1 / 44

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE ÉS ÁLTALÁNOS DISZKRIMINÁCIÓTILALOM

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE ÉS ÁLTALÁNOS DISZKRIMINÁCIÓTILALOM. UNIÓS POLGÁRSÁG INTÉZMÉNYE. Egyenlő bánásmód elve. Általános elv - Európai Bíróság gyakorlatában alakult ki: - íratlan közösségi jogelv

norina
Télécharger la présentation

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE ÉS ÁLTALÁNOS DISZKRIMINÁCIÓTILALOM

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE ÉS ÁLTALÁNOS DISZKRIMINÁCIÓTILALOM UNIÓS POLGÁRSÁG INTÉZMÉNYE Szalayné Sándor Erzsébet

  2. Egyenlő bánásmód elve Általános elv - Európai Bíróság gyakorlatában alakult ki: - íratlan közösségi jogelv - tartalma: lényegét tekintve azonos tényállásokat tilos különbözőképpen, az egymástól eltérő tényállásokat tilos azonos módon kezelni - Frilli, Ruckdeschel-ügyek Szalayné Sándor Erzsébet

  3. Egyenlő bánásmód – általános elvként Kit kötelez? • Magát a Közösséget • Tagállamokat csak a közösségi joggal összefüggő tevékenységük során Szalayné Sándor Erzsébet

  4. Egyenlő bánásmód az EKSz-ben A bírói gyakorlatban kialakult általános elv sajátos megjelenési formái: • Egy sor speciális, az egyenlő bánásmód elvét konkretizáló különleges elv az EKSz-ben 2. Állampolgárságon alapuló általános diszkriminációtilalom (EKSz 12. cikk) Szalayné Sándor Erzsébet

  5. Egyenlő bánásmód elve - konkrétan Speciális, szabályozott esetek az EKSz-ben: • Termelők és fogyasztók között - EKSz 34.cikk (2) • Munkavállalók között állampolgárság alapján - EKSz 39.cikk (2) • Szolgáltatást nyújtó személyek között származási helyükre való tekintet nélkül – EKSz 50.cikk • Egyenlő díjazás tekintetében férfiak és nők között – EKSz 141. cikk (1) Szalayné Sándor Erzsébet

  6. Egyenlő bánásmód elve EKSz 13. cikk Az amszterdami szerződésmódosítás felhatalmazta a Tanácsot, hogy: • Megfelelő intézkedést tegyen = alkosson másodlagos közösségi jogforrást • Nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdé-sére Szalayné Sándor Erzsébet

  7. 2000/43/EK irányelv Tárgya: személyek közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazása Határidő: tagállamok 3 év alatt kötelesek implementálni Magyarország: 2003. évi CXXV. Tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Szalayné Sándor Erzsébet

  8. 2003.évi CXXV. Tv. A törvény felhatalmazása alapján 2005 februárjától működik az Egyenlő Bánásmód Hatóság (Elnöke: Demeter Judit) Szalayné Sándor Erzsébet

  9. Általános diszkrimináció tilalom elve Az egyenlő bánásmód általános elvének egyik speciális megjelenési formája – alapja az állampolgárság EKSz 12. cikk: „ A jelen Szerződés alkalmazási területein – és az abban foglalt különleges rendelkezések sérelme nélkül – tilos az állampolgárságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés.” Szalayné Sándor Erzsébet

  10. EKSz 12. cikk elemzése „EKSz alkalmazási köre” - Legalább egy szerződéses rendelkezésnek léteznie kell az adott tényállásra vonatkozóan: pl. oktatásügy (EKSz 149.cikk, stb.), fogyasztóvédelem (EKSz153.cikk, stb.) Szalayné Sándor Erzsébet

  11. EKSz 12. cikk elemzése „Csak az EKSz-ben foglalt különleges rendelkezések sérelme nélkül érvényesülhet a tilalom” (pl. 39.(2), 43.,50. cikkek) • Régi elv: lex specialis derogat legi generali • Ha azonban több speciális diszkrimináció tilalmi elv ütközne egy tényállásban, a Bíróság az általános elv alapján dönt (Cowan) Szalayné Sándor Erzsébet

