CSOMAGOLÓANYAGOK ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI ÉS MINŐSÉGI KÉRDÉSEI

1. CSOMAGOLÓANYAGOK ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI ÉS MINŐSÉGI KÉRDÉSEI Kaposvár 2013 Dr. Zentai János TQ Consulting

2. Csomagolóanyagok élelmiszer-biztonsági és minőségi kérdései Tudjuk, hogy mit jelentett és mit jelent ma a csomagolás? TQ Consulting

3. Egy kis csomagolás történelem Kijelenthetjük, hogy az élelmiszerek csomagolása közel egyidős történelmünkkel.  Mit vártak el őseink a „csomagolástól”? A rendelkezésre álló természetes alapanyagok – levelek, háncs, kéreg, fonott kosarak, állati bőrök, égetett cserepek – védjék meg az ételt, a terményt a kártevőktől, biztosítsa a tárolást és szállítást és növelje meg a fogyaszthatóságát. Egyértelmű, hogy a mezőgazdasági termelés és a termelés növekedése okán jelentkező igényt a tárolási és csomagolási technológia fejlődése kellett kiszolgálja. TQ Consulting

4. Egy kis csomagolás történelem Megjelent egy újabb igény: a mérhetőség és a szállíthatóság kérdése. A kézművesség fejlődésével egyre fejlettebb csomagolási tárolási lehetőségek adódtak. Gondoljunk csak az égetett agyagedények megjelenésére, mely a bor és sör tárolását biztosította. Az egyiptomiak és a görögök még égetett agyag amforákban tárolták az isteni eredetű italt. Származására nézve a görögöket jelölik meg az első amfora készítőknek. Már Homérosz is megénekelte a régmúlt fazekasait, és már a Kr.e. XV. századból származó amforákat is találtak a líbiai-szíriai tengerparton. Az eredeti magas, bő szájú, nyaknál szűkebb, öblös cserépedény volt, melyet fülekkel is elláttak. Az ókori világban bort, olajat, búzát, halat tároltak és szállítottak bennük egészen a Kr.u. VII. századig, amikor a kőből, illetve fából készült edények vették át a helyüket. Az amfora űrmértékként is szolgált, megközelítőleg 26,2 litert jelentett. Napjainkban is használják néhány helyen a borászatban, ahol az amforának különleges hatást tulajdonítanak, mely a bort energetizálja, jobb ízűvé teszi. TQ Consulting

5. Egy kis csomagolás történelem Kr. e. 2690-ből fennmaradt egy írás, amelynek tanúsága szerint már ekkor is alkalmaztak fahordókat, félig zárt változatban. A két oldalon lezárt hordókat viszont először csak a vaskorban (Kr. e. 800-900 körül) használtak. A Kr. e. I. századra pedig már széles körben elterjedtek a hordók bor, sör, tej, olíva és víz tárolására. TQ Consulting

6. Egy kis csomagolás történelem Magyarországon a IV. Béla király által letelepített vallonok honosították meg a hordót, mint eszközt, korábban ugyanis a bort bőrből készült zsákokban, borjú-, kecske-, juh- és ökörbőrben tárolták. Abban, hogy a hordót mikor kezdték el használni a magyarok, bizonyos támpontot nyújt a donga és az abroncs szavak eredete, amelyeket legkésőbb a Kr.u. X. sz. végéig vettek át a szlávoktól. A hordó és a rocska (roncsika) fogalmak megléte is visszakövethető a XIII. sz.-ig. Valószínű, hogy ekkorra kialakult a hordós bortárolásra és az egyéb célokra (tej-, víz-, sörtartó) készített dongás faedények használata. További XIV-XVI. sz.-i adatok valószínűsítik, hogy a bocs, bocska és bot nyelvi alakok dongás, hordószerű edényt jelentettek. A hordó szó először valószínűleg az 1395-ös Besztercei Szójegyzékben szerepel, és a hord folyamatos melléknévi igenév főnevesülése. Főnévvé válása a borhordó (edény), vízhordó (edény) kapcsolatban mehetett végbe, jelentéstapadással. TQ Consulting

