MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 2003-15, + ÚMFT, KÖZOP, EKFS

1. MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 2003-15, + ÚMFT, KÖZOP, EKFS Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, 2009 március 9.

2. A korábbi óra összefoglalása • A jól felépített stratégia (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája • Általános társadalompolitikai célok (méltányosság, igazságosság stb.) • Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) • A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. külső közlekedési kapcsolatok erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.) • A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása(pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.)

3. A korábbi óra összefoglalása • 1996 Magyar Közlekedéspolitika • Öt stratégiai főirány • Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése • A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése • Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése • Az emberi élet és a környezet védelme • Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás

4. A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf

5. A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 Tartalom: I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési gördülőterv Mellékletek(jogszabályok, dokumentumok) http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf

6. Felül: részlet a Közlekedéspolitika előszavábólForrás: Magyar Közlekedéspolitika 2003 – 2015. Magyar Köztársaság, Budapest, 2004 március. [A szövegkiemelés tőlem származik F.T.]

7. Jobbra: részlet a Közlekedéspolitika 8. oldaláról.Forrás: op. cit. 2004 [A szövegkiemelés tőlem származik F.T] Felül: részlet a Közlekedéspolitika előszavábólForrás: Magyar Közlekedéspolitika 2003 – 2015. Magyar Köztársaság, Budapest, 2004 március. [A szövegkiemelés tőlem származik F.T.]

8. AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA • „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január • Új prioritási területek az éghajlatváltozás szempontja, a biodiverzitás és a természet megőrzése, a környezet és az egészség szempontja, fenntartható erőforrás-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás

9. AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA • „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január • Érvényesek az előző program fő céljai a környezetpolitika integrálása az ágazatpolitikákba partnerség az üzleti / hatósági / állampolgár szereplők között gazdasági ösztönző eszközök alkalmazása környezettudatosság fejlesztése földhasználat módjának szabályozása

10. AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA • „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január • Módszerbeli kulcsszempontok az előírások betartatása, ágazatpolitikákba integrálódó környezetvédelem, együttműködés a piaci szférával, a fogyasztókkal, több és jobb információ a lakosok számára, a területhasználat környezetbarát megközelítése

11. AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA • „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január • Csatlakozó országok számára A környezetvédelmi joganyag teljes bevezetése, A környezeti célok integrálásának négy kulcsterülete:fenntartható gazdasági fejlődés,a közforgalmú közlekedés megőrzése,kompakt városfejlesztés,környezettudatosság fejlesztése.

12. BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill. EIA) • 1995 óta Magyarországon is előírás vonatkozik rá. • Kötött eljárási rendje van projektekre, (beruházásokra) vonatkozik, környezeti kibocsátásokat – megengedett limitekhez mér (ez a KHV lelke, a „hatásmátrix”) környezetvédelmi szakemberek művelik, rögzített lépésekből áll, ami jól számon kérhető.

13. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA) • Stratégiai környezeti vizsgálat tervekre, programokra és szakpolitikákra vonatkozik, tervezési célokat – (környezeti) célkitűzésekhez mér az adott szakterülethez értő team-eket igényel, egyelőre nincsen kialakult eljárásrendje. • Két markánsan különböző értelmezése van. • (1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások) • (2) A fenntarthatóság minősítésére alkalmas új eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?

14. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

15. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • 2004 januárjában a BME Környezetgazdaságtani Tanszéke kapta a megbízást SKV készítésére, formálisan a közlekedéspolitika végrehajtására készülő Intézkedési Terv vizsgálatára. A munkába bevonta a MTA VKI-t. • A közlekedéspolitikát a parlament már tárgyalta, ill. végső egyeztetése zajlott, (2003-ban kellett volna elfogadni.) 2004. márciusban elfogadták, néhány cél módosításával. • „Környezetvédelmi hatásvizsgálati módszertan és alkalmazás a közlekedéspolitikai Intézkedési Tervhez” címmel a GKM megrendelésére készített XI-1/767/2003 sz. tanulmány a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszék koordinálásával, témafelelős dr. Szlávik János és dr. Kósi Kálmán. A teljes anyag a GKM Közlekedéspolitikai Főosztályán, az OKT Titkárságán és a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszékén érhető el.

16. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A célok belső konzisztenciája: egyértelműen azonosíthatók-e, strukturáltak-e a célok, az általános célokból kibonthatók-e a főbb ágazati stratégiai irányok, majd a részletesebb célok és intézkedések.(Szektorpolitikákkal szemben támasztható általános elvárás) • A célok külső konzisztenciája:NFT, KAK, KIOP, TEP, ill. EU-CTP-2001 (beilleszkedés a hazai tervezési környezetbe) • A célok környezeti / fenntarthatósági minősítése az NKP-II értékrendje szerint, ill. fenntarthatósági (hazai és nemzetközi ) értékrenddel összevetve.

17. A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 • A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem)1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése, (cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosításával • A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem)1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése,3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése(+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás… (31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. (32) vasúti, vízi és kombinált szállítás)

18. A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 • A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában)1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése (10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme,2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése,3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása,4. főirány: (14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása,5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével

19. A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 • A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából) • 1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása,2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése,3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének erősítése,4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása,5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek hatékony kihasználása,6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítése,7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási rendszer,8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű versenyképesség és hatékonyság,9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia alkalmazása.

20. A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 • A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában) • 1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros- központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, *2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával,3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása,4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése,5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak, támogatások rendszere,6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak jövedelmének növelése.

21. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai főirányok egy homogén formájára: *

22. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai szakmai célok homogén formájára: *

23. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

24. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

25. A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 • A vizsgálat tanulságai: • A közlekedéspolitika céljai nem olvashatók ki világosan a dokumentumból, megszövegezésük nem következetes, és különböző szintű célok keverednek a dokumentum különböző helyein. • A közlekedéspolitika dokumentum hierarchiája eltér az egyes dokumentumrészekben közölt célok hierarchiájától. • A közlekedéspolitika és az abból következő dokumentumok elfogadási időrendje felborította a hierarchiának megfelelő sorrendet, az ágazat a legjelentősebb alágazati programok külön kormányzati szintű elfogadtatásával kész helyzetet produkált a közlekedéspolitika érdemi döntései számára.

26. A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 • A vizsgálat tanulságai (folyt): • Összességében a stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatását hasznos segédeszköznek találtuk, különösen kedvező lett volna olyan stádiumban elkezdeni, amikor a tanulságok még a jelenlegi közlekedéspolitikába beépíthetőek lettek volna. • A közlekedéspolitika érdemi átdolgozását azonnal meg kellene indítani.

27. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

28. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 Foglalkoztatás és növekedéshttp://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf • „Magyarország történelmi esély előtt áll. 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz.”

29. ÚMFT - KÖZOP mozgástér • Forrás: Lothar Zeller előadása, Makadám Akadémia 2007. okt. 10. http://kiksz.eu/index.php?option=com_content&task=view&id=1212&Itemid=91

30. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • Helyzetértékelés • 1. Gazdasági növekedésünk szerkezeti kockázatokkal párosul • 2. Magyarországon alacsony az aktivitás és stagnáló a foglalkoztatás • 3. Gazdasági szerkezetünkre a dualitás jellemző • 4. Közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul • 5. A piacgazdaságra való áttérésünk jelentős társadalmi áldozatokkal járt • 6. Jelentős környezeti értékekkel rendelkezünk, de a kockázatok is nagyok • 7. A területi különbségek növekednek • 8. Az állam szerepe újragondolásra szorul

31. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • Az átfogó célok • 1. A foglalkoztatásbővítéséért teendő lépések: • • a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; • • a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; • • a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. • 2. A tartós növekedéselősegítéséért teendő lépések: • • a versenyképesség növelése; • • a gazdaság bázisának a szélesítése; • • az üzleti környezet fejlesztése, azon belül • o az elérhetőség javítása, • o a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése.

32. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • A horizontális politikák • A fejlesztési célok megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani két általános szempont érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kell hatnia: • • a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóságelvének, valamint • • a területi és társadalmi kohézióerősítésének - beleértve a nők és férfiak egyenlőségének és a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének és a megkülönböztetés tilalmának biztosítását.

33. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • Prioritások • A fenti célok eléréséhez hat területre összpontosítjuk a fejlesztési erőfeszítéseket. Ennek alapján prioritásaink a következők: • 1. gazdaságfejlesztés, • 2. közlekedésfejlesztés, • 3. társadalom megújulása, • 4. környezeti és energetikai fejlesztés, • 5. területfejlesztés, • 6. államreform.

34. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése • • Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása, amelynek tervezett eszközei: (KözOP „az ország és a régióközpontok”) • a TEN-T hálózat Magyarországon áthaladó elemeinek gyorsforgalmi úthálózati fejlesztése; • a fő nemzetközi vasútvonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése. • • A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei: • A TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása.

35. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • • Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: a különböző közlekedési módok összekapcsolása, együttműködésének javítása (komodalitás) céljaival összhangban a vasúthálózat, kikötők, intermodális központok megközelíthetőségének javítása az odavezető vasúti, vízi és közúti kapcsolat fejlesztésével. • • A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belvárosokban. • Ezek a beavatkozások a Közlekedés operatív program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg.

36. KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

37. KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM • KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) 2007. július Az operatív program hivatkozási (CCI) száma: 2007HU161PO007 http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

38. KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM • (1) „A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a globális és regionális versenyképesség növelése valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében.” • (2) „A közösségi személyközlekedés fejlesztése” • Ad (1) átfogó célhoz az alábbi specifikus célokat határoztuk meg: • o Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe, és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével • o A régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében • o A közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése • Ad (2) o A közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése

39. KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM • „…javítani kívánjuk a régiók alternatív megközelíthetőségét, a gazdasági, vállalkozói központok elérhetőségét azáltal, hogy lehetővé tesszük a különböző közlekedési módok összekapcsolódását.” (KOZOP p. 12/112 in: Elérhetőség, mint átfogó cél.) • „A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei: A TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása.” (ÚMFT p.6.) • „A közforgalmú közlekedés térvesztésének megállításához, a közösségi közlekedéssel történő utazási idők csökkentéséhez és a jobb szolgáltatási színvonal eléréséhez elengedhetetlen a közlekedési ágazatok (közút, vasút, egyéb) kínálatának összehangolása regionális/térségi szinten, ami a gazdaságos üzemeltetést és fenntarthatóságot is elősegíti.” (KOZOP p. 66/112 in Térségi elérhetőség javítása)

40. KÖZOP Akcióterv 2007-08 • Forrás GKM http://www.gkm.hu/data/cms1383104/kozop_minden.pdf

41. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után

42. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Miért kellett elkészíteni? Mert az EB kérte a KözOP projektjei mögött lévő átfogó stratégiát. KHEM honlap: „Az elmúlt időszakban erőteljes igény és érdeklődés mutatkozott egy elemeiben összefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatással szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt.” (2007. szept. 10.) Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után

43. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA • EKFS Zöld (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. I. Zöld Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 83 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kozlekedes/kozlekedespol/ekfs.html (2007. szeptember 10-én honlapra téve, azóta időnként módosítva) http://www.khem.gov.hu/data/cms1460999/ekfs_0907.pdf • EKFS Fehér (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. Fehér Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 100 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.khem.gov.hu/data/cms1461000/EKFS_feh__r_k__nyv_1217_vegleges_0901.pdfhttp://www.gkm.gov.hu/data/cms1461000/EKFS.pdf (Letöltve 2008. január 28. Honlapra kerülésének időpontja bizonytalan) • Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati fejlesztések 119 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1791750/EKFS_alagazatok.pdf • Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati stratégiák 127 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1919520/EKFS_Al__gazati_HU_0911.pdf

44. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA • 0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben • 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet.0.2. A környezet terhelhetősége0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása0.5. Hazai intézményi környezet • 1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája • 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája • 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája • 3.1. Helyzetelemzés3.2. SWOT elemzés3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei.

45. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA • Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája • „Küldetésünk olyan szállítási-logisztikai szolgáltatói ágazat működési feltételeinek biztosítása, amely élhető környezetet tud biztosítani a környezetkímélő közlekedési módok elősegítésével, a kombinált áruszállítás fejlesztésén keresztül hozzájárul az ország logisztikai versenyképességének és hatékonyságának javulásához a horizontális elvekkel összhangban az életminőség javításával.” • I. Célunk, hogy a környezetkímélő ágazatok részaránya tartósan az EU25 átlaga feletti szinten maradjon. A közúti áruszállítás gyors növekedése jelentős externális költségeket ró a társadalomra, a gazdasági versenyképességet növelő szerepe mellett legnagyobb mértékben terheli a környezetet. Az áruszállítási munkamegosztásban a komodalitás elvét érvényesíteni kell.

46. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA • Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája (folyt.) • II. Célunk a környezetkímélő szállítási módok infrastruktúrája fejlesztésnek elősegítése, hogy a tevékenység jövedelmezőségének javítása útján az a közúti szállítás valós alternatíváját nagyobb mértékben jelenthesse. A közúti szállítás térhódítása a globalizációs folyamatok nyomán átalakult áruszállítási igények következménye. • III. Célunk az ágazat hatékonyságának, versenyképességének javítása a kombinált áruszállítás részarányának növelésével, a környezetbarát közlekedési módok jobb kihasználtságával. Az áruszállítási munkamegosztások jelenlegi helyzete a szállítási kapacitások egyenlőtlen, szub-optimális kihasználtságát eredményezi. • IV. Célunk a piac által indokolt mennyiségű, jó elhelyezkedésű és komplex logisztikai szolgáltatásokat nyújtó központok kihasználtságának optimalizálása az intermodális szolgáltatások működési hatékonyságának javításával.

47. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA • A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája • Küldetésünk olyan hatékony egyéni és közösségi közlekedés biztosítása, amely egyaránt szolgálja a biztonsági és környezetvédelmi elveket és a szabályozott verseny révén az utasok igényeinek színvonalas kielégítését. • I. Célunk a közösségi közlekedés arányának megőrzése az EU25 átlaga feletti szinten. Elő kívánjuk segíteni a személyközlekedési munka-megosztás optimalizálását. Az egyéni közlekedés részarányának növekedésével szemben a közösségi közlekedés csökkenő tendenciát mutat. • II. A közösségi közlekedési munkamegosztás kedvező arányának elérése mellett célunk az alágazatok hatékonyságának javítása. Mindezt a komodalitás, az önmagukban hatékonyan működtethető, különböző közlekedési módok szinergiája révén segíthetjük elő.

48. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA • A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája (folyt.) • III. Célunk a növekvő mobilitási igények kielégítése az egyéni és közösségi közlekedés közötti választás szabadsága, valamint a közösségi közlekedési lehetőségek elérhetősége biztosításával. Piac-barát módon a mobilitási esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. • IV. A fenntartható mobilitás feltételeit a gazdasági, ökológiai és társadalmi fenntarthatóság figyelembe vételével kívánjuk biztosítani oly módon, hogy a hazai személyközlekedés versenyképességét – fokozódó mobilitási igény mellett – kedvezően befolyásolja. • V. Az EU közlekedésbiztonsági céljaival összhangban célunk 2020-ra – legalább 800 élet megmentésével – a közúti közlekedés halálos áldozatai számának tartós, évi 500 fő alá csökkentése. A hazai közúti közlekedésbiztonsági adatok nemzetközi összehasonlításban is rendkívül kedvezőtlenek. Az Unió 2010-re a 2001. évi értékek felére kívánja csökkenteni a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát.

49. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA • Összefoglalóan az állapítható meg, hogy a GKM által meglehetősen kapkodva megjelentetett, tartalmában óvatoskodó, (az ÚMFT-hez, KözOP-hoz igazodni próbáló), egyelőre társadalmi szinten kitárgyalatlan, hatályában és státuszában tisztázatlan Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia már jelen formájában is több helyen felülírja a KözOP friss hétéves fejlesztési programjának egyes szervező elveit, és ebből követke-zően esetenként megkérdőjelezi annak tartalmát is.

50. A jelenleg érvényes hazai közlekedéspolitikák • Pillanatnyilag egyaránt érvényben van a Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében készült, annak operatív programját képező Közlekedési Operatív Program és ennek kétéves Akcióprogramjai, továbbá az ennek alátámasztására előállított Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (Zöld Könyv, Fehér Könyv, Alágazati Stratégiák). • Bár ez nincs deklarálva, a felsorolt dokumentumok egymásnak (helyenként önmaguknak is) számos helyen ellentmondanak, gyakorlatilag semmire nem használhatóak érdemben. • Ugyanakkor a KözOP alapján folyik 2007-2013 között mintegy kétezer milliárd forint közlekedésfejlesztésre rendelkezésre bocsátott uniós és ezt kiegészítő hazai forrás allokálása. • Mi pedig az elmondottak ellenére tanulmányaink során például a helyzetelemzéseket illetően ezekre a viszonylag friss dokumentumokra jól tudunk támaszkodni.