  12. EKSz 12. cikk elemzése Kit kötelez? • A Közösséget • A közösségi jog alkalmazása során a tagállamokat – amennyiben nem részesíthetik hátrányosabb bánásmódban a többi tagállam állampolgárát - a közösségi jog alkalmazási körében !!! Szalayné Sándor Erzsébet

  13. Tehát ! DISZKRIMINÁCIÓ AKKOR TÖRTÉNIK, • HA AZ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEKET AZONOS HELYZETEKRE - VAGY UGYANAZT AZ ELŐÍRÁST ELTÉRŐ HELYZETEKRE ALKALMAZZÁK Szalayné Sándor Erzsébet

  14. DISZKRIMINÁCIÓ FORMÁI • Nyílt diszkrimináció • Rejtett diszkrimináció – formálisan nem az állampolgársághoz kapcsolódik, hanem olyan feltételekhez, amelyeknek viszont tipikusan az adott tagállam állampolgárai tudnak megfelelni Szalayné Sándor Erzsébet

  15. Rejtett diszkrimináció - példák • Adott tagállamban lakóhellyel nem rendelkező személyek pl. bizonyos fizetési kedvezményeket nem vehetnek igénybe • az ilyen személyek legtöbbször külföldiek, tehát formálisan ugyan nem, ténylegesen viszont az állampolgárságuk miatt esnek el bizonyos kedvezményektől Szalayné Sándor Erzsébet

  16. FORDÍTOTT DISZKRIMINÁCIÓ Tisztán tagállamon belüli jogviszony esetén – a közösségi jogi relevancia teljes hiánya esetén – előfordulhat, hogy egy tagállam állampolgárára szigorúbb nemzeti előírásokat kell alkalmazni, mint a többi tagállam állampolgárára. Szalayné Sándor Erzsébet

  17. Fordított diszkrimináció A tagállamok állampolgárai saját államukkal szemben kivételes esetben hivatkozhatnak a közösségi jog által garantált általános diszkrimináció tilalomra – ha a saját állampolgár a közösségi jog által szabályozott helyzetbe kerül: külföldön szerzett szakképesítés belföldön történő elismertetése (Auer, Knoors, Angonese) Szalayné Sándor Erzsébet

  18. Jogeset C-411/98 Ferlini, EBHT 2000, I-8081 (Pechstein, 128) Szalayné Sándor Erzsébet

  19. Kimentés A diszkrimináció tilalom nem abszolút. Kimentési lehetőséget az Európai Bíróság elfogad: objektív körülmények között, ha az intézkedés arányos, a megkülönböztetés akár jogszerű is lehet. Jogszerűség: minél inkább az egyéntől független körülmény (életkor, nem) az alap, annál szigorúbbak a feltételei Szalayné Sándor Erzsébet

  20. UNIÓS POLGÁRSÁG EKSz 17-22. cikk Szalayné Sándor Erzsébet

  21. Az uniós polgárság szabályozása • 1992 előtt: zömmel csak gazdasági célú szabad mozgás szabályozása • 1992 után: uniós polgárság intézményének bevezetése (Maastrichti Szerződés) • 1999 után (Amszterdami Szerződés) módosításai Szalayné Sándor Erzsébet

  22. Az uniós polgárság tartalma • Szabad mozgás és szabad tartózkodás joga • Önkormányzati választásokon való részvétel joga • Az Európai Parlamenthez kapcsolódó választójog • Diplomáciai és konzuli védelemhez való jog • Petíciós jog • Az európai ombudsmanhoz való fordulás joga Szalayné Sándor Erzsébet

  23. Az uniós polgárság fogalma • A Közösség és a tagállamok állampolgárai közti speciális jogviszony (EKSz 17. cikk) • Nem az állampolgárság szinonímája Ennek okai: - Közösség nem állam - nem eléggé intenzív a polgárok és a Közösségi közti jogviszony - az EKSz – mint a tagállamok összességének írott akarata - nem törekszik exkluzivitásra, szemben az állam és az állampolgára közti viszonnyal Szalayné Sándor Erzsébet

