Pályázat és projekt menedzsment

1. Pályázat és projekt menedzsment Schiberna Endre

2. Támogatási és pályázati rendszerek • Magyarországon elérhető források típusai: • Nemzeti költségvetési • Nemzeti – EU társfinanszírozás • EU források • Az EU forrásai: • Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) és a Kohéziós Alap • Mezőgazdasági támogatások • Közösségi Programok • Közbeszerzések

3. EU forrásallokáció alapja • A közös politikák azok a politikák, amelyek az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, ilyen például a közös kereskedelempolitika, a közös mezőgazdaságipolitika vagy a közös monetárispolitika. Az EK közös politikái tehát olyan területekre vonatkoznak, ahol a Szerződés értelmében a Közösség döntési kompetenciája a meghatározó. • Az EK közösségi politikái azokat a Szerződésben lefektetett közösségi tevékenységeket jelölik, amelyek - a közös politikáktól eltérően - a tagállamok fellépésével párhuzamosan működnek, illetve kiegészítik a tagállamok ugyanazon területeken folytatott nemzeti politikáit. Ilyen hatáskörbe tartozik többek között az iparpolitika, a foglalkoztatás és szociálpolitika, a regionálispolitika, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem vagy a kutatás- és technológiafejlesztés.

4. Regionális politika • A Római Szerződésben is megfogalmazódik a regionális fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésének az igénye. • 1970-1980-as évekbeli déli országok csatlakozása méginkább széthúzza a regionális különbségeket • 2004-ben 10 ország jelentős bővülést és jelentős különbségeket hoz

5. Tervezés • Tervezési folyamat • A támogatások megítélésének előfeltétele a Bizottság által megkövetelt tervdokumentumok kidolgozása • A tervezési folyamat az EU és a tagállamok együttműködésével valósul meg. • A folyamat kezdetén az EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat (CSG) készít, melyek tartalmazzák a Közösség által preferált fejlesztési irányokat. • A CSG tájékoztató jellegű, nem kötelező

6. Tervezési folyamat sémája EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat Nemzeti Stratégia Nemzeti Programterv Pályázati kiírások

7. Tervezés • 3. célkitűzés (ETE) • A programok nemzetközi jellegéből fakad, hogy készítésükre az érintett két- vagy több ország delegált képviselőiből közös programozási bizottságok/munkacsoportok kerültek felállításra, melyek felelősek voltak a program kidolgozásáért és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáért. • A programok végrehajtásais közös, melyekért elsősorban a programalkotó országok részvételével működő Közös Monitoring Bizottságok felelnek.

8. Szervezeti háttér • Az operatív programok lebonyolítására minden tagállam és/vagy régió kijelöl • irányító hatóságot: az operatív program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv • közreműködő szervezet: IH-tól delegált feladatként pályázatok kiírásának, értékelésének, illetve a szerződéskötések lebonyolításának napi szintű szervezése • igazoló hatóságot: nemzeti, regionális vagy helyi közhatóság, illetve -szervezet, amely a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési kérelmeket, valamint • ellenőrzési hatóságot: a tagállam által az egyes operatív programok számára kijelölt olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálatáért felel.  

9. Regionális politika • Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. • 3 fő kategóriából álló NUTS rendszert alkalmaz • Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége: • NUTS   I (makro-): Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) • NUTS  II (mezo-): tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) • NUTS III (mikro- vagy megye): megye/főváros (egységek száma: 20) • NUTS IV (kistérség): statisztikai kistérség (egységek száma: 167) • NUTS V (helyi önkormányzat): település (egységek száma: 3145)

10. Regionális politika • A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen.   • Magyarországon a következő NUTS II szintű régiók jöttek létre • Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye • Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-megye • Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye • Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye • Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye • Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg m. • Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

11. Regionális politika 1. Konvergencia célkitűzés 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés 3. Európai területi együttműködés célkitűzés • Határokon átnyúló együttműködés: EU NUTS III egységek szomszédos országokkal • Transznacionális együttműködés: Európát (nem az EU-t) 13 makro térségre osztották, amelyek közül Magyarországot a Közép-európai és a Délkelet-európai érinti. • Interregionális együttműködés: Európa teljes területét felölelő együttműködések, amelyek célja a regionális fejlesztés eszközeinek (módszereinek) fejlesztése.

