Pszichológiatörténet 9. óra A magyar pszichológia helye a világban

1. Pszichológiatörténet 9. óra A magyar pszichológia helye a világban Pléh Csaba

2. Magyar különlegességek • Megkésettség: nagyobb reflexió • Háromféle szerepillesztés: kísérleti • orvosi • társadalmi • Laza, s áthallásokkal eli hálózatok • Állandó politikai beleszólás

3. Fázisok, irányok és dillemák

4. A kezdetek • Az elméleti pszichológia kezdetei: még csupán szellemi import, de nincsen szerepátlépés • Posch Jenő: a mozgás különleges szerepe. A képzet mint mozdulat. • Pikler Gyula: jogfilozófia, pszichológiai visszavezetés. • Ellentmondás elvek az élményszerveződésben

5. Az eklektikus közvetítő: Kornis Gyula • Tankönyvek: középiskola, egyetem. • Sajátos katolicizmus: a tudomány beemelése a lélektanba. • Rokonszenvei: szellemtudományos irány, de a többit is közvetíti

6. Kísérlet és alkalmazás az orvosi világban Ranschburg Pál (1870-1945) • Kettős indítás: orvosi-lélektani, gyógypedagógiai. • Magán majd hálózati tanácsadás. • A homogén gátlás. Egy jelenség, nagy név.

7. A provokatív természettudomány • Sikere: jelenség és névadás, módszer • Hálózat • Tanulság: a gyanakvás. Torda Ágnes (1995) • az Orvoskaron nem látták szívesen azt a gondolatot, hogy "kísérleti pszichológia" előadásokat fog valaki tartani, s kialakít egy olyan laboratóriumot, melynek hivatása a lélek tanulmányozása. A kari bizottságok ismételten megkérdőjelezték még a Ranschburg javasolta kurzuscímeket is, valamint a közleményein megjelenő hivatalos hovatartozást, mikor is Ranschburg egy "pszichofiziológiai" laboratóriumra utalt. • Gyanakvás, féltékenység, s talán némi antiszemitizmus is.

8. Magyar kísérletezők első úttörője a bölcsészeten • Révész Géza (1878 december 9- 1955 augusztus 18): német iskolázottság. G. E Müller, de Brentano, Stumpf, Husserl is. • Nagy szervező erő. • Első tanszék, majd politikai diszkreditáció. Holland karrier.

9. Révész önvallomása • „A Dunántúlon dombok és szőlőhegyek gyűrűjében fekszik a Balaton. Magyarország eme csodálatos tavának délkeleti partján, egy kis faluban, Siófokon egy nagyon hideg téli napon (1878. december 9.) világra jött egy kisfiú, aki ha tudott volna gondolkodni, koránt sem sejthette volna, hogy egyszer mint amszterdami professzor tartja meg búcsúelőadását.” • E szavakat 1950-ben az amszterdami Kísérleti Lélektani Intézet igazgatója, Révész Géza mondta, akit Rothauser Géza néven anyakönyveztek

10. Emléke Siófokon • Bajcsy-Zsilinszky u. 48 szülőház • A stadion utcája róla van elnevezve

11. Révész hatása

12. Révész kettőssége • Egyszerre kísérletező, s fenomenológus. • Mindkettővel kritikus azonban. • A kísérletezés elméttelensége veszélyes. • A fenomenológia doktriner élménytelensége is veszélyes

13. Hallás Tapintás-haptikus tér Tehetség Nyelv keletkezése G.E. Müller és Brentano Alaklélektan Révész területei és inspirálói

14. Révész tudományos felfogása • Kísérlet és önmegfigyelés is kell • Kell filozófiai ihletés • Asszociációs ÉS logikai szerveződés egyaránt van és kell

15. A fenomenológiai metodika…nagyban hozzájárult ahhoz, hogy leküzdjük a fizikalizmus szemléletének hegemóniáját. Bátorság kellett ahhoz, hogy a a pszichológián belül a természettudományos módszerek érvényességi körét meghatározott területekre és kérdésfeltevésekre korlátozzák, és az előfeltevés nélküli, leíró jellegű szemléletmód vezető szerepét kiterjesszék A fenomenológiai szemléletmód korlátlan vagy privilegizált helyzete még végzetes is lehet. Könnyen arra csábíthat bennünket, hogy az élményszintű különbségek túlságosan erős hangsúlyozása következtében ne vegyünk észre egyezéseket és összefüggéseket A kétféle kritika

16. Elemek ellen, de a Gestalt kritikusa is • A Gestalt-elmélet nem haladta meg a fenomenológiai szemléletmód egyoldalúságát…. Kutatási módszere lényegében leíró jellegű maradt • A fenomenológus autokratikus eljárásával szemben a kísérleti pszichológus „demokratikusan” jár el, amennyiben kísérleti személyeinek döntéseit egyszerűen csak megszámolja, de nem mérlegeli. • Ugyanakkor ezzel szemben is kritikával kell élnünk. Meg kell válogatnunk amegfgyelőket.

