1 / 42

Adóelkerülés és a magyar adórendszer* Krekó Judit Adójogi konferencia Siófok, 2008. április 21

Adóelkerülés és a magyar adórendszer* Krekó Judit Adójogi konferencia Siófok, 2008. április 21 Az előadás Krekó Judit és P. Kiss Gábor hasonló című tanulmányára épül. Az előadásban foglaltak nem feltétlenül tükrözik az MNB álláspontját. Amiről szó lesz.

Télécharger la présentation

Adóelkerülés és a magyar adórendszer* Krekó Judit Adójogi konferencia Siófok, 2008. április 21

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Adóelkerülés és a • magyar adórendszer* • Krekó Judit • Adójogi konferencia • Siófok,2008. április 21 • Az előadás Krekó Judit és P. Kiss Gábor hasonló című • tanulmányára épül. • Az előadásban foglaltak nem feltétlenül tükrözik az • MNB álláspontját

  2. Amiről szó lesz 1.Az adórendszer és az adóelkerülés kapcsolata 2. Adócsalás és adóelkerülés gyakorlata Magyarországon • .Munkajövedelmek eltitkolása • Önfoglalkoztatók és az adóelkerülés • ÁFA csalás 3. Mit tehet az adórendszer? • Nemzetközi tapasztalatok • Elvek és javaslatok • Trade-offok

  3. Milyen a jó adórendszer? Az adórendszerrel szembeni követelmények: • Hatékonysági kritérium: az adórendszer a lehető legkevésbé torzítsa a gazdasági viselkedést →ha az alacsony rugalmasságú adóalapot magas, a magasa rugalmasságú alapot alacsony kulcs terheli A rugalmasság két tényezője: a tevékenység tényleges, illetve látszólagos csökkentése (adóelkerülés) • Horizontális egyenlőség: az azonos jövedelműek adóterhelése legyen hasonló • Vertikális egyenlőség: méltányosság, érték- választás kérdése

  4. Hatékonyság, egyenlőség, adóelkerülés • A hatékonysági kritérium ellentmondásba kerülhet a vertikális, és a horizontális egyenlőséggel is (pl. tőkejövedelem alacsonyabb adókulcsa a magasabb mobilitás miatt) • Az adóalapok rugalmasságának figyelmen kívül hagyása gátolja az egyenlőségi szempontok érvényesülését (pl. a túl progresszív adórendszer a magas jövedelmek könnyebb elrejtése/átcsoportosítása miatt elveszítheti tényleges progresszivitását)

  5. Az adóelkerülés jóléti vesztesége • Rontja az adórendszer hatékonyságát: az adóelkerülés lehetőségéhez való egyenlőtlen hozzáférés  Erőforrások nem hatékony eloszlása, indokolatlan versenyelőny az adóelkerülőknek • Az elosztási preferenciáktól eltérő újraelosztást eredményez az adót elkerülő és fizető csoportok között • Sérti a horizontális egyenlőség elvét • Magasabb adókulcsok az adót fizetőknek  rontja a növekedési lehetőségeket

  6. Az adóelkerülés típusai

  7. Munkajövedelem közterhének kiesése • Kiemelkedően magas adóterhelés relatíve alacsony GDP arányos bevétellel párosul nemzetközi összehasonlításban. • Ennek oka az alacsony adóbázis, amelynek egyik magyarázata az adóelkerülés mértéke • Az adófizetők 10%-a, 400 ezer ember fizeti az szja 60%-át

  8. Minimálbérezés • A jövedelmek részleges eltitkolásának jellemző formája a „minimálbérezés” → minimálbér-csúcs és az adóelkerülés között pozitív kapcsolat (pl. Tonin, 2006) • SZJA-bevallások szerint 2005-ben az éves minimálbéren vagy alatta az alkalmazottak 30%-a (1,1 millió fő)→ éves jövedelem alapján, felfelé torzít a nem teljes időben dolgozók miatt • Becsléseink szerint havi szinten minimálbéres 700-750 ezer fő, ebből kb. 460 ezer a szürkén bérezett