7. Egy kis csomagolás történelem Az élelmiszerek nagy tömegű gyártása, a hadseregek igényei új csomagolóanyagok megjelenését generálta. Elérkeztünk a fémek felhasználásához. Megjelentek az első konzervek. A következő nagy ugrás az üvegipari, papíripari technológia fejlődése és a műanyagok megjelenése. Egyre jobb minőségű és árú csomagolóanyagok jelentek meg. TQ Consulting

8. Egy kis csomagolás történelem Mit várunk el ma a csomagolástól? Az alapvető elvárások nem változtak. Az ipari előállításból származó csomagolóanyagokra az alapvető követelmény, hogy egészséget nem károsíthat.  Az emberiség az elmúlt közel 150 évben szinte visszafordíthatatlan környezeti károkat okozott. Megjelent egy újabb igény a csomagolóanyagok felé. Ez a természetes lebomlás és az újrahasznosítás. TQ Consulting

9. Egy kis csomagolás történelem A kereskedelem fejlődésével és a fogyasztói igények átalakulásával a csomagolóanyagok szerepe és jelentősége is megváltozott. Ne szépítsük a jelent a csomagolóanyag az egyik legértékesebb reklám felület. TQ Consulting

10. Milyen előírások vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására? A vásárlók védelmének és tájékozottságának érdekében az Európai Unió megalkotta az élelmiszerek csomagolására vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és Tanács 1935/04/EK rendelete teremtette meg az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak közösségi szintű követelményrendszerét. 1.Tesztkérdés TQ Consulting

11. Milyen előírások vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására? A szabályozás bevezeti az „aktív” és „intelligens” csomagolást, amelyek képesek az élelmiszer szavatossági idejét meghosszabbítani, vagy információt nyújtani arról. (Így például a frissességi idő lejárta utána elszíneződő anyagokkal.) 2.Tesztkérdés TQ Consulting

12. Milyen előírások vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására? Az általános alapelvek értelmében a csomagolás reklámozása, kiszerelése, jelölése nem tévesztheti meg a vásárlót, rendeltetésszerű használata során nem szennyezheti az élelmiszert, s ezzel együtt az emberi egészségre sem lehet hatással. A kiskereskedelmi értékesítés során a csomagolásnak tartalmaznia kell a biztonságos és megfelelő használathoz szükséges információkat, a forgalomba hozatalért felelős gyártó, feldolgozó vagy értékesítő nevét vagy cégnevét illetve a bejegyzett címét. A nyomon követhetőség érdekében megfelelő jelölést, vagy azonosítást, aktív anyagok és tárgyak esetében információt az engedélyezett használatról vagy használatokról, és egyéb lényeges információt. TQ Consulting

13. Milyen előírások vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására? Fontos, hogy a tájékoztatónak szembetűnőnek, könnyen olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie. Kiskereskedelmi fogyasztás esetén közvetlenül az anyagokon, tárgyakon, azok csomagolásán, vagy ahhoz csatolt címkén, vagy közvetlen környezetében szükséges elhelyezni. TQ Consulting

14. Milyen előírások vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására? Az általános szabályozáson túl egyes anyag- vagy tárgycsoportokra külön intézkedések alkalmazandóak, melyeket részletesen az 1935/04/EK rendelet említ.A fentebbi intézkedéseken túl a rendelet nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy nemzeti intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el, feltéve hogy azok összhangban vannak a Szerződés rendelkezéseivel. TQ Consulting

15. Mi az élelmiszercímke? Élelmiszerjelölés bármely, a forgalomba hozatalra kerülő élelmiszerre vonatkozó szó, jel, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet az élelmiszer csomagolásán, a címkén, a feliraton, a dokumentációban, stb. helyeznek el. Az élelmiszercímke • az élelmiszerjelölés fontos eszköze, amely a fogyasztók egészségét, biztonságát, tájékoztatását szolgálja és lehetővé teszi a termék ellenőrzését • teljes körű információt nyújt a fogyasztónak arról, hogy mit vásárol, • informál az élelmiszer előállítójáról, • segítséget nyújt az élelmiszer megfelelő kiválasztásához és használatához. TQ Consulting

