Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT

1. Vállalati pénzügyekFORGÓTŐKE MENEDZSMENT IV. előadás Vállalati pénzügyek IV.

2. A FORGÓTŐKE MENEDZSMENT HELYE A PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK RENDSZERÉBEN Befektetés Finanszírozás Hosszú táv Rövid táv Vállalati pénzügyek IV.

3. RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK Forgóeszközök Rövid lejáratú források a forgó- - a tartós és rövid eszközök lejáratú források nagysága és aránya összetétele - a rövid lejáratú források szerkezete Vállalati pénzügyek IV.

4. A RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK JELLEMZŐJE Kisebb hozam és kisebb kockázat Oka: a befektetett eszközök és a forgóeszközök • megtérülése • likviditása közötti különbség • kockázata Vállalati pénzügyek IV.

5. A MŰKÖDÉSI (ÜZLETI ) CIKLUS ÖSSZETVEŐI PÉNZ 5. lépés 1. lépés követelések anyagok behajtása beszerzése, kötelezett- ségek keletkezése 4. lépés 2. lépés késztermék értékesítése, befejezetlen termelés követelések keletkezése 3. lépés késztermékek előállítása Vállalati pénzügyek IV.

6. FORGÓTŐKE MENEDZSMENT FONTOSSÁGÁNAK OKAI • A forgótőke mérete és változékonysága jelentős vezetői törődést igényel. • Az értékesítés növekedése és a forgótőke közötti kapcsolat szoros és közvetlen. • A problémák először a vállalkozás forgótőke számláin jelennek meg. • A forgótőke különösen fontos a kisvállalatok számára, túlélésük sokkal inkább függ a hatékony forgótőke menedzsmenttől. Vállalati pénzügyek IV.

7. A MŰKÖDÉSI CIKLUS IDŐBELI LEFOLYÁSA Szállítói számlák kifizetése Termékek eladása hitelben Anyagok beszerzése Követelések befolyása Vevő futamidő Készletezési periódus Szállítói futamidő Pénz konverziós ciklus Működési ciklus Vállalati pénzügyek IV.

8. PÉNZCIKLUS(pénz konverziós ciklus) A cég finanszírozási szükségletét fejezi ki Függ: • a szállítói hitel hosszúságától • a készletek átlagos forgási idejétől • a vevőkövetelések átlagos befolyási gyorsaságától Vállalati pénzügyek IV.

9. Likviditás fenntartása tényleges költségek elmaradt haszon Likviditás hiánya vevők elvesztése (árbevétel kiesés) finanszírozási költségek növekedése (hitelképesség romlása) A LIKVIDITÁS KÖLTSÉGE Vállalati pénzügyek IV.

10. A FORGÓESZKÖZÖKELMÉLETI OPTIMUMA A likviditás hiányának költsége A likviditás fenntartásának költsége Költség optimális CA/TA arány CA/TA arány Vállalati pénzügyek IV.

11. BEFEKTETÉS A KÉSZLETEKBE

12. Főbb elemei: • VÁSÁROLT KÉSZLETEK • ANYAGOK • ÁRUK • SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK • BEFEJEZETLEN TERMELÉS • FÉLKÉSZTERMÉKEK • KÉSZTERMÉKEK Vállalati pénzügyek IV.

13. BEFEKTETÉS A KÉSZLETEKBE • A készlet: a forgóeszközök tárgyiasult része • A készlettartás alapvető célja: A beszerzés, a termelés és az értékesítés közötti • térbeli, • időbeli, • választékbeli különbségek áthidalása. Vállalati pénzügyek IV.

14. DÖNTÉSI PROBLÉMAMennyit fektessen a cég készletekbe? Költség – haszon elemzés • Rendelési költség: • a rendelés összeállításától a raktárra vételig felmerülő költségek • Készlettartási költség: • raktározási, tárolási ktg., értékvesztés stb. • Készlethiányból adódó költség: • termelés leállása, vevők elvesztése stb. Vállalati pénzügyek IV.

