SlideServe
Menu
Préférences
© SlideServe · v2026

VIDEOTECHNIKA/bevezetés

iria avatar
95 diapositives · 1.3K Views · Oct 01, 2014

VIDEOTECHNIKA/bevezetés. Fény fizikai tulajdonságai Fény érzékelése, látás Látható fénytartomány, színelmélet Színkeverés Mozgókép vetítés elve Televíziótechnika Színszabványok Videojelek Videózás kezdetei Analóg rendszerek. VIDEOTECHNIKA/bevezetés. Mágneses képrögzítés VHS rendszer

VIDEOTECHNIKA/bevezetés - slide 1
01 / 95VIDEOTECHNIKA/bevezetés
1 / 17

Télécharger la présentation

VIDEOTECHNIKA/bevezetés
Une image / un lien ci-dessous est fourni (tel quel) pour télécharger la présentation

Politique de téléchargement : le contenu du site vous est fourni TEL QUEL pour votre information et votre usage personnel ; il ne peut être vendu, concédé sous licence ni partagé sur d’autres sites sans l’accord de son auteur.Le contenu vous est fourni TEL QUEL, pour votre information et votre usage personnel uniquement. Téléchargez la présentation en cliquant sur ce lien. Lors du téléchargement, si vous ne parvenez pas à télécharger une présentation, l’éditeur a peut-être supprimé le fichier de son serveur.Pendant le téléchargement, si vous ne parvenez pas à obtenir une présentation, le fichier a peut-être été supprimé par l’éditeur.

F I N

Plus de contenu associé

Transcription de la présentation

  1. VIDEOTECHNIKA/bevezetés Fény fizikai tulajdonságai Fény érzékelése,látás Látható fénytartomány, színelmélet Színkeverés Mozgókép vetítés elve Televíziótechnika Színszabványok Videojelek Videózás kezdetei Analóg rendszerek

  2. VIDEOTECHNIKA/bevezetés Mágneses képrögzítés VHS rendszer Más analóg rendszerek Mágnesszalagok Csatlakozások Megjelenítő eszközök Világítás Forgatókönyv Videokamera - képalkotás Kezelőszervek-beállítások

  3. VIDEOTECHNIKA/bevezetés A film formanyelve Gépállás Plánok Kameramozgások Kompozíció Műfajok Stáb, forgatás Utómunkálatok Kis-filmtörténet

  4. VIDEOTECHNIKA/bevezetés Videojel digitalizálása Digitális képrögzítés Mini DV rendszer Más formátumok Tömörítések CD szabványok DVD szabványok CD-DVD gyártás Multimédia elemzése, értékelése Szerzői jog

  5. VIDEOTECHNIKA/fény Elektromágneses hullám Kettős természetű Hullám - Részecske Terjedési sebesség: 300 000 000 m/sec Látható fény hullámhossza: 420-720 nm

  6. VIDEOTECHNIKA/fény Napfény: prizmán felbontható Newton 1666 Folytonos spektrum f frekvencia [Hz]c fénysebesség λ hullámhossz[nm]λ=c/f

  7. VIDEOTECHNIKA/szem

  8. VIDEOTECHNIKA/szem

  9. VIDEOTECHNIKA/szem Csapok - nappali és színlátást biztosítjákszámuk kb. 6,5millió Pálcikák - éjszakai látás, csak szürke tartománybanérzékenyek, számuk kb. 120millió

  10. VIDEOTECHNIKA/érzékelés 3 féle csap létezik Vörösre, zöldre és kékre érzékeny A látható tartományban nem egyenletes az érzékelő képességük Érzékenységigörbe

  11. VIDEOTECHNIKA/érzékelés Egy - egy képpont 3 érzetjellemzővel írható le: Világosság, színezet, telítettség Világosság: egy felület több vagy kevesebbfényt bocsát ki Színezet: a színek (szubjektív) érzékelése: zöld, sárga, stb. Telítettség: valamely érzékelt szín hol helyezkedik ela fehér szín és az ugyanolyan színezetű spektrális szín között. A telítettség fokát a szín mellé tett jelzőkkel írjuk le a hétköznapokban. Pl. világoszöld, halványsárga, sötétvörös stb.