16. Mit tartalmaz az élelmiszercímke? Az Európai Unió élelmiszercímkézési szabályai minden európai fogyasztónak segítenek abban, hogy tudatos vásárlói döntést hozzon. A szabályok biztosítják, hogy a vásárolt élelmiszerekről részletes információt kapjunk. Kötelező információk: • amelyeket a gyártónak vagy a forgalmazónak valamely jogszabályi előírás értelmében kötelessége feltüntetni • a húsra, az alkoholra és a romlandó élelmiszerekre vannak általános címkézési szabályok, és vannak speciális szabályok Választható információk:a gyártó vagy a forgalmazó tetszés szerint további információkat tüntethet fel a címkén, amennyiben azok pontosak és nem vezetik félre a fogyasztót TQ Consulting

17. Kötelező információk az élelmiszercímkén Az EU irányelvekés a hazai jogszabályokalapján az élelmiszercímkén az alábbi adatokat kell feltüntetni: • az élelmiszer megnevezése, • az összetevők listája, • bizonyos összetevők, összetevő-kategóriák mennyisége, • előrecsomagolt élelmiszerek esetében a nettó mennyiség, • a minőség megőrzésének várható időtartama, vagy a fogyaszthatósági időtartam lejárata, • speciális tárolási vagy felhasználási feltételek, • az előállító vagy forgalmazó neve és címe, • az eredet vagy a származás helye, • felhasználási útmutató, • az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok tekintetében a tényleges alkoholtartalom térfogatra külön jogszabály alapján egyéb kötelező jelölések. Jogforrások: • Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve (2000. március 20.) az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről • 1997. évi CLV. tv. a fogyasztóvédelemről 9-11. § • 2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről 10. § • 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről 4-5. § TQ Consulting

18. TQ Consulting

19. TQ Consulting 6

20. TQ Consulting

21. TQ Consulting

22. TQ Consulting

23. Mi legyen az élelmiszer megnevezése? • Jogszabályi előírások határozzák meg. • Elegendően pontosnak kell lennie ahhoz, hogy tájékoztasson az élelmiszer valódi jellegéről és lehetővé tegye a megkülönböztetést. • Utalnia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy kezelésére (például porított, fagyasztva szárított, gyorsfagyasztott, sűrített, szeletelt, füstölt, stb.). • Jelölésében fel kell tüntetni a „sugárkezelt” vagy az „ionizáló energiával kezelt”, illetve „genetikailag módosított” kifejezést. TQ Consulting

24. Mit mond a kép és a név? • A kép és a megnevezés nem vezetheti félre a fogyasztót! • A védjegy, a márkanév, illetve a fantázianév nem helyettesítheti az élelmiszer megnevezését! TQ Consulting

25. Csomagolóanyagok Műanyagok és műanyagból készült tárgyak Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokból és műanyag tárgyakból mérgező anyagok kerülhetnek az élelmiszerekbe. Az emberi egészség károsodásának megelőzése érdekében az Európai Unió (EU) kioldódási határértékeket határoz meg az érintett anyagok és tárgyak összetevőire vonatkozóan, valamint meghatározza az élelmiszer-biztonságot garantáló használat pontos feltételeit. TQ Consulting

26. Csomagolóanyagok JOGI AKTUS A Bizottság 10/2011/EK rendelete (2011. január 14.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról. ÖSSZEFOGLALÓ Ez a rendelet az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozóan állapít meg egyedi követelményeket. Ezek a követelmények kiegészítik az élelmiszerek egyedi és gyűjtőcsomagolására használt anyagokról és tárgyakról szóló 1935/2004/EK rendeletben meghatározott általános rendelkezéseket. TQ Consulting

27. Csomagolóanyagok Ez a rendelet az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokra és műanyag tárgyakra alkalmazandó. Ezek az anyagok és tárgyak, valamint azok részei a következőkből állhatnak: kizárólag műanyagok; két- vagy több rétegű műanyag; vagy pedig műanyagok más anyagokkal kombinálva. Ez a rendelet nem alkalmazandó az ioncserélő gyantákra, gumikra és szilikonokra. A nyomdafestékeket, ragasztókat és bevonatokat érintő rendelkezések kiegészítik az ebben a rendeletben előírt követelményeket. TQ Consulting