  9. A kisvállalati kör • Az szja-bevallások béreloszlása ellentétben van a 4 fő feletti körből (KSH intézményi statisztika) becsülhető béreloszlással • A kettő különbségéből becsülve csak a kisvállalati kör 500 mrd Ft jövedelmet titkolt el 2005-ben(adóalapban a GDP 2,5%-a esik ki) • A kisvállalati körben a 4 fő feletti vállalatokhoz képest jóval magasabb a minimálbérre bejelentettek aránya (50-70%)

  10. Minimálbér alatt • Kiugró a minimálbér alatt kereső alkalmazottak aránya (2005-ben 605 ezer fő 22%), átlagbérük csak 50%-a az éves minimálbérnek • Arányuk a 2001-2002-es minimálbéremelést követően ugrott meg (16-ról 26%-ra), míg a többi statisztika nem mutatott változást. • Sokan dolgoznak az évnek csak egy részében és az adóelkerülés egyik jellemző módja a nem valódi részmunkaidő

  11. Az önfoglalkoztatók adóelkerülése • Az önfoglalkoztatók GDP arányos adóbefizetései alacsonyak nemzetközi viszonylatban. Az adókiesés becslésünk szerint a GDP 4%-a körül van • Az egyéni vállalkozók átlagos jövedelme 2006-ban 40%-kal alacsonyabb az alkalmazottakénál és a különbség jelentősen nőtt 2000 óta. E különbséget nem indokolja a szektorális megoszlás eltérése • A vállalkozói adóalap a bevételek mindössze 2%-a, az egyéni vállalkozások 57%-a veszteséges 2006-ban Bevételt csökkenti az eltitkolás, költséget növeli pl. magánfogyasztás leírása

  12. Munkajövedelem tőkejövedelemként történő kimutatása • Akkor jövedelmező, ha a jövedelmek terhelése eltérő • Adóalap képzése (pl. bevételek – költségek) • Adókulcs • TB járulékok alapja, kulcsai • Mo-n ez utóbbi a legfontosabb: a munkaadói és munkavállalói járulékok összesen a bruttó bér kb. 51%-t (!)teszik ki • A személyi tőkejövedelmek után csak 11-25%-os eho egy felső határig • Az önfoglalkoztatók számára a kulcs hasonló, de a tb alapja önkéntesen meghatározható

  13. A jövedelemátcsoportosítás formái A jövedelemátcsoportosítás formái: • Illegális: színlelt szerződés • (Fél)Legális: Munkajövedelem önkéntes meghatározása (pl. vállalkozói kivét, saját céghez alkalmazottként bejelentkezés, evások számára a (kétszeres) minimálbér utáni járulékfizetés) • Egyéni vállalkozói kivét: az alkalmazottak átlagos munkabérének 39%-a ↔ váll. jövedelem ennek 60%-a

  14. Az áfa-csalás becsült mértéke • Becslés két módszerrel az áfa-alap kiesés a GDP 14%-a körül, alsó becslés • Ebből 1-2% az import eltitkolás és több szereplős, határokon átívelő ügyletek miatti eshet ki, a fennmaradó rész zömmel az eltitkolt fogyasztás • Ennek aránya jóval magasabb 29 európai ország átlagánál, a 7. legnagyobb arányú. (Christie és Holzner, 2006) • Sok az adóalany, mert az áfa bejelentkezési küszöb a szomszédos országokénak hatoda-kilencede.

  15. Becsült adóalap-kiesés (GDP%)

  16. Becsült adókiesés (GDP%)

  17. Az adóelkerülés teljesen nem szüntethető meg Figyelembe véve az adminisztrációs és egyéb költségeket, az adóelkerülést nem is lehet és nem is kell teljesen megszüntetni • Az adminisztrációt, ellenőrzést addig érdemes növelni, amíg költsége kisebb mint a jóléti nyereség • Az adóelkerülést mérséklő adóváltozások más szempontból kedvezőtlenül befolyásolhatják a gazdasági viselkedést→trade-offok • Cél, hogy az adórendszer ne ösztönözzön adóelkerülésre, és ne tegye azt lehetővé