17. A haptikus tér: tapintási illúziók

19. A zenei képességről Laczó Zoltán1981összefoglalójából • Vizsgálati módszereim nyolc különböző akusztikai-zenei képességre utaló tulajdonságot ölelnek fel. Ezek: • a ritmusérzék, • a regionális hallás, • hangközök és hármashangzatok elemzése, • a relatív hallás, • a harmóniaérzék, • dallamok zenei felfogása és visszaadása, • hallás után való játék és • az alkotó fantázia.

20. A zenei képességről Laczó Zoltán1981összefoglalójából • Vizsgálati módszereim nyolc különböző akusztikai-zenei képességre utaló tulajdonságot ölelnek fel. Ezek: • a ritmusérzék, • a regionális hallás, • hangközök és hármashangzatok elemzése, • a relatív hallás, • a harmóniaérzék, • dallamok zenei felfogása és visszaadása, • hallás után való játék és • az alkotó fantázia.

21. Hangközök, rangsorolva – transzponálásuk nehézsége

22. Utánéneklés

23. Békésy is ismeri s elismeri a zenepszichológus Révészt • I came to the conclusion • that it was two octaves and not one. Révész developed a two-component theory of harmony that is graphically represented as a spiral with a periodicity of • one octave,and his theory has been accepted by many • musicians. I certainly found the two-component theory • of harmony very attractive. But in the meantime, my experiments in a very different area have coincidentally • resulted in Fig. 19 which seems to corroborate the two component theory of Révész.

24. A zenepszichológus Bartók közeli barátja • Korai barátságuk eleven bizonyítéka Bartók egy 1919. október 23-án írott levele: „Németországba egy »kivándorló« egyetemi tanár magával vitte összes népzenét tárgyaló dolgozataimat (magyar, román és arab népzenéről szólnak) német fordításban, és ott próbál érdekemben beszélni.” E levél Bartók pokoljárt máramarosi gyűjtését említi, amely Révész Géza közvetítésével jelent meg németül 1923-ban • Révész volt Bartók munkásságának legértőbb társaként, egyik legfőbb külhoni támogatója, koncertjeinek igényes előkészítője. Valahányszor Bartók Hollandiába látogat, gyakorta keresi fel az Overtoom 47., majd később a Zandpad 7. számú házat – Révészék lakása –, amely egyben szálláshelyéül is szolgál, s itt gyakorolja a házigazda kitűnő Bösendorfer zongoráján ötvenszer is eljátszva az akkor még alig ismert Mikrokozmosz remekmívű részleteit.

25. Révész hivatás meggyőződése 1946-47-es levelezése • Elméletileg és gyakorlatilag kiképzett tanárok és megfelelő segédszemélyzet az előfeltétel. • Ha a tanári állásokat nem kompetens emberekkel töltik be, akkor ez évtizedekre megakadályozhatja a pszychológia egészséges fejlődését és a fiatal erők érvényesülését • (Forrás. Gábor Éva, 1991)

26. Emberi tanulság • A nyitottság és az áthallások • Tanítványai között találjuk többek között Gleimann Annát, Lénárt Editet s a pszichoanalitikus Hermann Imrét. • Az emigráció és a politikai áthallások: Nem jó, ha politizál a tudománypolitika. • A megszakadt kontinuitás

27. A mai pszichológusok idősebbjeinek referenciarendszere

28. Harkai Schiller Pál • Egyetemi szervező: Pázmány szeminárium • Biológiai elvek kiemelése: jeltani és cselekvéses felfogás • Alaklélektanos felismerések

29. Harkai mint a biológiai szemlélet beemelője a bölcsész pszichológiába Funkcionalizmus (A lélektan feladata, 1940) Descartes Arisztotelész emeletes ember egységes ember test és lélek a lélek mint forma statikus ember a mozgó ember a kontemplatív ember a vágyak embere Wundt bírálata Lewin és a motivációs dinamika előtérbe helyezése: HELYZET meghatározó szerepe Harkai párhuzamai: Ryle és Harkai funkcionalizmusa

30. Cselekvéslélektan és motivációs pszichológia: a korai etológia Harkai biologizmusának forrásai: Lorenz, Uexkühl, Gestalt kiváltók Umwelt felszólító jelleg Pszichológia a szervezet által tagolt környezet tudománya Az intencionalitás előtérbe állítása: az értelemteli viselkedés programja: Karl Bühler hatása: egészek értelmezés jelekre irányulás

31. Harkai kísérleti kutatásai összehasonlító lélektan a kerülőút elemzése állati ábrázolás a dinamikus szemlélet a cselekvéses dinamika célok hierarchiája a köznapok pszichológusa alkalmasság babrálás firkálás álom közvélemény

32. A tanár Harkai Schiller Pál A Pázmány Egyetem Lélektani Szemináriuma Rapaport Dezső Marton L. Magda Bakay Éva Kolozsvári Egyetem Yerkes Laboratóriumok Utóhatása: a kognitív hetvenes évektől (D. Dewsbury) Marton L. Magda