  24. Az uniós polgárság létrejötte • A tagállami állampolgárság közvetítésével jön létre • A nemzeti állampolgárság mellett jön létre – tehát nem helyettesíti azt • Ld. az EKSz 17. cikk (1) bek. ASz módosítás utáni szövegét Szalayné Sándor Erzsébet

  25. Az uniós polgárság kizárt hatása • Uniós polgárság – tagállami állampolgárság összekapcsolása nem eredményezi az EKSz alkalmazási körének kiterjesztését a tisztán belső jogviszonyokra • Tehát: a tisztán belső jogviszonyokra pusztán az uniós polgárságra való hivatkozással az EKSz alkalmazási köre nem terjeszthető ki (Uecker) Szalayné Sándor Erzsébet

  26. Nyitottság és dinamika • Másodlagos jogalkotási felhatalmazás (EKSz 18.cikk (2) bek.; 19.cikk (1) bek.) • Evolutív klauzula (EKSz 22. cikk) - Bizottság háromévente jelentést köteles készíteni Parlamentnek, Tanácsnak és a GSZB-nek - ezek alapján Tanács a jogok megerősítését és kibővítését (!) célzó rendelkezéseket javasolhat elfogadásra Szalayné Sándor Erzsébet

  27. AZ UNIÓS POLGÁROK EGYES JOGAINAK TARTALMA Szalayné Sándor Erzsébet

  28. SZABAD MOZGÁS ÉS SZABAD TARTÓZKODÁS JOGA EKSz 18. cikk • Korábban is volt a tartózkodási jogot biztosító másodlagos jogforrás speciális személyi körre: • 90/366/EGK irányelv (diákok) • 90/365/EKG irányelv(kereső tevé-kenységüket felhagyó munkaválla-lók és önálló vállalkozók) Szalayné Sándor Erzsébet

  29. EKSz 18. cikk A szabad mozgás és tartózkodás tekintetében – általános szabály Ezért csak akkor alkalmazandó, ha a speciális szabályok alapján a jog nem biztosítható Tehát a munkavállalás, letelepedés, szolgáltatás szabadságára vonatkozó speciális rendelkezésekből adódó jogok az alkalmazás során elsőbbséget élveznek. Szalayné Sándor Erzsébet

  30. Önkormányzati választásokon való részvétel joga EKSz 19. cikk (1) bek. Jogosultak köre: minden uniós polgár, akinek lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára A tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett Aktív és passzív választójoga van az adott tagállam helyhatósági választásain Szalayné Sándor Erzsébet

  31. Önkormányzati választások Célja: a helyi politikai közéletben és döntéshozatalban tényleges, formálisan is garantált részvétel lehetősége az uniós polgárok számára Nem cél: közösségi szintű egységes helyhatósági választójog megalkotása – viszont cél az egyenlő bánásmód elvének garantálása Szalayné Sándor Erzsébet

  32. Önkormányzati választások Előfeltétel: • Lakóhely az adott tagállamban • Egyéb általános előfeltételtől is függővé tehető – de csak ha a saját állampolgárt is kötelezi (pl. korhatár, megadott helybenlakási idő az adott önkormányzat területén, stb.) Csak az általános, közvetlen helyhatósági választásokon való részvételre jogosít fel – az önkormányzati tisztségviselők megválasztása, különösen ha felségjogot is gyakorol, nem része a választójognak Szalayné Sándor Erzsébet

  33. Önkormányzati választások 94/80/EK irányelv – az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szól Szalayné Sándor Erzsébet

  34. Önkormányzati választójog Sajátos problémák (94/80 irányelv 12.cikk) Pl. Luxemburg, Belgium: egyes körzeteiben a helyi lakosságon belül igen magas a külföldiek arányszáma, ha a 20%-ot meghaladja, minimális helybenlakáshoz köthető - aktív választójog gyakorlása esetén nem haladhatja meg az egy ciklusnyi időtartamot - passzív választójog gyakorlása esetén nem haladhatja meg a két ciklusnyi időtartomt Szalayné Sándor Erzsébet