  18. Nemzetközi tapasztalatok: adócsökkentés? • Az adócsökkenés önmagában nem eredményez javulást az adófizetői hajlandóságban (pl. Ausztria, Új-Zéland, egykulcsos adórendszerek stb.) • Az adóbázis bővülése csak olyan átfogó adóreformok esetén, amelyek az „szürke” adóalapot rugalmasságának csökkentését is célozták: javult az ellenőrzés, az adminisztráció, egyszerűsítés, kiskapuk, kedvezmények megszüntetése, stb. (pl. Oroszország, Svédország) • A viselkedési hatás ebben az esetben is bizonytalan → átfogó adóreform akkor célszerű, ha a kiadások is csökkennek vagy a költségvetésnek van mozgástere

  19. Nemzetközi tapasztalatok: adóreform vs adóváltozások • DE: a „permanens adóreform”, vagyis az adószabályok évről évre történő változtatása nem alkalmas az adóelkerülés hosszútávú csökkentésére, viszont kiszámíthatatlan gazdasági környezetet teremt (Görögország, Svédország 80-as évek) • A rendszeres adó-amnesztiák negatívan befolyásolhatják az adómorált • Nem csak az adókulcsok számítanak, sokszor a tb járulék a döntő!

  20. Egykulcsos adó? A nemzetközi tapasztalatok szerint (Saavedra, 2007) adómorál javulása és a bevételek emelkedése azokban az esetekben, ahol: • A kedvezmények, kivételek megszüntetésével jelenősen nőtt az adóalap • Egyszerűsödött az adórendszer és az adminisztráció • A tb terhekre is vonatkozott Nem feltétlenül igazságtalan: a könnyen kijátszható, progresszív adórendszer a gyakorlatban lehet hogy kevésbé progresszív!

  21. Hazai tapasztalatok; eva a megoldás? • Egyszerűség: csökkenti az adóteljesítés és az ellenőrzés költségét → javíthatja az adómorált DE: • Az alacsonyabb költséghányaddal működő vállalkozások számára adómegtakarítás • Az eva ösztönző a színlelt szerződésekre az alkalmazottakhoz képest jóval alacsonyabb adóterhelés miatt: pl. évi 6 millió Ft-os árbevételnél az evás nettó jövedelme kétszerese az alkalmazotténak • A tb járulék alapja (min.bér) független a jövedelemtől • Kapcsolt vállalkozásokkal lehetőség az adóelkerülésre

  22. Az eva költségvetési hatása • Az evások 60%-a az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás szektorban, ahol alacsony a költséghányad • Csak a tb járulékokban 40-50 mrd adókiesést jelent • Az adómorált ronthatta Áfa-csökkentés +kulcsemelés értékelése: • az eva adóelőnye csökkent • áfa-csalás lehetősége kapcsolt vállalkozásokkal megszűnt • a horizontális egyenlőség elvét a tb járulék miatt most is sérti

  23. Az adóelkerülés teljesen nem szüntethető meg Figyelembe véve az adminisztrációs és egyéb költségeket, az adóelkerülést nem is lehet és nem is kell teljesen megszüntetni • Az adminisztrációt, ellenőrzést addig érdemes növelni, amíg költsége kisebb mint a jóléti nyereség • Az adóelkerülést mérséklő adóváltozások más szempontból kedvezőtlenül befolyásolhatják a gazdasági viselkedést→trade-offok • Cél, hogy az adórendszer ne ösztönözzön adóelkerülésre, és ne tegye azt lehetővé

  24. Adóbevételek átcsoportosítása a könnyen elrejthető jövedelmekről Ingatlanadó bevezetése • Növeli a helyi adók súlyát ami javíthatja az adómorált • Ha az szja-ból leírható, a jelenlegi adófizetők terhei nem kell hogy emelkedjenek • A luxus adó tanulságai: kijátszhatóság, nem piaci értékbecslés, ösztönzők és komoly szankciók hiánya • Fogyasztási adók súlyának emelése (áfa-kulcs emelés mellett/helyett az áfa-beszedés hatékonyságának javítása) • Térítési díjak

