1 / 101

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata. Anyagtulajdonságok. Mechanikai tulajdonságok (terhelhetőség). A szerkezeti anyagok viselkedése az igénybevételekkel szemben.

elgin
Télécharger la présentation

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata Csizmazia Ferencné dr. : Anyagismeret

  2. Anyagtulajdonságok Mechanikai tulajdonságok (terhelhetőség)

  3. A szerkezeti anyagok viselkedése az igénybevételekkel szemben • A szerkezeti anyagok legfontosabb tulajdonsága, hogy ellenállnak a külső igénybevételekkel szemben, tehát a terhelhetők. • Az igénybevételek összetettek és különbözőek. A szilárdsági számítások során ezeket az összetett igénybevételeket jól definiálható alapesetekre un. egyszerű igénybevételekre vezetjük vissza, és ezek szuperpozíciójaként értelmezzük a szerkezet terhelését.

  4. Az igénybevételek jellemzése (1) • Az igénybevétel hatása szerinti felosztás: • Teljes anyagtérfogatra ható igénybevételek • A felületre ható igénybevételek • Az igénybevétel időbeli lefolyása szerinti felosztás: • Statikus • Dinamikus, lökésszerű • Ismétlődő, fárasztó • Az előbbi három kombinációja

  5. Egyszerű igénybevételek • húzás, nyomás, hajlítás, csavarás és nyírás. • Az igénybevétel számszerű értéke a felület egységre ható erő, a feszültség. Ha a feszültség a felület elemre merőleges, normál ( ) feszültségről, ha a felület síkjában hat, csúsztató () feszültségről beszélünk. Mértékegysége : N/mm2 vagy MPa, azaz MN/m2

  6. Az igénybevétel az időbeli változása alapján lehet: • statikus, ha az igénybevétel időben állandó, vagy csak igen lassan, egyenletesen változik, • dinamikus , ha a terhelés időben változik, hirtelen, ütésszerű, lökésszerű pl. motorok indítása, ütközés stb. • fárasztó, ha az igénybevétel időben változik, és sokszor ismétlődik.

  7. Mechanikai tulajdonságokStatikus igénybevétel Húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása A szakítóvizsgálat (MSZ EN 10002-1:2001)

  8. Szakítóvizsgálattal meghatározható jellemzők 1 Elve:

  9. Szakító próbatest arányos próbatest esetén a jeltávolság kör keresztmetszet esetén

  10. Szakítópróbatest Menetes befogás Lemez próbatest betonacél

  11. Szakító diagram • A szakítógép a próbatest összes megnyúlásának függvényében rajzolja meg a próbatest által felvett erőt. A függőleges tengelyen az erőt (jele: F) N-ban vagy kN-ban, a vízszintes tengelyen pedig a jeltávolság megnyúlását (jele:L) tüntetjük fel mm-ben.

  12. Lágyacél szakítódiagramja

  13. Lágyacél szakítódiagramja A I. a rugalmas alakváltozás szakasza. Az alakváltozás és a feszültség lineáris összefüggésben van.  = E . (Hook törvény )

  14. Lágyacél szakítódiagramja • II.a.folyási szakasz. A folyási szakasz az FeH erőnél kezdődik, és azt jelenti, hogy a próbatest valamennyi krisztallitjában megindul a maradó alakváltozás

  15. Lágyacél szakítódiagramja • II.b. egyenletes alakváltozás szakasza.

  16. Lágyacél szakítódiagramja • III.kontrakciós szakaszban a próbatest alakváltozása egy meghatározott részre korlátozódik .

  17. Hengeres lágyacél szakítása

  18. Különböző anyagok szakítódiagramjai

  19. Különböző anyagok szakítódiagramjai • Rideg anyagok: a lemezgrafitos öntöttvas, b edzett acél diagramja. vagy kerámiaridegek , csak rugalmas alakváltozásra képesek. A szakadás felülete szemcsés és merőleges az igénybevétel tengelyére.

  20. Rideg törés

  21. Gömbgrafitos öntöttvas

  22. Különböző anyagok szakítódiagramjai • Szívós anyagok d ábrán határozott folyást nem mutató anyagok pl. réz vagy alumínium. Az e lágyacél

  23. Normál feszültség hatására bekövetkező törés

  24. Különböző anyagok szakítódiagramjai • Hidegen alakított fémek f ábra hidegen erősen alakított, tehát felkeményedett fém A felkeményedett anyagok, rugalmas alakváltozást követő igen rövid egyenletes alakváltozás után kontrahálnak.