  35. Európai Parlamenti választójog EKSz 19. cikk (2) bek. Minden uniós polgár a lakóhelye szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon aktív és passzív választójoggal rendelkezik A választójog az egyenlő bánásmód elvén nyugszik Szalayné Sándor Erzsébet

  36. Európai Parlamenti választójog 93/109/EK irányelv Az európai parlamenti választójog gyakorlásának részletszabályairól szól Itt is van eltérésre mód: helybeli lakosságon belüli magas külföldi arányszám (20%) – de csak Luxemburgra vonatkozóan Szalayné Sándor Erzsébet

  37. Diplomáciai és konzuli védelem EKSz 20. cikk - Harmadik ország területén – ahol saját állam nem rendelkezik képviselettel – igénybe veheti bármelyik tagállam diplomáciai és konzuli védelmét – tehát kiegészítő jellegű • Egyenlő bánásmód elve alapján Szalayné Sándor Erzsébet

  38. Diplomáciai és konzuli védelem A jog gyakorlását megkönnyítő másodlagos közösségi jogforrások (a tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács sui generis határozatai (!)): • 95/553/EK határozat – a bajba jutott uniós polgároknak nyújtandó segítségről haláleset, betegség, sú-lyos baleset, őrizetbe vétel, szabad-ságvesztés • 96/409/KKBp határozat – az útlevelüket vagy egyéb úti okmányaikat elvesztő uniós polgárok számára kiadható, visszatérésre jogosító egységes igazolvány kiadásáról Szalayné Sándor Erzsébet

  39. Petíciós jog EKSz 21. cikk • A választójog mellett biztosított közvetlen jogi kapcsolat a polgárok és az Európai Parlament között • Jogosultak köre: uniós polgárok valamint valamely tagállamban lakóhellyel ill. székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy egyénileg vagy közösen nyújthat be kérelmet (EKSz 194. cikk) Szalayné Sándor Erzsébet

  40. Petíciós jog Tárgyi hatálya: a Közösség tevékenységi területéhez kapcsolódó ügyekre korlátozódik – az EKSz szerint Azonban az Európai Parlament eljárási szabályzatának 12. cikke lehetőséget ad arra, hogy a két uniós tevékenységi területre vonatkozóan is panaszt nyújtsanak be Szalayné Sándor Erzsébet

  41. Petíciós jog • A Parlament köteles átvenni, érdemben kivizsgálni és indokolással ellátva megválaszolni – jogorvoslat igénylésére nem terjed ki • A panaszos csak az őt közvetlenül érintő ügyben fordulhat a Parlamenthez – jogi és nem jogi kérdésben egyaránt • A hiteles nyelvek bármelyikén • Ésszerű határidőn belüli igény a válaszra Szalayné Sándor Erzsébet

  42. Petíciós jog Amszterdami Szerződés óta már nemcsak a Parlamenthez, hanem bármely más közösségi főszervhez (ld. EKSz 7. cikk) fordulhatnak panasszal Cél: transzparencia követelménye Szalayné Sándor Erzsébet

  43. Ombudsmannak benyújtható panasz jog EKSz 21. cikk és 195. cikk Tárgya: a közösségi intézmények vagy szervek tevékenysége során felmerült hivatali visszaélés – a tagállami hatóságok visszaélései nem Visszaélés: minden jogellenes cselekmény, valamint a rendeltetésszerű működés elveinek sérelmére elkövetett magatartás (alapjogok sérelme, igazgatási szabálytalanságok, mulasztások, hatalommal való visszaélés, tisztességes bánásmód követelményének sérelme, elkerülhető késedelmek, hiányos tájékoztatás, információ elhallgatása, stb.) Szalayné Sándor Erzsébet

  44. Ombudsmannak benyújtható panasz joga Nem lehet a panasz tárgya: • Bírói szervek tevékenysége • Bíróság által ítélt vagy folyamatban lévő ügy A panaszos joga: • Panaszát átvegyék, tudomásul vegyék, esetleges intézkedésről értesítsék • De! nem követelheti a panasz kivizsgálását, ill. intézkedés foganatosítását, ez az ombudsman saját döntése Szalayné Sándor Erzsébet

More Related