12. Regionális politika • Pénzügyi források • Strukturális Alapok • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • Európai Szociális Alap (ESZA) • Kohéziós Alap (KA) • EU-s együttműködésben résztvevő, de nem EU tag országok számára: • Instrument for Pre-Accession Assistance (IPA) • European Neighbourhood and Partnership Instrument (ENPI)

13. Regionális politika • ERFA • A Regionális Politika legjelentősebb forrása • 1975-től • A jelenlegi szabályozást a 2006/1086/EK rendelet • Infrastruktúra és eszközbeszerzések támogatása • Az ERFA célja a gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. • A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is. 

14. Regionális politika • ESZA • 1960-tól • Tanács 1081/2006/EK rendelet • Célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek • a teljes foglalkoztatás elérésére, • a munka minőségének és a termelékenység javítására, • társadalmi befogadás előmozdítására • a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak.

15. Regionális politika • KA • Maastrichti Szerződés hozta létre • Célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket. • környezetvédelemmel és a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos nagy kiterjedésű beruházásokat támogatja • Az indulástól kedvezményezett négy tagállam (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) mellett a 2004. évben csatlakozott 10 ország mindegyike jogosulttá vált a Kohéziós Alapokból származó forrásokra. A 2007-es évtől a  Kohéziós Alap beépült a strukturális segítségnyújtás programozásába a különböző alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében.

16. Regionális politika • IPA (Instrument for Pre-Accession Assistence) • 2007. január 1-jétől működő Előcsatlakozási Támogatási Eszköz. • Tevékenysége kiterjed a tegjelölt, (Horvátország, Macedónia, Törökország) valamint a potenciális tegjelöltekre (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia) is. • Az IPA létrehozásával egy alapba vonták össze a korábbi PHARE, SAPARD, ISPA, CARDS alapokat. • ENPI (European Neighbourhood and Partnership Instrument) • Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz • EU-ból tartósan kimaradó országok számára • A külső határok menti éles társadalmi és gazdasági szakadékok elkerülésére

17. Regionális politika 1. Konvergencia célkitűzés • Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése. A 27 tagállamot számláló Európai Unióban ez a célkitűzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154 millió fő. Jogosultsági feltételek: • A strukturális alapok forrásaira (ERFA, ESZA), azon NUTS 2. szintű régiók jogosultak, ahol a 2000-2002 időszakra vonatkozó adatok alapján az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. • Azon régiók (ún. "phasing out" térségek), ahol a GDP az EU bővítéssel járó statisztikai hatás következtében épphogy meghaladja a küszöbértéket, a célkitűzés forrásaiból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. • A Kohéziós Alap támogatásaira azon tagállamok jogosultak, ahol a 2001-2003 időszakra vonatkozó adatok alapján egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Azon régiók, ahol a GNI az EU bővítés statisztikai hatásai következtében meghaladja a 90 százalékos küszöbértéket, fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alapból 15 tagállam részesülhet.

18. Regionális politika 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés • Célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása, és ezzel az EU globális versenyképességének növelése. • A célkitűzés keretében 19 tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban. Ezek közül 13 tartozik azon régiók közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. "phasing-in" területek). Ezek a régiók - a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek. Jogosultsági feltételek: • A GDP alapján 2006-ban és 2000 előtt is még az 1. célkitűzés hatálya alá tartoztak, azonban 2007-től a GDP átlépi az EU-15 átlag 75%-át („phasing-in” régiók). • A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap egyenlő mértékben biztosítja.

19. Regionális politika 3. Európai területi együttműködés célkitűzés • A célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló együttműködést, amivel hozzájárul az EU területi egységének növeléséhez, valamint az EU és szomszédai közötti együttműködések erősítéséhez. A határon átnyúló együttműködések között megkülönböztetjük az EU (tagállamok közötti) belső határait, illetve az EU szomszédos országaival meglévő határait. • Kategóriái:  • Határokon átnyúló együttműködés • Transznacionális együttműködés • Interregionális együttműködés  • A forrást teljes egészében az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. Jogosultsági feltételek: • A Közösség NUTS 3. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok mentén fekvő régiója, és a Közösség NUTS 3. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régiója jogosult a támogatásra.