15. OPTIMÁLIS KÉSZLETSZINT PROBLÉMÁK • Bizonytalan utánpótlás • Statikus problémák: a termékek nem vihetők át a következő periódusra: pl. karácsonyfa • Dinamikus problémák: a termékeknek a kezdő perióduson túl is van értéke • Heterogenitás =>ABC analízis Vállalati pénzügyek IV.

16. A KÉSZLETSZINT OPTIMALIZÁLÁSA Egy lehetséges megoldás: A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (Economic Order Quantity, EOQ) Valamely termékből adott szükséglet és adott költségek mellett alkalmanként milyen tételnagyságot kell rendelni, hogy az időszak összes készletezési költsége minimális legyen? Vállalati pénzügyek IV.

17. A KIINDULÓ MODELL ALAPFELTÉTELEZÉSEI • a szállítás azonnali • a szükséglet teljes bizonyossággal ismert • a felhasználás egyenletes • a rendelési költség fix (független a rendelt mennyiségtől) • a készletek egy egységére jutó tartási költsége konstans Vállalati pénzügyek IV.

18. A KÉSZLETEK IDŐBELI ALAKULÁSA készletfeltöltés Q szintre Q átlag-készlet Q/2 t Vállalati pénzügyek IV.

19. A MODELLBEN SZEREPLŐ JELÖLÉSEK D = (demand) összes évi szükséglet természetes mértékegységben  konstans Q = (quantity) rendelésenként beszerzendő mennyiség O = (ordering cost) egyszeri rendelési költség  konstans C = (carrying cost) egységnyi készlet éves tartási költsége  egységre vetítve konstans TC = (total cost) évi összes készletezési költség Q/2 = átlagkészlet D/Q = évi rendelések száma Vállalati pénzügyek IV.

20. Írjuk fel ezek ismeretében a teljes költség függvényét! D, O és C konstans  TC egyedül az alkalmankénti rendelés mennyiségének (Q-nak) lesz a függvénye. Meg kell keresni a TC (Q) függvény minimumát! Vállalati pénzügyek IV.

21. Vállalati pénzügyek IV.

22. 1. feladat – a) Egy lézernyomtatókat forgalmazó vállalkozás évente átlagosan 40-50 edb nyomtatót értékesít. A következő évre vonatkozó értékesítési terv alapján jövőre 45 000 db nyomtató értékesíthető. A nyomtatók beszerzési ára 27 000 Ft/db. A rendelések költsége alkalmanként 150 000 Ft. A nyomtatókkal kapcsolatos tartási költség éves szinten átlagosan a beszerzési ár 8%-a. • Hány darabot kellene egy alkalommal rendelnie a vállalkozásnak, hogy a készletekkel kapcsolatos költségei éves szinten minimálisak legyenek? • Hány alkalommal kellene a vállalkozásnak rendelnie? • Mekkora ebben az esetben a vállalat készletezési költsége? Vállalati pénzügyek IV.

23. 1. feladat – a) megoldás = 2500 db C = 27000×0,08 = 2160 Beszerzések száma: 45000/2500 = 18 alkalom Beszerzések gyakorisága: 360/18 = 20 naponta Évi készletezési költség: Rendelési költség: 18*150 000 = 2 700 000 Készletezési költség: (2500÷2)* 2 160 = 2 700 000 Összesen: 5 400 000 Vállalati pénzügyek IV.

24. 1. feladat – a) megoldás = 2500 db C = 27000×0,08 = 2160 Beszerzések száma: 45000/2500 = 18 alkalom Beszerzések gyakorisága: 360/18 = 20 naponta Évi készletezési költség: Rendelési költség: 18*150 000 = 2 700 000 Készletezési költség: (2500÷2)* 2 160 = 2 700 000 Összesen: 5 400 000 Vállalati pénzügyek IV.

25. 1. feladat – b) A vállalat szállítója a következő évben technológiai okok következtében a nyomtatók szállítását csak 10 napos határidővel tudja vállalni. • Mekkora készlettel kell ebben az esetben rendelkeznie a vállalkozásnak a rendelés feladásakor? • Befolyásolja-e ez az alkalmankénti rendelés mennyiségét? Vállalati pénzügyek IV.

