1 / 10

II. Országos Múzeumandragógiai Konferencia Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2011. október 17.

II. Országos Múzeumandragógiai Konferencia Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2011. október 17. A „Képzeletbeli Múzeum” jelenvalósága a modern művészeti életben Meditációk André Malraux koncepciójának aktualitásáról (Kérdésföltevések, tézisek – textusok, teoretikus töredékek)

mikaia
Télécharger la présentation

II. Országos Múzeumandragógiai Konferencia Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2011. október 17.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. II. Országos Múzeumandragógiai Konferencia Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2011. október 17. A „Képzeletbeli Múzeum” jelenvalósága a modern művészeti életben Meditációk André Malraux koncepciójának aktualitásáról (Kérdésföltevések, tézisek – textusok, teoretikus töredékek) Dr. Habil. Éles Csaba C. Sc. egyetemi docens Debreceni Egyetem, Neveléstudományok Intézete, Andragógia Tanszék eles.csaba@arts.unideb.hu

  2. Kérdésföltevések, tézisek (1) • Milyen mértékben és mélységben, mennyire intenzíven és adekvátan fogadható be elmúlt korok és/vagy térben távolabbi világok kultúrája, (képző)művészete? • Ezek a befogadói élmények milyen szerepeket játszanak az alkotófolyamatokban? • Mi a képzelet alakító, kiegészítő, kompenzáló, általában veendő alkotószerepe mindkét alapvető esztétikai cselekvésben?

  3. Textusok, teoretikus töredékek (1.) „Egy évszázad óta a művészethez való viszonyunk állandóan intellektualizálódik. A múzeum kényszerűen kérdésessé teszi a világnak minden általa összegyűjtött kifejezését, annak megvizsgálását, ami egybegyűjti őket. »A szem élvezetéhez« az iskolák egymásra-következése, látszólagos ellentmondásuk hozzáadta egy személyes keresésnek, a Teremtéssel szemben a világ újraalkotásának a tudatát. Végül is a múzeum egyike azoknak a helyeknek, melyek a legmagasabbrendű fogalmat nyújtják az emberről.” (A. Malraux: A képzeletbeli múzeum, 1947., 1963.) „Művészetünk lényegileg nem is más, mint a világ humanizációja.” (A. Malraux: Két nemzedék, 1943.)

  4. Textusok, teoretikus töredékek (2.) • „A nyugati művész új hivatkozási rendszere, akár tisztában van ezzel, akár nem, immár nem a természet vagy pedig a kifejezés igénye, hanem kinek-kinek a maga Képzeletbeli Múzeuma.” • „A Képzeletbeli Múzeum legmagasabb rendű otthona a művészek koponyája, s a művek fennmaradásának zsűrije azoknak a műveknek összessége, amelyeket ki-ki a halál romjai közül választ ki magának.” (A. Malraux: Az obszidián fej, 1974.)

  5. Kérdésföltevések, tézisek (2.) • Mit jelent korunk (poszt)modern civilizációjában a kulturális, különösen a (képző)művészeti örökség? • Hogyan konfrontálódik és viszonyul egymáshoz a tradíció, a konvenció, a mai és a (poszt)modern? • Milyen értelemben motiválja a múlt utókorának művészetét (a művészet metamorfózisa művészetté)? • Az örökös keresi-választja örökségét, avagy az örökség teszi ezt örökösével? Esetleg a helyes válasz egy harmadik alternatíva: az örökösödési folyamat egy kölcsönhatásokból álló, kölcsönösen egymásra találó, egymást választó kétirányú folyamat?

  6. Textusok, teoretikus töredékek (3.) • A Képzeletbeli Múzeum esetében „nem egy-egy ember legkedvesebb műveinek múzeumáról van szó, hanem egy olyan múzeumról, amelynek műkincsei választanak ki bennünket, nem pedig mi őket.” • „Minden ember Képzeletbeli Múzeuma azokból a művekből áll, amelyek jelen vannak a számára.” • „A Képzeletbeli Múzeumszükségszerűen szellemi jellegű. Nem mi élünk benne, ő él mibennünk.” (A. Malraux: Az obszidián fej, 1974.)

  7. Kérdésföltevések, tézisek (3.) • Az „Örök Visszatérés” (Nietzsche) és a „kultúrkörök” (Spengler). Mennyiben maradandóak történet- és kultúrafilozófiájuk kulcsfogalmai? • Hogyan illeszkedik a Képzeletbeli Múzeumjelensége a globalizáció, az inter- és/vagy multikulturalizáció, egyáltalán a civilizáció és kultúra viszonyának-konfliktusának kérdéskörébe? • Milyen a (képző)művészetek viszonya a vallásokhoz, a mitológiákhoz, a mágiához, a rítusokhoz (a mágia metamorfózisa művészetté)?

  8. Textusok, teoretikus töredékek (4.) • „A legrégibb korok csaknem valamennyi alkotása olyan civilizációkban született, amelyek nem ismerték a művészet fogalmát. Az istenek és szentek szobrokká változtak: a Képzeletbeli Múzeum lényege a metamorfózis.” • „A Képzeletbeli Múzeum abban dúskál, ami időben és térben a legtávolabb áll tőlünk – Lascaux-tól az Új-Hebridákig, a mágiától a mágiáig.” • „…maguk a művészetek is fölszabadultak: egy évszázad sem telik bele, s a Képzeletbeli Múzeum első Kincstára mind az öt földrészt átfogja.” (A. Malraux: Az obszidián fej, 1974.)

  9. Textusok, teoretikus töredékek (5.) • A múzeum „nem ismer sem oltalmazó istenszobrot, sem szentet, sem Krisztust, sem tisztelendő tárgyat, csak dolgok ábrázolásait, melyek különböznek a dolgoktól maguktól, és létjogosultságukat éppen ebből a fajlagos különbségből merítik. A múzeum a metamorfózisok szembesítése.” (Malraux: A képzeletbeli múzeum, 1947., 1963.) • „A művészet világa nem a halhatatlanságé, hanem a folytonos átalakulásé. Manapság a metamorfózis, az átalakulás a műalkotás igazi élete.” (A. Malraux: Ellenemlékiratok. A pokol tornácának tükre I., 1967-1976.)

  10. A problémák és szövegszemelvények továbbgondolásához jó egészséget kívánva köszöni meg érdeklődő figyelmüket és szíves türelmüket az az előadó, aki könyvei közül az alábbi kettőt tekinti jelen koncepció-értelmezése általánosabb elméleti hátterének:

More Related