28. Csomagolóanyagok Forgalomba hozatal Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagoknak és műanyag tárgyaknak az alábbiaknak kell megfelelniük: az 1935/2004/EK rendeletben foglalt használatra, címkézésre és nyomonkövethetőségre vonatkozó követelmények; a 2023/2006/EK rendeletben megállapított helyes gyártási gyakorlatok; az e rendeletbe foglalt, az összetételre és a megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmények. 5.Tesztkérdés TQ Consulting

29. Csomagolóanyagok Engedélyezett anyagok Kizárólag az engedélyezett anyagoknak az I. mellékletben megállapított jegyzékében szereplő anyagok használhatók fel szándékosan a műanyagok és műanyag tárgyak előállítására. A jegyzék a következőket tartalmazza: • monomerek; • adalékanyagok (a színezékek kivételével); • polimerizációsegítő anyagok (az oldószerek kivételével); és • mikrobiális fermentációból származó makromolekulák. Ettől eltérve a jegyzékben nem szereplő anyagok használata engedélyezett bizonyos feltételek mellett. TQ Consulting

30. Csomagolóanyagok Az anyagokra vonatkozó követelmények Ez a rendelet tartalmazza az engedélyezett anyagok használatának feltételeit (lásd II. melléklet), valamint a kioldódási határértékeket (lásd I. melléklet). A kioldódási határértékek megfelelnek az anyagból vagy tárgyból az élelmiszerbe kerülő anyag maximális megengedett mennyiségének. A határértékeket az élelmiszer egy kilogrammjában lévő anyag milligrammban megadott mennyisége fejezi ki (mg/kg). TQ Consulting

31. Csomagolóanyagok A műanyagoknak vagy műanyag tárgyaknak meg kell felelniük a specifikus kioldódási határértékeknek és az összkioldódási határértékeknek. 6.Tesztkérdés TQ Consulting

32. Csomagolóanyagok Az anyagot vagy tárgyat alkotó egyes műanyagrétegek összetételének meg kell felelnie e rendelet előírásainak. Ugyanakkor az élelmiszerrel közvetlenül nem érintkező réteg esetében: el lehet térni az ebben a rendeletben szereplő korlátozásoktól és előírásoktól (kivéve az I. mellékletben szereplő vinilklorid-monomerre vonatkozó előírásokat); előállítása történhet olyan anyagokból, amelyek nem szerepelnek az engedélyezett anyagok jegyzékében (ezek azonban nem lehetnek mutagén, rákkeltő vagy reprotoxikus anyagok, illetve nanotechnológiai anyagok). TQ Consulting

33. Csomagolóanyagok Megfelelőségi nyilatkozat A gyártó a IV. mellékletben megállapított információkat tartalmazó írásos nyilatkozatot állít ki. A megadott információk lehetővé teszik az anyagok, tárgyak, a gyártás köztes szakaszaiból származó tárgyak, valamint anyagok azonosítását. A nyilatkozatot meg kell újítani, amennyiben az összetétel vagy az előállítás módja jelentősen megváltozott. 7.Tesztkérdés TQ Consulting

34. Csomagolóanyagok CSOMAGOLÓANYAG-GYÁRTÓK FIGYELMÉBE Az elsődleges csomagolóanyag az élelmiszer burkolóanyaga (műbál, textilbél, műanyag töltő fólia stb.) közvetlenül érintkezik az élelmiszerrel, annak közvetlen ill. közvetett „része”. Ez a feladat új kihívás a gyártók részére hiszen a megfelelő összetételű csomagolóanyagon túl már igen magas élelmiszer-biztonsági előírásoknak is meg kell feleljen a gyártóüzem. Elsősorban ez termeléshigiéniai feladatokat jelent. 8.Tesztkérdés TQ Consulting

