1 / 42

Hőszállítás Épületgépészet B.Sc., Épületenergetika B.Sc. 5. félév 2009. november 11.

A menetrend meghatározása Gazdaságos csőátmérő Távhőrendszer tervezése Távhőrendszer optimális üzeme Gőz hőhordozó közegű távhőellátó rendszerek Feladatok. Hőszállítás Épületgépészet B.Sc., Épületenergetika B.Sc. 5. félév 2009. november 11. Radiátorok hőleadása. (állandó tömegáram esetén).

monty
Télécharger la présentation

Hőszállítás Épületgépészet B.Sc., Épületenergetika B.Sc. 5. félév 2009. november 11.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A menetrend meghatározásaGazdaságos csőátmérőTávhőrendszer tervezéseTávhőrendszer optimális üzemeGőz hőhordozó közegű távhőellátó rendszerekFeladatok Hőszállítás Épületgépészet B.Sc., Épületenergetika B.Sc. 5. félév 2009. november 11.

  2. Radiátorok hőleadása (állandó tömegáram esetén)

  3. Szekunder menetrend

  4. Állandó tömegáramú primer menetrend

  5. Állandó tömegáramú menetrend

  6. Vegyes (változó és állandó tömegáramú hőközpontokat kiszolgáló) rendszer

  7. Változó tömegáramú hőközpontAutomatikus soros-párhuzamos kapcsolású hőközpont

  8. Gazdaságos csőátmérő A vezetéket egy bizonyos élettartamra létesítik. Célunk az élettartamra eső költségek minimalizálása. A költségek a beruházási és üzemeltetési költségekből állnak. A beruházási költségek a csőátmérővel arányosak: K1 ~ C1d Az üzemeltetési költségek a szivattyú teljesítményével arányosak. A szivattyúzási teljesítmény:

  9. A szivattyú emelőmagassága megegyezik a hálózat nyomásveszteségével: ezzel: A teljes élettartamra vetített költségek:

  10. Forróvizes távhőellátó rendszer komplex tervezése • A tervezés főbb lépései: • az ellátandó mértékadó hőigények meghatározása • a rendszer típusának elemzése és kiválasztása • a hőforrás típusának megválasztása • a hálózat nyomvonalának és a vezetéktípusnak a kiválasztása • a távhőellátó rendszer mértékadó hidraulikai és termikus paramétereinek kiválasztása mind a primer, mind a szekunder rendszerben • az előremenő vízhőmérséklet te • a visszatérő vízhőmérséklet tv • keringetett forróvíz tömegáram, illetve térfogatáram • a betáplálási nyomáskülönbség • ennek eszközei • heurisztikus módszerek • parciális optimalizációk • komplex optimalizáció

  11. a hidraulikai analízis végrehajtása a mértékadó hidraulikai állapotra és a közbenső üzemállapotokra • a nyomásábra meghatározása, a nyomástartás típusának kiválasztása • a keringetés rendszerének kiválasztása • a hőközpont típusának és kapcsolásának kiválasztása • a szabályozórendszerek kiválasztása • a biztonsági filozófia • primer és szekunder szabályozás • a részletes gépészeti tervezés • fogyasztói berendezések • hőközpontok • primer és szekunder vezetékrendszer • hőforrás • primer és szekunder keringetés • nyomástartás

  12. Távhőellátó rendszer optimális üzemviteli paramétereinek meghatározása

  13. Fontosabb következtetések • Az optimális primer menetrend meghatározásával beruházás nélkül nyílik lehetőség a költségek csökkentésére. • Az optimális primer menetrend megvalósításának eszközei a megfelelő változó tömegáramú rendszerekben rendelkezésre állnak. • Ha ismerjük a hő költségét a primer tömegáram és előremenő hőmérséklet függvényében leíró összefüggést, az optimális primer menetrend kapcsoltan termelt hő esetében is meghatározható. • Az optimális primer menetrend meghatározásához többféle módszer is alkalmazható. A megfelelő módszert a rendszer kialakítása és a rendelkezésre álló adatok alapján kell megválasztani.

  14. Gőz hőhordozó közegű távhőellátó rendszerek A víz telítési nyomása és párolgáshője 0°C 0,0061112bar 2501,0 kJ/kg 100°C 1,0132 bar 2257,3 kJ/kg 105°C 1,205 bar 2248,9 kJ/kg 120°C 1,9854bar 2202,9 kJ/kg 180°C 10,003 bar 2014,0 kJ/kg 200°C 15,551 bar 1939,0 kJ/kg 300°C 85,917 bar 1403,1 kJ/kg 374,15°C 221,2 bar 0 kJ/kg

  15. A gőz távhővezetékrendszer alkalmazásának előnyei és hátrányai Előnyök nagyobb az 1 kg közeggel szállítható hőmennyiség wcső=20-50 m/s → adott vezetékmérettel nagyobb hőáram szállítható (nagyobb Δp mellett) a jobb hőátadási tényező miatt kisebb hőátadó felület szükséges Hátrányok a kondenzkezelés nehézségei → bonyolult rendszerkialakítás magas közeghőmérséklet kis hőigény esetén is → nagy hőveszteség igényes vízkezelés, jelentős vízveszteségek → jelentős vízkezelési költségek üzemeltetési nehézségek; a vizes rendszereknél nagyobb korróziós kockázat

  16. Kondenzvezeték p = 8 bar → 0,5 bar 0,12 kg/kg sarjúgőz 1,16 m3/kg 0,88 kg/kg kondenzátum 0,00105 m3/kg ▬► 139 liter sarjúgőz 0,92 liter kondenzátum 99,4 tf% sarjúgőz 0,6 tf% kondenzátum! (A kondenzvezeték lényegében nagyvíztartalmú nedves gőz szállító vezeték!)

  17. Gőz távvezeték kialakítása

  18. Gőzvezeték víztelenítése

  19. Sarjúgőz hasznosítás

  20. Nyomáscsökkentő szelep kialakítása

  21. Hőcserélő szabályozása

  22. Feladatok • Változó tengerszint feletti magasságon lévő területet ellátó távhővezeték nyomásdiagramja • Távfűtött lakóépület méretezési hőigényének becslése az éves hőfelhasználás alapján

  23. 2.

  24. Konfidencia intervallum: 95%: 229,0÷243,9 kW

  25. Köszönömafigyelmet!

More Related