20. Regionális politika

21. Regionális politika • Új Magyarország Fejlesztési Terv (1. és 2. célkitűzés) • Regionális operatív programok:  • Nyugat-dunántúli OP   • Dél-alföldi OP   • Észak-alföldi OP   • Közép-magyarországi OP   • Észak-magyarországi OP   • Közép-dunántúli OP   • Dél-dunántúli OP  • Szektoriális operatív programok:  • Gazdaságfejlesztés OP   • Közlekedés OP   • Társadalmi megújulás OP   • Társadalmi infrastruktúra OP   • Környezet és energia OP   • Államreform OP   • Elektronikus közigazgatás OP   • Végrehajtás OP 

22. Regionális politika • ETE OP-ok • Határokon átnyúló • Magyarország-Szlovákia HÁE OP • Magyarország-Románia HÁE OP • Magyarország-Horvátország HÁE OP • Magyarország-Szerbia HÁE OP • Ausztria-Magyarország HÁE OP • Szlovénia-Magyarország HÁE OP • Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna ENPI HÁE OP • Transznacionális • Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program 2007-2013 • Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2007-2013 • Interregionális • INTERREG IVC OP • ESPON 2013 OP • INTERACT II OP • URBACT II OP

23. Középkelet-európai makro térség Délkelet-európaimakro térség

24. Regionális politika 2007-2013: 347 milliárd € infrastruktúra gazdaság környezet továbbképzés Konvergencia célkitűzés: Az EU egy főre jutó GDP átlagának 75%-a alatt levő régiók Az alapok 81.5%-át erre a célkitűzésre költötték Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

25. Közös Agrárpolitika • A Közös Agrárpolitika támogatásai: • piacszabályozás • termelői támogatások • a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatások • vidékfejlesztés: • beruházási támogatások • szerkezetváltás, környezetvédelem • vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások

26. Közös Agrárpolitika • A Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozásáról szóló rendelet rendelkezik két új alap létrehozásáról 2007-re, melyek közül mindegyik a KAP egy-egy pillérét finanszírozza:  • az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) az 1. pillérhez,   • az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - a 2. pillérhez. 

27. KAP – Termelői támogatások • EU közvetlen kifizetés • A magyar gazdálkodók fokozatosan jogosultak a közvetlen EU-támogatásokra. • Gabonafélék, olajnövények és fehérjenövények vonatkozásában ez a művelt terület alapján, húshasznú szarvasmarha és juh esetében állatlétszám alapján, tejhasznú szarvasmarhára pedig - 2005-től - a tejkvóta arányában jár. • Az unió a csatlakozás évében, 2004-ben a közvetlen támogatási szint 25 százalékát fizette. A közösségi finanszírozás előbb évi öt, 2008-tól pedig évi tíz százalékpontos növekedéssel, 2013-ban éri el a 100%-ot.

28. KAP – Termelői támogatások • Kiegészítő támogatás • Lehetőség van azonban arra, hogy Magyarország a közvetlen támogatásokat saját költségvetésből kiegészítse további harminc százalékponttal. • A területalapú támogatások hektáronkénti, euróban számított összege az EU-n belül nem egységes, mert függ az adott ország vagy régió terméshozamától. Például a magyar gazdák a magasabb terméshozam miatt kezdettől fogva több mint másfélszer annyi támogatást kaphatnak hektáronként, mint lengyel versenytársaik. • 2007-től az EU mezőgazdasági reformja következtében termeléshez kötött és termeléstől elválasztott támogatási formák lépnek be.

29. KAP – Termelői támogatások • Reform • A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, amelyek a közvetlen támogatások SAPS (egységes területalapú kifizetési rendszer) rendszerét alkalmazzák át kell térniük az egységes támogatási rendszerre (Single Payment Scheme) • Az új rendszer lényege, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi állattartásra, vagy más, jövedelmezőbb tevékenységre való áttérésre ösztönöz. • A termelőnek ezek esetében termelési kötelezettsége nincs, a támogatás alapjául a 2006. évi támogatott állatlétszám, illetve az esetleges korrekciók figyelembevételével az MVH által megállapított ún. „történelmi” bázis szolgál.