35. Csomagolóanyagok A gyártás során a csomagolóanyag nem szennyeződhet, nem közvetíthet fertőző ágenseket és nem lehet fizikai és kémiai szennyező forrás. Gondolkozzanak el egy pillanatra, hogy hány allergén anyagot tartunk ma nyilván? Ezekből sajnos van olyan pl. a mogyoró, mely heveny allergiás reakciót válthat ki. TQ Consulting

36. Csomagolóanyagok Azok az élelmiszer vállalkozások melyek valamelyik nagy kereskedelmi lánc saját márkás termékét állítja elő külön követelményeket határozhat meg a csomagolóanyag gyártók felé. Mik lehetnek ezek? • Kérhetnek igazolást tanúsítványt a csomagolóanyag gyártó vállalkozástól, hogy milyen minőségirányítási rendszert alkalmaz. Van-e legalább HACCP alapú önellenőrzési rendszere. • Meghatározott esetekben a saját minőségirányítási rendszere keretében auditálási kötelezettség is megjelenik a élelmiszer-előállító vállalkozás oldaláról. • Ezek általában egy kérdőív formájában történik. • Bemutatok egy audit felmérő lapot. TQ Consulting

37. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak JOGI AKTUS Az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelvek hatályon kívül helyezéséről [Hivatalos Lap L 338., 2004.11.13.] [lásd a módosító jogszabály(oka)t]. TQ Consulting

38. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Ez a rendelet létrehozza az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak általános szabályozási keretét. Az élelmiszerek csomagolásához felhasznált minden anyagnak és tárgynak meg kell felelnie az e rendeletben foglalt követelményeknek. A tudományos haladás figyelembevétele érdekében az új jogszabályi keret engedélyezi olyan „aktív” és „intelligens” csomagolások bevezetését, amelyek meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát vagy információkkal szolgálnak azok frissességéről (például az élelmiszer minőségromlásakor megváltozik a csomagolás színe). TQ Consulting

39. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak ÖSSZEFOGLALÓ Ennek a rendeletnek az a célja, hogy az emberi egészség, valamint a fogyasztók érdekei védelmének magas szintjét biztosítsa az olyan anyagoknak és tárgyaknak a Közösségben történő forgalomba hozatalával kapcsolatban, amelyeket arra szántak, hogy közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe kerüljenek élelmiszerekkel. TQ Consulting

40. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Hatály Ezt a rendeletet minden olyan anyagra és tárgyra alkalmazni kell, amelynek rendeltetése, hogy élelmiszerrel érintkezésbe kerüljön: mindenféle csomagolóanyagra, (műanyag és üveg) palackokra, evőeszközökre, valamint a címkékhez használt ragasztókra és nyomdafestékre. A rendelet ezenfelül egyedi rendelkezéseket vezet be az olyan „aktív” * és „intelligens” *csomagolásokra, amelyek meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát vagy az élelmiszer minőségromlása esetén reakcióba lépnek (például megváltozik a csomagolás színe). TQ Consulting

41. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak A rendeletet nem kell alkalmazni: az olyan anyagokra vagy tárgyakra, amelyeket régiségként értékesítenek; a bevonó- vagy borítóanyagokra, mint például a sajtok kérge, a feldolgozott hústermékek vagy a gyümölcsök héja; a telepített vízműberendezésekre. TQ Consulting

42. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Az anyagokra és tárgyakra vonatkozó követelmények Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat és tárgyakat a helyes gyártási gyakorlattal összhangban kell elkészíteni. Alkotórészeiket semmilyen körülmények között sem adhatják át a csomagolt élelmiszereknek olyan mennyiségben, amely: veszélyeztetheti az emberi egészséget; elfogadhatatlan változást idézhet elő az élelmiszer összetételében; vagy az élelmiszer érzékszervi tulajdonságainak megváltozását idézheti elő. TQ Consulting

43. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Amennyiben az „aktív” anyagok és tárgyak az élelmiszerek összetételében vagy érzékszervi tulajdonságaiban változást idéznek elő, meg kell felelniük az adalékanyagokról szóló 89/107/EGK irányelvnek és/vagy az esetleges nemzeti szabályozásnak. TQ Consulting

44. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Az anyagok és tárgyak egyes csoportjaira vonatkozó különös követelmények Az irányelv I. melléklete 17 olyan anyag- és tárgycsoportot határoz meg, amelyekre vonatkozóan külön intézkedések fogadhatók el: az aktív és intelligens anyagok és tárgyak; ragasztók; kerámiák; parafa; gumi; üveg; ioncserélő gyanta; fémek és ötvözeteik; papír és karton; műanyagok; nyomdafesték; regenerált cellulózszál; szilikonok; szövetek; lakkok és bevonóanyagok; viasz; fa. 9.Tesztkérdés TQ Consulting

45. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Ezek a külön intézkedések a következőket tartalmazhatják: az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításánál engedélyezett összetevők listája; tisztasági követelmények; a használatra vonatkozó különleges feltételek; az alkotórészeknek az élelmiszerekbe vagy élelmiszerekre történő összkioldódására vonatkozó határértékek; az emberi egészség védelmét szolgáló, vagy olyan rendelkezések, amelyek biztosítják az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó követelmények tiszteletben tartását; a fenti rendelkezéseknek történő megfelelés ellenőrzésére szolgáló alapvető szabályok; a mintavételre vonatkozó szabályok; a nyomonkövetés biztosítására irányuló szabályok; az aktív és intelligens anyagok és tárgyak jelölésére vonatkozó további szabályok; az engedélyezett összetevőkre, eljárásokra, anyagokra vagy tárgyakra vonatkozó közösségi nyilvántartás létrehozására vonatkozó rendelkezések; valamely összetevő, eljárás, anyag vagy tárgy engedélyezésére vonatkozó különös eljárási szabályok. 10.Tesztkérdés TQ Consulting

46. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Külön intézkedések hiányában a tagállamok nemzeti szabályozást tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el. TQ Consulting

47. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Az összetevő anyagok engedélyezése Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok vagy tárgyak gyártásakor használni kívánt új összetevő anyag engedélyezésére irányuló kérelmet azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, ahol az összetevő anyagot majd forgalomba hozzák. A kérelmet ezt követően továbbítják az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz, amely a fogyasztókat fenyegető mindennemű kockázat elkerülése érdekében értékeli az összetevő toxicitását. 11.Tesztkérdés TQ Consulting

48. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Nyomonkövethetőség Ez a rendelet meghatározza az élelmiszerekkel a gyártástól a forgalomba hozatalig érintkezésbe kerülő anyagok nyomon követésére vonatkozó követelményeket is. A Közösségen belül piacra bocsátott anyagok és tárgyak címkézésének vagy az azokat kísérő dokumentumoknak lehetővé kell tenniük az említett anyagok és tárgyak nyomon követését. Ez megkönnyíti az ellenőrzést, a hibás termékek visszahívását, a fogyasztók tájékoztatását és a felelősség megállapítását. TQ Consulting

49. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Címkézés Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak jellegét a rajtuk található címkén kell feltüntetni. Azokat az anyagokat vagy tárgyakat, amelyekről nem állapítható meg egyértelműen, hogy rendeltetésük szerint élelmiszerekkel kerülhetnek érintkezésre, az „élelmiszerekkel érintkező” szavaknak, vagy a II. melléklet szerinti szimbólumnak kell kísérniük (a szimbólum egy poharat és egy villát ábrázol). 12.Tesztkérdés TQ Consulting

50. Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Háttér Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló korábbi jogi szabályozás azáltal védte a fogyasztók egészségét, hogy biztosította: az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok vagy tárgyak nem léphetnek olyan kémiai reakcióba, amely megváltoztatja előbbiek összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait (ízét, megjelenését, állagát vagy akár illatát). Ez a rendelet hatályon kívül helyezi a korábbi jogszabályt, és bevezeti az „aktív” és az „intelligens” csomagolás fogalmát. Hatályon kívül helyezi továbbá az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokon és tárgyakon feltüntethető szimbólum meghatározásáról szóló 80/590/EGK irányelvet, és beemeli azt a II. mellékletbe (lásd a címkézésre vonatkozó fenti magyarázatot). TQ Consulting