26. 1. feladat – b) megoldás • Az alkalmankénti rendelés mennyiségét a nem azonnali beszerzési idő nem befolyásolja, pusztán arról van szó, hogy a beszerzési idő figyelembe vételével kell a vállalatnak rendelnie. • A rendelés feladásakor a vállalatnak 10 napra elegendő készlettel kell rendelkeznie. vagy Vállalati pénzügyek IV.

27. 1. feladat – c) A vállalat szállítója a következő lehetőséget ajánlja fel a cégnek: amennyiben az alkalmankénti rendelési mennyiség legalább 7500 db, akkor 1%-os árengedményt biztosít a nyomtatók árából. • Érdemes-e a vállalkozásnak eltérnie az EOQ modell szerinti rendelési mennyiségtől, és igénybe vennie az árengedményt? Vállalati pénzügyek IV.

28. 1. feladat – c) megoldás • Készletezési és beszerzési költségek az EOQ esetén: Rendelési ktg: 18×150000 = 2 700 000 Tartási ktg: (2500÷2)×2160 = 2 700 000 Beszerzési ktg.: (27000×45000) = 1 215 000 000 Összesen: 1 220 400 000 • Készletezési és beszerzési költségek rabatt esetén: Rendelési ktg: 6×150000 = 900 000 Tartási ktg: (7500÷2)×(27000×0,99×0,08) = 8 019 000 Beszerzési ktg.: (27000×0,99×45000) = 1 202 850 000 Összesen: 1 211 769 000 Vállalati pénzügyek IV.

29. 1. feladat – c) megoldás • Döntés: 1 220 400 000 – 1 211 769 000 = 8 631 000  megtakarítás Érdemes a mennyiségi diszkontot igénybe venni. • Részletekben: Változás a készletezési költségekben: 8 919 000 – 5 400 000 = +3 519 000 Változás a beszerzési költségekben: 1 202 850 000 – 1 215 000 000 = -12 150 000 Változás a cég összes költségében: +3 519 000 – 12 150 000 = - 8 631 000  megtakarítás Vállalati pénzügyek IV.

30. A készlet optimalizálás az alapanyagoknál jellemző Ʃ egyedi optimum ≠ vállalati optimum => SZTR => JIT Vállalati pénzügyek IV.

31. VEVŐKÖVETELÉSEK Vállalati pénzügyek IV.

32. VEVŐKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK MENEDZSMENTJE • Ott kezdődik ahol a készletek menedzsmentje véget ér • Ott ér véget, ahol a cash menedzsment elkezdődik Vállalati pénzügyek IV.

33. VEVŐKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK • Fizetési szokások az üzleti életben: • készpénzfizetés • előre történő fizetés (vagy előlegfizetés) • fizetés teljesítés után • szállító cég hitelt nyújt a vevőnek • Kereskedelmi hitel (trade credit, commercial credit): • vállalat nyújtja vállalatnak, • alapját termékek (szolgáltatások) értékesítése képezi Vállalati pénzügyek IV.

34. „A” vállalat ELADÓ (Szállító) Vevővel szembeni követelés FORGÓESZKÖZ „B” vállalat VEVŐ Szállítóval szembeni tartozás (kötelezettség) RÖVID LEJÁRATÚ FORRÁS A VEVŐKÖVETELÉSEK KÉT OLDALA Vállalati pénzügyek IV.

35. FIZETÉSI FELTÉTELEK ÉRTÉKELÉSE MÓDSZEREK 1.) EGY PERIÓDUSÚ MEGKÖZELÍTÉS Lépések: • Engedmény miatt bevétel csökkenés • Vevőállomány (tőke lekötés) változása • Többlethozam • Változás az AEE-ben Vállalati pénzügyek IV.

36. Közelítő képlete: ΔS = értékesítési forgalom V = egy termékre jutó változó költség P = eladási ár ΔI = vevőállomány növekmény r = vevőállomány (tőkelekötés) elvárt hozama Elfogadás, ha ΔAEE > 0 Vállalati pénzügyek IV.