30. KAP – Intervenció • Magyarországi termelők a tagság első napjától teljes joggal vesz részt a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra. • A közösségi intervenciós felvásárlási árak, az egyes termékeknek a piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások (pl. borfelesleg lepárlási támogatása, zöldséggyümölcs szektor kivonási és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), valamint az exporttámogatások teljes mértékben - száz százalékban - vonatkoznak a magyar termelőkre, feldolgozókra és forgalmazókra is. • Az intervenciós intézkedések - amelyek a gabona, a rizs, a cukor, az alkohol és bor, valamint a tej és a hús termékpályát érintik - célja a piaci zavarok megelőzése és elhárítása, a túltermelés okozta feleslegek közösségi piacról való hosszabb-rövidebb időre szóló kivonása intervenciós felvásárlással, valamint a magántárolás támogatásával.

31. KAP-Vidékfejlesztés • Az EMVA-ból folyósított támogatások a Magyarország által készített Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az abban javasolt intézkedéscsomag alapján vehetők igénybe. • E támogatások megoszlása a források szerint: 50-80% százalék EU-támogatás, 20-50% százalék hazai támogatás, amelyek aránya régiónként és intézkedéscsoportokként eltérő.

32. KAP-Vidékfejlesztés 1. A mezőgazdasági és az erdészeti szektor versenyképességének növelése   • A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének növelése keretében az EU minden olyan kezdeményezést támogat, amely fokozza a humán- és a fizikai tőke lehetőségeit, valamint az agrártermelés minőségét.  • A humántőke fejlesztésének érdekében az alábbi területeket támogatja:  • Informatika, technológiai és gazdasági ismeretek terjedését elősegítő képzési programok,   • Fiatal gazdák induló támogatása, 40 évnél fiatalabb, új gazdaságot beindító vagy már meglévő gazdaság irányítását átvevő gazdálkodók esetében  • Korengedményes nyugdíj, 55 évnél idősebb gazdák esetében  • Tanácsadó szervezetek működtetése  • A mezőgazdaság fizikai potenciáljának növelése érdekében az alábbi intézkedésekre van szükség:  • A mezőgazdasági és erdőterületeken folyó gazdálkodás modernizálása. Ennek része az új művelési technológiák meghonosítása, a primér termelés és a primér termékek feldolgozásának támogatása, valamint az agrármarketing erősítése.  • Infrastruktúrafejlesztés  • Természeti kockázatok csökkentése, természeti csapások elhárítása  • A termeléssel és a termékek minőségével kapcsolatban az alábbi célokat kell figyelembe venni:  • Támogatni kell a gazdákat, hogy igazodni tudjanak az egyre bonyolultabb és egyre nagyobb bevételkiesést eredményező uniós szabályokhoz és előírásokhoz.  • Érdekeltté kell tenni őket a minőségi termékek előállításában, népszerűsíteni kell az őstermelőktől származó árukat 

33. KAP-Vidékfejlesztés 2. Természetvédelem és a vidéki tájak állapotának javítása  • A természetvédelem és a vidéki tájak állapotának javítása cél keretében elő kell segíteni, hogy a gazdák és az erdőtulajdonosok a természeti környezet, a természeti erőforrások és a vidéki táj megőrzésével összeegyeztethető földhasználati módszereket alkalmazzanak. • Ezért nélkülözhetetlen a biodiverzitás, a vízkészlet és a talajvédelem, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem alapelveinek figyelembevétele, amely elvek betartását a piac nem értékeli ezért szükséges ezek uniós támogatása. 