  12. VIDEOTECHNIKA/érzékelés E három érzetjellemzőnek van fizikai (objektív)megfelelője. Világosság- fénysűrűség Lightness-Brightness Színezet-hullámhossz Hue Telítettség-(színtartalom) Saturation

  13. VIDEOTECHNIKA/érzékelés Szemünk felbontása: 2 szögperc Megvilágítás érzékenysége:50 lux-színes képhez5 lux-holdfény

  14. VIDEOTECHNIKA/optikai csalódások

  15. VIDEOTECHNIKA/optikai csalódások

  16. VIDEOTECHNIKA/optikai csalódások

  17. VIDEOTECHNIKA/optikai csalódások

  18. VIDEOTECHNIKA/színek Szemünk e skálán kb. 300-500 féle szint tud megkülönböztetni telített színekből. Telítettségben még mintegy 50-150 fokozatot Így összesen 20-50 ezer színérzetünk létezik Ideális fehér fény a napfény 5500 K°

  19. VIDEOTECHNIKA/színek Háromszín elmélet: CIE láthatósági függvény szerint létező, csaknemvalamennyi szín kikeverhető alkalmasan megválasztott három alapszínnel. R-vörös, G-zöld, B-kék választással a fehér fény is kikeverhető. A 3 érzékelő csaptípus működésitartománya éppen egybeesik a TV technikábanválasztott 3 alapszínnel.

  20. VIDEOTECHNIKA/színek Színkeverés módjai: additív, szubsztraktív Alapszínek: R, G, B Kiegészítő színek: Ye, Ma, Cy A f-f skála két „szélső” színe: W, Bk

  21. VIDEOTECHNIKA/színek X-Y-Z térbeli koordinátarendszer transzformációja Színpatkó Spektrális színek a kerületén vannakKözépen az egyenlőenergiájú fehér Alul bíborvonal

  22. VIDEOTECHNIKA/színek CIE diagram Színpatkó-valamennyilátható szín Színháromszög-TVtechnika színei Szaggatott terület-filmtechnika W - fehérpont

  23. VIDEOTECHNIKA/színek CIE (Comission Internationale de L’eclairage)Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság 1951-ben meghatározta az RGB pontokat Színes TV képcsövek gyártástechnológiája miatt-egyenlő energiával gerjesztve a foszforpontokatfehéret kapjunk-módosították 1953-ban. C fehér – 6770 K° Nagyobb fénysűrűség és lefedhető terület miatt még többször módosították (8500K°, 9300K°9

  24. VIDEOTECHNIKA/színek Jelenleg a 6504 K° színhőmérsékletű „D65”fehéret használják. EBU szabvány – European Broadcasting Union λ hullámhosszak: R 610 nm G 550 nm B 470 nm Bár szegényesnek tűnik, nagyon jól követi a természetben található színeket. Szaggatott görbe: fényképpel, filmmel, nyomdával reprodukálható színek.

  25. VIDEOTECHNIKA/fényforrások A feketetest olyan sugárzó, amely minden ráeső sugárzást elnyel, önmaga pedig, a hőmérsékletétől függően sugároz, és ez mindig egy jellemző energia eloszlást eredményez. Ha növeljük a feketetest hőmérsékletét, előbb vörös, majd sárga, fehér, kék színű lesz. Ezért jellemezhetjük az egyes fényforrásokat Kelvin fokban megadott színhőmérséklettel. A spektrum 5500K° körül a legkiegyenlítettebb,hasonlít a napfény spektrális eloszlásához.

  26. VIDEOTECHNIKA/fényforrások Plank-féle feketesugárzó energiaeloszlása különböző hőmérsékleteken

  27. VIDEOTECHNIKA/fényforrások Néhány fényforrás által kibocsátott eloszlás

  28. VIDEOTECHNIKA/fényforrások Előzőek alapján: Meleg fényforrások - izzólámpa (sárgásvörös) Hideg fényforrások – neon, gáztöltésű csövek (kékes) Napfény és halogén izzók – legjobban közelítika nap által kibocsátott energiaspektrumot Miért zöld a levél? Színpadi – fénytani trükkök

  29. VIDEOTECHNIKA/világosságjel Y = világosságjel Fekete-fehér technikában csak ez létezik, megmutatja a f-f skálán a pixelek „szürkeség” mértékét. Ha Y=1 fehér szín, Y=0 feketeszín A CIE láthatósági függvény és az állandó fénysűrűség elve miatt az egyes színek korrekciós együtthatót kapnak: Y összefüggése a színekkel: Y = 0,3R + 0,59G + 0,11B Ez a színegyenlet.

  30. VIDEOTECHNIKA/mozgókép Filmtechnika kialakulása Szabadalom-Edison 1885 Lumiere fivérek 1895 Párizs Budapesten 1896-ban bemutató Mozgófilm érzetet kelt szemünkben ha másodpercenként több mint 10 állóképet vetítünk Sokáig 12-15-18 kép/sec dolgoztak Archív felvételek „darabos” mozgástadnak

  31. VIDEOTECHNIKA/mozgókép 1926-ban 24 képkocka/sec a szabványos érték Villogás, szemfáradás miatt 48-at vetítünk! 1926-ban az első hangos film (Warner Brothers) 35 mm és 16 mm, széles celluloid szalag Mágneses és optikai hangrögzítésKésőbb amatőr 8mm normál és szuper (hangos)

  32. VIDEOTECHNIKA/mozgókép Az időegység alatt gyorsan vetített nagyszámú állókép együttese a mozgás érzetét kelti. Ehhez kb. 20 kép kell másodpercenként. A mozgókép érzet kialakulása szemünk két érzékcsalódásán alapul, a sztroboszkópikus hatáson és az utókép hatáson (1/8 sec) A film a felvétel és a vetítés során a gépben szakaszos mozgást végez. Továbbítása a perforáció segítségével történik. Két kép kivetítése között a továbbléptetés sötétben történik.