  25. Az elrejtett jövedelmek adóztatása? Adók/Járulékok minim szintjének biztosítása (minimálbér emelés, fix adók/járulékok stb.) • Feltételezi, hogy az alacsony jövedelmet bevallók alapvetően adóelkerülők, de: • Hátrányosan érinti a tényleg alacsony bérűek munkapiaci helyzetét – a hatás típusonként változó • Mo-n az alacsony jövedelmek terhelése magas és kiugróan alacsony a képzetlenek foglalkoztatása • Megoldás lehet: munkavállalástól független egészség- biztosítási járulék

  26. Jövedelemátcsoportosítás mérséklése • Munka- és tőkejövedelmek terheinek közelítése • Az adókulcsok mellett a tb járulékokat is kell, hogy érintse→ tb járulék kiterjesztése a személyi tőke-jövedelmekre is (eho jelenleg is van egy plafonig) • Iparűzési adó emelése + Tb. járulék csökkentése (kedvező nemzetközi példák, nehezebben kijátszható, kapcsolat helyi szolgáltatással) Mivel az adóterhelés a tőke magasabb mobilitása miatt teljesen nem egyenlíthető ki  2. Munka- és tőkejövedelmek szigorúbb szétválasztása • Tb. járulék alapját képező munkajövedelem önkéntes meghatározásának eltörlése a vállalkozók számára (pl. norvég split rendszer) - Színlelt szerződések megszüntetése (pl. egyvásárlós cégek)

  27. Az adóalapok rugalmasságának csökkentése, adómorál javítása • Egyszerűsítés, egyszerűsítés, egyszerűsítés!: csökkenti az adminisztráció, ellenőrzés, és az adófizetés teljesítésének a költségét is, mérsékeli az arbitrázslehetőségek esélyét • Nyugdíjrendszerbe vetett bizalom erősítése, az öngondoskodási készség javítása • Helyben maradó adók arányának emelkedése javíthatja az adófizetői hajlandóságot • Vagyonregiszter?

  28. Összegzés • Az adóelkerülés típusai összefüggnek: az eltitkolt munka nem írható le költségként → akkor jövedelmező, ha • Bevételeit elrejtheti, ezért a belföldi értékesítés kifehéredése nem csak az áfát, hanem a jövedelemadót és járulékot is növelné. • Adóalapot költségleírásokkal, kedvezményekkel csökkentheti, ezek szigorítása indokolt • Tőkejövedelmek terhelése alacsonyabb. Itt az önfoglalkoztatók tb kötelezettségeit indokolt új alapra helyezni • Munkajövedelem könnyű elrejthetősége (fiktív részmunka) miatt fix terhek vagy alternatív befizetések súlya növelhető • Átfogó adóreform szükséges, amely jelentős egyszerűsítést is magában foglal

  29. Köszönöm a figyelmet !

  30. Áfa kiesés pforg. és statisztika alapján

  31. Teljes adóterhelés átlag feld. ipari bér 100%-n(OECD 2005) HUN

  32. Munkajövedelem utáni bevétel és adóék

  33. Alkalmazottak és szja bevallást készítő egyéni vállalkozók összevont adóalapjának eloszlása (2005)

  34. Adók és jövedelmek eloszlása, 2005 Under aver. wage

  35. 4 fő feletti váll. béradatai alapján becsült és szja bevallásokból származó tényleges bérek(2005)

  36. Önfoglalkoztatók adóbefizetései (GDP%)2005

  37. Azonos munkaköltség mellettmekkoranettó jövedelem marad egy evásnál és egy alkalmazottnál?

  38. Evás és alkalmazott nettó jövedelme a munkaköltség függvényében, 2007-től

  39. évi árbevétel 2006-ig 2007 5 millió Ft 82% 66% 25 millió Ft 79% 62% Mekkora elszámolt költséghányadnál adózik egy egyéni vállalkozó annyit, mint egy evás?

  40. Részmunkaidősök aránya az EU-ban2005 (LFS)

  41. Minimálbér csúcs, 2005

  42. A minimálbéren keresők aránya, EU (2004)

More Related