33. Kardos Lajos: a nehéz időkben • A kísérleti szemlélet átmentője. • 60as évek: újraszervező • Alaklélektani örökség: világosságkonstancia matematikai modellje • Állati emlékezet: a szenzoros emlékek rendszere

34. Az élet állomásai Rákospalota,1899 december 14. - London, 1985. július 12 1920-as évek: Karl Bühler tanítványa 1930-as évek: amerikai oktató és kutató munka 1930-as évek második fele : Szondi Lipót köre 1947 és 1971 ELTE Lélektani majd Általános Pszichológiai Tanszékének vezetője Magyar Pszichológiai Társaság első elnöke az újjáalakulás után 1968: páduai egyetem díszdoktora 1955: a tudományok doktora 1985: az MTA levelező tagja.

35. A fenomenológiától a kibernetikáig • a természetes, laikus, • a „tárgyi mozzanatokra” irányuló beállítódásban • látás olyan fenomenális mezőt szolgáltat, • amelyben valódi tagoltság • árnyék és beárnyékolatlan rész között • legalábbis olyan, mint például figura és háttér között, • nincs. • Kardos, 1984, 33. o.

36. Kardos mint észlelés kutató

37. Az állati emlékezet • Aequiterminális utak: a patkány nem tanulja meg, hogy a hely értéke az úttól függ • Mozgó platform:könnyebb a tanulás • A TÉR jelentősége az állati emlékezetben

38. Grastyán Endre és az élettani gondolkodás magyar pszichológiában A pavlovizmus kettős szerepe: bezár, de felszabadít a természettudomány irányába Az instrumentális tanulási paradigma mint a szabadság rejtett jelképe: a szabadon mozgó állat és a következmények szerepe Komplex biologizmus: élettan és etológia Grastyán intézményes szervező szerepe

39. Grastyán Endre mint az igazi proximális kutató • A magatartás idegrendszeri mechanizmusai • Eszményei és nagy eredményei: EEG hullámformák és tanulási állapotok • DE: mi a magatartási oldal, amivel ez korreláltatik?

40. Grastyán és Hebb öröksége • Az idegrendszeri magyarázat az etológián keresztül kap lehorgonyzást • Az aktivitás és önmozgás jelentősége • A neurobiológia és a pszichológia egymástól tanul

41. A komplexebb kép: a viselkedési helyzet • Változások Grastyán szemléletében • A váltás pavlovi-instrumentális-jel és érték • A funkciók kérdése és a tanulási formák • az instrumentális tanulás mint a motivációs beágyazás mintája • A különleges tanulási kérdések: önformálás, tanulás korlátai. frusztráció • Az emlős idegrendszer és az etológia kapcsolata

42. A ludikus funkciók sajátlagossága • Kezdetektől: aktiváció és tanulás. A kezdeményező szervezet • Exploráció és játék szerepe • Az állati környezet és a jelek szerepe • A thétától Spinozáig

43. A teljes magyarázat kérdése • Az evolúciós funkciók és az indítékrendszerek • Az indítékok idegrendszeri keresése • Tartózkodás a tiszta pszichológiától • Tartózkodás a disztális mesétől • A környezeti (disztális) magyarázat idegrendszeri lehorgonyzása

44. A hazai fejlődéskutatás • Dienes Valéria: az első funkcionalista • Nagy László: Új Iskola mozgalom • Várkonyi: Piaget behozatala • Mérei: a lázadó újító és mozgalmár

45. Mérei Ferenc (1909-1986) és a magyar sors • Baloldali Wallon diák • Korai szociálpszichológia • Munkaszolgálat • orosz tisztként tér haza • 45-48: a hazai nevelés és pszichológia megújítója • Az Együttes élmény • Pedológusként elmarasztalják • 56 után: a szellemi ellenállás egyik szervezője • Börtön • Lipótmező. Magyar klinikai modell megalkotója • Sociometria diadala

46. A magyar mélylélektan jellemzői • ‘anyai attitűd’ Ferenczi, nyelvi érdeklődés • Korai csecsemőkor fontossága • Biológiai eszmekép • Sajátos ösztönelméletek • Kulturális beágyazás: áthallás a kultúra felé

47. Sajátosságok a hazai hálózatszerveződésben • Nyitottság: áthallások • Állandó megszakadások, a politika beleszólása. • Hivatástudat és erkölcsi küldetés az elnyomatás közepette • Relatív elmaradás és reflexió együtt

48. Intézményfejlődés 1950-2000

49. Mi változott mára? • Kisebb lett sajnos az áthallás • A vonatkoztatási csoportok nemzetköziek • Professzionalizáció • Átalakulások a tömegesedéssel: nem etológiai, hanem társadalmi hálózat • Mit érdemes megtartani? A reflexiót, s a kollegialitást, mely az elmaradásból s az üldöztetésből jött.