34. KAP-Vidékfejlesztés 3. A vidéki lakosság életminősége és a vidék gazdasági tevékenységének diverzifikálása  • Gazdasági diverzifikálás céljai a következők:  • Nem-agrárjellegű tevékenységek meghonosodása, mikrovállalkozások indítása,   • turizmus, természeti örökség kezelése, összességében a fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása  • Életminőség javítása:  • Kiemelt helyet foglal el a falusi lakóhelyek rehabilitálása és fejlesztése, a vidéki örökség megőrzése és értékeinek kiaknázása   • helyi gazdasági szakemberek és projektmenedzserek képzése 

35. KAP-Vidékfejlesztés 4. Leader  • A Leader modellt továbbra is EU-szinten folytatják és konszolidálják úgy, hogy a 2000-2006 közötti programozási időszakban közösségi kezdeményezésként futó intézkedést kötelező elemmé teszik a tagállamok által a 2007-2013 közötti időszakban végrehajtandó vidékfejlesztési programokban.   • Minden program tartalmaz egy finanszírozandó Leader tengelyt:   • a helyi fejlesztési stratégiák helyi akciócsoportok általi végrehajtása egy vagy több tematikus tengelyen alapul a három közül;  • a köztük megvalósuló (transznacionális és területközi) együttműködési projektek, és  • a helyi akciócsoportok működési költségei, a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozásához és a terület ösztönzéséhez szükséges kapacitásépítés.  • A Leader megközelítés célja az, hogy a vidéki gazdaság szereplőit segítse a vidéki területek hosszú távú potenciáljának javításában. További cél az integrált, jó minőségű és eredeti fenntartható növekedési stratégiák kidolgozásának bátorítása a vidéki területek számára, amelyeket tágabb értelemben vett helyi partnerségek, az úgynevezett helyi akciócsoportok készítenek el, és hajtanak végre.

36. KAP-Vidékfejlesztés • I. tengely: A mezgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása • 1. A humán tőke fejlesztését és a tudás támogatását célzó intézkedések • 1.1. Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek • 1.2. Fiatal gazdák induló támogatása • 1.3. A mezgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjba vonulás) • 1.4. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele • 2. A fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elsegítése • 2.1. A mezgazdasági üzemek korszerűsítése • 2.2. Az erdők gazdasági értékének javítása • 2.3. A mezgazdasági termékek értéknövelése • 2.4. A mezgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra • 4. Átmeneti intézkedések • 4.1. A szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása • 4.2. Termeli csoportok létrehozásának támogatása

37. KAP-Vidékfejlesztés • II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése • 1. A mezgazdasági területek fenntartható használatára irányuló intézkedések • 1.1. Kifizetés kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók részére (kivéve hegyvidéki területek • 1.2. Natura 2000 kifizetések mezgazdasági területeken • 1.3.A. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések • 1.3. B őshonos és veszélyeztetett mezgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történ megőrzése • 1.3.C. Genetikai erőforrások megőrzése • 1.4. Nem termel beruházásoknak nyújtott támogatás • 2. Az erdősített területek fenntartható használatára irányuló intézkedések • 2.1. A mezgazdasági földterület első erdősítése • 2.2. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezgazdasági földterületeken • 2.3. Nem mezgazdasági földterület első erdősítése • 2.4. Erdő-környezetvédelmi kifizetések • 2.5. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése • 2.6. Erdőterületeket érint, nem termel jelleg beruházások

38. KAP-Vidékfejlesztés • III. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása • 1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések • 1.1. Nem mezgazdasági tevékenységgé történ diverzifikálás • 1.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 2. A vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések • 2.1. A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások • 2.2. Falumegújítás és -fejlesztés • 2.3. A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése • 2.3.A A kulturális örökség megőrzése • 2.3.B. Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése • 3. Képzés és tájékoztatás • 4. Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás • A LEADER-megközelítés megvalósítása • 1. A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása • 2. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 3. A helyi akciócsoport működtetése, készségek elsajátítása, a térség élénkítése

39. KAP-Vidékfejlesztés • Végrehajtás • Irányító Hatóság • ellenőrzi a Kifizető ügynökség működését • gondoskodik az UMVP végrehajtásáról • Igazoló szerv • gondoskodik a nemzetközi pénzügyi szabályok betartásáról • Kifizető ügynökség • elvégzi a kifizetéseket, karbantartja a nyilvántartásokat