  33. VIDEOTECHNIKA/mozgókép Az első „távolbalátó” kísérleteket Mihály Dénes végezte. A rendszert 1917-ben Magyarországon TELEHOR néven szabadalmaztatta. Az első világháború után Berlinbe költözött, ott valósította meg, és 1928-ban mutatta be készülékét.

  34. VIDEOTECHNIKA/tévétechnika A TV kép előállítását és a képátviteli rendszer paramétereit a f-f ill. színes képcső által nyújtott lehetőségek, továbbá az emberi szem (látás) korlátai, tulajdonságai alapján határozták meg! pl. szemünk felbontása 2’, 3-4m-ről történő nézése a készüléknek, amely ~50 cm átmérőjű volt A két oldal aránya önkényesen választva 3:4 Képcső foszforpontjainak anyaga (alapszínek, fehér pont változtatása, nagy fényerő) is meghatározó volt

  35. VIDEOTECHNIKA/tévétechnika 1936-ban a berlini olimpiai játékokról már van szerénynek mondható televíziós közvetítés A kutatások legnagyobb erővel az USA-ban folynak. 1947-ben olyan rendszerű TV adás indul amely 30 állóképet sugároz másodpercenként. Egy kép 525 sorból épül fel. Európában a 25 kép/mp, illetve 625 soros rendszer mellett teszik le a voksot (kivétel Franciaország). A képernyő két oldalának arányát 4:3-hoz állapították meg. Magyarországon az első kísérleti adás 1953-ban volt

  36. VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Filmtechnika tehát 24 képkocka/sec Technikai okok miatt változtattak ezen Képváltási frekvencia USA 60Hz/2=30 Európa 50Hz/2=25 Sorok száma 525 USA, Japán és ……. Európában 625 ill. Franciaország 819 1/25 sec és 625 sor 25x625=15625 sorfrekvencia (ennyi sor van 1 sec alatt) 64 mikrosec a soridő Analóg jelalak. Amplitudója hordozza az adott sornak megfelelő jelalakot a f-f skálán

  37. VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Egy TV sor alakja és képe

  38. VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Váltott sorok (interlace)

  39. VIDEOTECHNIKA/tévétechnika FélképKépFélképváltás Képváltás Sorkioltás Képkioltás

  40. VIDEOTECHNIKA/tévétechnika TV képek további technikai jellemzői Felbontás-részletgazdagságot jelent Ezt függőlegesen meghatározza az aktívsorok száma kb. 576 Visszintesen rendszerfüggő, analóg képnél is elérheti az 500 képpontot. Kontrasztátfogás kb.1:32, a legsötétebb –legvilágosabb területek világosságának aránya (szem 1:1000, film 1:300) Fényerő-fénysűrűség 300-1000 cd (candela)

  41. VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Gamma görbeA tényleges megvilágításés a tévéképmegvilágításiviszonyát határozza meg. Kemény vagy lágy a kép

  42. VIDEOTECHNIKA/kamera Kamera érzékelő eleme a CCD A beeső fény hatására töltéseloszlás alakul ki Kiolvasás – másodpercenként 25-ször Idő-feszültség jelalak keletkezik Sokféle azonosító jelet tartalmaz Lehet: Kompozit videojel Y-C jel (S-video) Komponens videojel RGB jel DV jel (digital video)

  43. VIDEOTECHNIKA/kamera Jeleket rögzítőre vezetjük – stúdiókamera A kameratestben elhelyezett adathordozórarögzítjük – kamkorder Profi kameráknál mindkettő előfordul Amatőrnél csak utóbbi Rögzíthetünk analóg és digitális jelet Rögzíthetünk szalagra, DVD-re, memóriába, winchesterre

  44. VIDEOTECHNIKA/kamera Egy 3 CCD-s optika felépítése

  45. VIDEOTECHNIKA/kamera A pixelek egyenkénti kiolvasása és léptetése

  46. VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika Sávszélessége nagy f-f jelnél kb.~3MHz Színes jelnél kb. 5 MHz Rögzítéséhez nagy szalagsebesség kellenekb. 6-8m/sec Helyette ferdecsíkos elrendezést használunk Helikális rögzítést használ valamennyi szalagosamatőr és professzionális videomagnó Forgó fejdob, tengelye döntve Szalag legalább 180 fokban rásimul A szalagsebesség kicsi, relatív sebesség a részecskék és a videofej között nagy

  47. VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika

  48. VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika

  49. VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika VHS szalagon jelek elhelyezkedése