kívül helyező rendelkezések között rendelkezni kell a módosítani kívánt jogszabály végrehajtottá vált rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről. (3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján hatályon kívül kell helyezni a) a jogszabály hatályba lépett módosító rendelkezéseit, b) a jogszabály hatályba lépett hatályon kívül helyező rendelkezéseit, c) a jogszabály olyan hatályba nem lépésről rendelkező rendelkezéseit, amelyek a hatálybalépés korábbi időpontjának elteltével végrehajtottá váltak, d) a jogszabály végrehajtott átmeneti rendelkezéseit, e) a jogszabály meghatározott időre szóló rendelkezéseit, f) az európai uniós követelményekre való utalást, ha a jogszabály valamennyi olyan rendelkezése, amely a hivatkozott uniós jogi aktus átültetését vagy végrehajtását szolgálta, végrehajtottá vált vagy hatályát vesztette. (4) Ha egy jogszabály minden rendelkezése végrehajtottá válik, rendelkezni kell a jogszabálynak az utoljára végrehajtottá váló rendelkezés végrehajtottá válását követő napon történő hatályvesztéséről. (5) A jogszabály ismert időpontban végrehajtottá váló rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezéséről az utolsó ismert időpontban végrehajtottá váló rendelkezés végrehajtottá válását követő nappal kell rendelkezni.

48. Technikai dereguláció az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 318/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. § Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba, 2011. január 2-án hatályát veszti.

49. Technikai dereguláció a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet módosításáról és egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 11/2010. (X. 25.) KIM rendelet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § (1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik. (2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.

50. Technikai dereguláció 2011. évi LIV. törvény a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról 1-3. § 4. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A törvényt 2011. május 31-én hirdették ki, 2012. június 1-jén lépett hatályba.