37. 2.) TÖBBPERIÓDUSÚ MEGKÖZELÍTÉS • Diszkontált nettó cash flow módszer Képlete: Elfogadjuk: ha a vevőállomány növekménynél magasabb értéket kapunk Vállalati pénzügyek IV.

38. 3. HITELNYÚJTÁSI DÖNTÉSEK Kérdés: kinek adok el hitelben és kinek készpénzért? Szempontok: • Tapasztalatok • Hitelügynökségek minősítése • Személyes kapcsolatok • Vevőlátogatás • Stb. Vállalati pénzügyek IV.

39. Vállalati pénzügyek IV.

40. HITELELEMZÉS INFORMÁCIÓI • A vásárlónak a céggel kapcsolatos fizetési előtörténete. • Pénzügyi jelentések. • Referenciák. • Publikált jelentések. Vállalati pénzügyek IV.

41. Vállalati pénzügyek IV.

42. A „2/10 nettó 30” fizetési szokvány értelmezése Vevő igénybe veszi a diszkontot nem veszi igénybe a diszkontot 10. napon kifizeti a számlát 30. napon fizeti ki a számla 2% engedményt kap a számla teljes összegét összegéből 20 napos hitelhez jut Kamata: 2÷(100-2) = 0,0204 2,04% Évi kamat: (365/20)×2,04 = 37,23% Vállalati pénzügyek IV.

43. Mikor érdemes módosítani a fizetési feltételeket, vagyis • a fizetési határidőt változtatni? • az engedményeken változtatni? • a hitelben történő értékesítést növelni? Vállalati pénzügyek IV.

44. 2. feladat Egy vállalat jelenlegi fizetési feltételei: • fizetési határidő „nettó 30” • várható árbevétel 81 MFt • követelések átlagos beszedési ideje 55 nap • befektetéstől elvárt hozam 20%. Tervezett módosítás: „2/10 nettó 30” Becslések szerint a vevők 45%-a venné igénybe az engedményt, és a követelések átlagos beszedési ideje 40 napra csökkenne. Érdemes-e módosítani a fizetési feltételeket? Vállalati pénzügyek IV.

45. 2. feladat – megoldás • A vevőállományban lekötött tőke változása: 9 000 – 12 375 = – 3 375 eFt 2. A felszabaduló tőke elvárt hozama: 3 375×0,2 = + 675 eFt 3. Az árengedmény költsége: 81 000×0,45×0,02 = – 729 eFt A fizetési feltételek módosításának nettó hatása: +675 – 729 = – 54 eFt Nem érdemes változtatni! Vállalati pénzügyek IV.

46. PÉNZGAZDÁLKODÁS Vállalati pénzügyek IV.

47. A VÁLLALATOK PÉNZGAZDÁLKODÁSA A forgóeszközök leglikvidebb elemei: • pénzeszközök • forgatási célú értékpapírok A likvid eszközök jellemzői: • hozamuk alacsony, vagy egyáltalán nincs • fizetésre közvetlenül felhasználhatók Vállalati pénzügyek IV.

48. A PÉNZESZKÖZÖK TARTÁSÁNAK MOTÍVUMAI • üzleti vagy tranzakciós motívum • óvatossági vagy biztonsági motívum • spekulációs motívum • pénzfelhalomzás Vállalati pénzügyek IV.

49. DÖNTÉSI PROBLÉMÁK • Mennyit fektessen be a cég pénzeszközökbe és forgatási célú értékpapírokba? A cég forgótőke politikájától függ (pl. konzervatív) • Hogyan ossza meg a befektetéseit a pénzeszközök és az értékpapírok között? Vállalati pénzügyek IV.

50. A PÉNZESZKÖZÖK SZEREPE A pénzeszközök a bevételek és a kiadások átmeneti összhang-hiányait hivatottak áthidalni. A likvid pénzeszközök tervezésekor azt a minimális pénzállományt szokás keresni, amely ezt az áthidaló szerepet még képes betölteni, de annál semmivel sem több! Szélsőségek: • túlságosan alacsonyra méretezett likviditási tartalék • túl bőre méretezett likviditási tartalék Tervezés tapasztalati alapon • iparági differenciák Vállalati pénzügyek IV.