  25. Különböző anyagok szakítódiagramjai • Képlékeny fémek g ábra nem keményedő, képlékeny fém pl. ólom (Pb) szakítódiagramja van. A diagramnak szinte csak maradó alakváltozási része van.

  26. Műanyagok szakítódiagramja • a rideg anyag pl. hőre nem lágyuló műanyagok • b. szívós pl. PA • c. lágy anyag pl. PE

  27. A szakítóvizsgálattal meghatározható anyagjellemzők

  28. A szakítódiagram alapján kétféle rendszer szerint értelmezhetünk értékeket. A mérnöki rendszerben, az erő és alakváltozás értékeket az eredeti , kiinduló értékekhez viszonyítjuk, míg a valódi rendszerben a változásokat a pillanatnyi, tényleges értékekhez viszonyítjuk.

  29. Mérnöki rendszer • feszültség : = F/So • alakváltozás, fajlagos nyúlás : =L/Loahol F az erő So az eredeti keresztmetszet Lo a jeltávolság eredeti értéke L a megnyúlás

  30. A szakítóvizsgálattal meghatározható anyagjellemzők Szilárdsági anyagjellemzők:

  31. Rugalmassági modulusz Young modulusz • A rugalmas szakasz meredeksége E=/

  32. Folyáshatár A maradó alakváltozás kezdetét jelentő feszültség Mértékegysége: N/mm2

  33. Folyáshatár • A folyáshatár valódi feszültség, fizikai tartalommal ellátott, azt jelenti, hogy ennél a feszültségnél a próbatest minden krisztallitjában megindul a képlékeny alakváltozás, • a statikus méretezés alapja.

  34. Mi a teendő, ha nem jelenik meg egyértelműen a folyáshatár?

  35. Mi a teendő, ha nem jelenik meg egyértelműen a folyáshatár? A maradó alakváltozás kezdetét jelentő feszültséget abban az esetben is meg kell tudni határozni, ha nem mutatkozik határozott folyáshatár. Ebben az esetben megállapodás szerinti értékeket határozunk meg.

  36. Névleges folyáshatár • névleges folyáshatár , azaz a 0,5 % teljes (rugalmas + maradó ) alakváltozáshoz tartozó feszültség Mértékegysége:N/mm2

  37. Egyezményes folyáshatár A terhelt állapotban mért egyezményes folyáshatár : N/mm2 A terheletlen állapotban mért egyezményes folyáshatár : N/mm2

  38. Szakítószilárdság A szakítószilárdság a vizsgálat során mért legnagyobb terhelő erő és az eredeti keresztmetszet hányadosa: Mértékegysége: N/mm2

  39. Különböző anyagok szakítószilárdsága

  40. A szakítóvizsgálattal meghatározható anyagjellemzők Képlékenységi anyagjellemzők vagy alakváltozási mérőszámok:

  41. Képlékenységi jellemzők vagy alakváltozási mérőszámok A próbatest a szakító vizsgálat során megnyúlik, keresztmetszete lecsökken

  42. Képlékenységi jellemzők vagy alakváltozási mérőszámok A szabványos alakváltozási mérőszámok, a mérnöki rendszer szerinti nyúlásnak és a keresztmetszet csökkenésnek egy jól definiálható ponthoz, általában a szakadáshoz tartozó értékei.

  43. Alakváltozási mérőszámok • Szakadási nyúlás vagy nyúlás. Jele: A Mértékegysége: %

  44. Különböző anyagok szakadási nyúlása

  45. Alakváltozási mérőszámok • Keresztmetszet csökkenés vagy kontrakció . Jele: Z Mértékegysége: %

  46. Szabványos mérőszámokEN 1002-1:2001 • Folyáshatár • Szakítószilárdság • Nyúlás • Kontrakció

  47. Valódi rendszer • feszültség: • alakváltozás azaz az integrálás után F az erő S a megváltozott keresztmetszet dL a pillanatnyi megnyúlás a pillanatnyi hossz do az eredeti átmérő d a pillanatnyi átmérő

More Related